Játékadatbázis

A Jak and Daxter-széria alkotói nagy merészen előálltak a saját Tomb Raider verziójukkal -- és két vállra fektették Lara Croftot! A játék főhőse, Nathan Drake egy igazi, újkori Indiana Jones, aki őse, a legendás Sir Francis Drake még legendásabb kincse után kutat, és közben rábukkan egy ismeretlen szigetre, no meg egy kisebb hadseregnyi gonosztevőre, így minden tudására szüksége van, hogy élve megússza élete legnagyobb kalandját...

Mostanában már nem számít meglepetésnek, ha egy autógyár valami ehhez értő kódolócsapattól megrendel egy játékot, amelyben valamely modelljét reklámozhatja. Ez a csomag mégis különleges, mégpedig azért, mert ezúttal egy 1100 lóerős Renault Premium DXi13 volánja mögé pattanhatunk be, hogy kipróbáljuk tudásunkat. Ahogy az illik, a cucc ingyenes, így nem kell tőle csodát várni, de azért a Game Seed csapata tisztes iparosmunkát végzett. Az, hogy egy sima 1,8-as procin elfut, és megelégszik akár egy DX8-as kártyával is (sőt, a Shader Model 2.0-nál magasabb verziót nem is ismer), sejteti, hogy nem dobjuk el magunkat a grafikától, de arra tényleg jó, hogy elbohóckodjunk vele pár kör erejéig (főleg, ha saját zenét tolunk alá, mert a gyári hangzavar számomra rettenetes volt). Tulajdonképpen minden benne van, ami a „nagyokban” szokott: beállítható segítségek (kézi- vagy automata váltó, illetve kuplung, finomra hangolható ABS, ASR és ESP). Háromféle ligában (azaz nehézségi fokozaton), hivatalos vagy saját szabályok szerint (ellenfelek és körök száma, sérülések ki- és bekapcsolása, rajtpozíció meghatározása) vehetünk részt, pontozás és trófeák várnak ránk, a pályán pedig négyféle nézetből (két belső, egy külső „váll mögötti” és egy szintén külső, csak a pályát mutató) körözhetünk, vagy csaphatunk össze vetélytársainkkal.

A Star Trek: D-A-C egy felülnézetes lövöldözős játék a RoboBlitz alkotóitól, melyben a legújabb filmből is ismerős hajókkal csatározhatunk. A címben a Deathmatch, az Assault és a Conquest módokra utalnak, ezeken kívül csak a botok segítségével lehet egyedül játszani. A filmhez a hajók külsejével és a zenével kapcsolódik, egyébként nincs benne semmilyen történet. Néhány órás kikapcsolódásnál többet senki ne várjon tőle.

Az AvP 2 vérbő, mégis vérszegény expanziója. Kevés, rövid, felesleges...

A Counter-Strike kitalálójának következő teljes értékű játéka nagyban hasonít a mesterműre, de azért szerencsére több ponton el is tér attól.

A Super Street Fighter IV nem más mint az alapjáték nyolc új harcossal kiegészített extra változata. Tartalmazza az összes eddig DLC-t, sőt új játékmódokkal is felvértezik a lehető legtökéletesebb online élményhez.

Hihetetlen, de igaz - bár az eredeti Ultima Online 1997 szeptemberében jelent meg, a jogokat birtokló Electronic Arts. bizonyos időközönként egy-egy új küldetéslemezzel örvendezteti meg a kitartó játékosokat, akikből (2008-as statisztika szerint) még mindig több, mint 100.000 létezik szerte a világon. A szoftver 12. esztendős szülinapjára érkező legújabb küldetéslemeze a Stygian Abyss játszhatóvá varázsolja a vízköpőket (gargoyle), új kezdőterülettel, útvesztővel, mágiaiskolával és szakmákkal bolondítva meg a több, mint egy évtizedes nagy öreget.

A műfaj egyik nagy öregjének folytatásában rengeteg lehetőséget talál a műfaj szerelmese, és annak ellenére, hogy a átékot nem övezi akkora hype, mint a vele egy időben debütált World of Warcraftot, a mai napig nagy rajongótáborral bír, melyet a készítők folyamatos frissítésekkel hálálnak meg.

A középszerű Land Warrior és a borzalmas Task Force Dagger után a Black Hawk Down-nal a NovaLogic végre kiköszörülte azt a bizonyos csorbát: a kiváló grafika, a fantasztikus zenei aláfestés, valamint a felettébb hangulatos egy- és többjátékos mód egyértelmű minőségi ugrást jelent a cég korábbi játékaihoz képest. Ha az MI csak egy kicsivel is okosabb lenne, 2003 egyik legjobbjáról beszélhetnénk -– a DF:BHD azonban hibái ellenére is megérdemli a kitüntetett figyelmet.

Kizárólag a Steam rendszerén elérhető kiegészítő csomag az Empire: Total War játékhoz. Középpontjában az amerikai őslakosok állnak, akik felveszik a harcot a betolakodókkal. Öt új frakciót -- az irokéz, a huron, a puebló, a cseroki és a síksági indiánokat -- terelgethetünk mind a kampány (amely ugye értelemszerűen egy részletes észak-amerikai térképen zajlik, új régiókkal és kezdési dátummal), mind a multis csaták során, és természetesen kapunk mellé egy új technológiai fát 18 törzsi ággal (olyan csemegékkel, mint a Spirit Medicine, a Call of the Wild vagy a Dreamwalking), és két új „ügynököt”, a misztikus, az ellenfél területére beszivárgó sámánt, illetve a ravasz, szabotázsakciókkal operáló felderítőt, no meg persze saját elit egységeket. Természetesen mind az öt törzs más-más célkitűzéssel, győzelmi feltétellel vág neki a hadak ösvényének.

A híres TrackMania-széria folytatása a készítők Maniaplanet nevű játékhálózatának részeként jelenik meg (ennek tagja még a Shootmania online lövölde és a Questmania RPG), ám ugyanazt az intenzív arcade versenyélményt kínálja, mint előde, ám lényegesen szebb, modernebb köntösben és valósághűbb, precízebb irányítással. A pályaszerkesztő, mellyel saját magunk hozhatunk létre arénákat, összetettebb lett, így jóval nagyobb szabadságot ad és több lehetőséget kínál kreativitásunk kiélésére, a játékbeli videostúdióban pedig legjobb köreink látványos bemutatóját is összevághatjuk, melyet meg is oszthatunk a nagyvilággal. A villogás másik eszköze természetesen a hivatalos ranglista, melyet mind a szólista módban, mind a multiban (melyben száznál is többen (!) mérhetik össze tudásukat) megtalálunk.

A nagy sikerű Witcher folytatásában szebb grafika, kiegészített dialógus rendszer és pörgősebb, látványosabb harcrendszer várja a kalandvágyókat. A játék az első rész háromféle befejezésétől indul, s tizenhatféle végkifejlettel ér véget, hála a fejlesztők saját kezűleg készített motorjának. Az engine egyébként nem csak a szövevényes játékmenetet kezeli helyén, de hatalmas, látványos tereket is, melyek között nincs töltőképernyő, ezzel is megcsillogtatva a PC-k erejét.

Rendkívül szórakoztató casual játék, a jól ismert "tower defense" mintájára: a házunk felé cammogó zombik ellen növényeket kell elültetnünk, amelyek különféle módon feltartóztatják vagy elpusztítják a támadókat. Ötféle játékmód, húszfajta minijáték, rengeteg poén és jópofa körítés -- abszolút ajánlott vétel a műfaj kedvelőinek.

Újból itt vannak az Alienek és a Predátorok, s ami még fontosabb, hogy ezúttal nem kegyelmeznek senkinek. Megadják az akciójátékok és az AvP univerzum szerelmeseinek azt, amire közel két éve vártak: hamisítatlan AvP hangulatot egy remek kis FPS-be ültetve.

A Skate-széria harmadik felvonásában a fő célunk az, hogy egy ütőképes csapat élén kisöpörjük a rivális bandákat Port Carvertonból. Ezt megtehetjük a továbbfejlesztett testre szabhatósági lehetőségekkel kiegészített szólista módban, de az újonnan bevezetett kooperatív módban is, melynek során a haverjainkkal együtt fejlődhetünk.

A mesekönyvszerű stílussal megáldott Lucidity-ben az az egyszerűnek hangzó feladat vár ránk, hogy juttassuk el a gép által irányított Sophie-t a pálya egyik végéből a másikba különböző tereptárgyak elhelyezésével, ám nem lesz ez olyan könnyű, hiszen számos ellenfél állja majd utunkat.

Az Ausztráliában és Új-Zélandon legnagyobb népszerűségnek örvendő V8 Supercar versenysorozat híre világszerte rohamosan terjed az autórajongók körében. Néhány autórajongó szerint a versenysorozat egy a NASCAR-ból és a British Touring Car Championships-ból összegyúrt hibrid, de valójában a szigorú megkötések miatt ebben a sorozatban csak a Holden és a Ford által készített 5.0 literes V8-as modellek állhatnak a rajtrácsokhoz. Az, hogy a sorozatban résztvevő 19 csapat mindegyike Holden Commodore vagy Ford Falcon modelleket indít, nem a véletlen műve. Ausztráliában mind a Commodore, mind a Falcon igen elterjedt típusnak számít, ezért e két modell versengése az ottani nézőknek valódi csemegét jelent. Ellentétben a NASCAR-ral a V8 Supercar versenyek nem hatalmas ovális pályákon kerülnek megrendezésre, ezért a versenyzők folyamatos előzésekre és izgalmas test–test elleni küzdelmekre kényszerülnek a lehető legjobb pozíciók elérése érdekében.

Újra megnyílik Középfölde, hogy ismételten több hónapnyi új kalanddal kösse magához a pikáns, klasszikus MMOG-recept szerint főzött Lord of the Rings: Online rajongóit. A The Siege of Mirkwood címmel ellátott expanzióban a Bakacsinerdőbe (vagy eredeti fordításában Setéterdőbe) kalandozhatunk el, hogy a rettegett Dol Guldur erődben megküzdjünk a Szauron sötét árnyékában meghízott rémségekkel.

A Sony Santa Monica-i stúdiója a Twisted Metal-szériát is jegyző David Jaffe vezetésével 2005 márciusában elkészítette a PS2 történelmének egyik legtökéletesebb játékát, amely ebben a műfajban játékmenetét, zenéjét és grafikáját tekintve azóta sem nagyon talált legyőzőre.

Az Earth 2160 kitűnő példája annak a bizonyos csiszolatlan gyémántnak: bár a gyönyörű külcsín alatt remek ötletek garmadája rejtőzik, a játék nem képes ezeket teljesen kibontani, köszönhetően a számtalan apróbb hibának és átgondolatlanságnak, amik gyakran feleslegesen túlbonyolítják és/vagy megnyújtják a játékot. A programot ennek köszönhetően inkább csak sokat látott és türelmes játékosoknak merjük teljes szívből ajánlani -– a fejlesztőknek pedig drukkolunk, hogy egy kiforrottabb folytatással a széria végre megkapja az őt megillető elismerést...

A helyszín Moszkva, valamikor a jövőben, ami a történet szerint nem csak az ország fővárosa, hanem a Földet megszállni készülő idegenek tartózkodási helye is. A játékos egy átlagos mérnök, aki a kihívás és meggazdagodás reményében megy Moszkvába, hiszen ott mindig akad valamilyen munka. De ahogy ez már csak lenni szokott, nem megy minden simán és egy mágikus szemüvegtől és idegenektől eljutunk odáig a történet során, hogy csak úgy buzogni fog bennünk a hazafiasság, ami összefogja az egész nemzetet és így kisöpörjük az idegeneket az anyaföldről.

A játék a hajózós-kereskedős-harcolós East India Company első kiegészítő lemeze, amely elsősorban a taktikai módra helyezi a hangsúlyt.

A kissé korán, befejezetlenül és bugosan kiadott Age of Conant lassan kipozzák a Funcom szakijai, így kezd visszatérni az élet Hyboriába. Ezt az „új reneszánszt” lovagolja meg az első nagy kiegészítő, melynek hangzatos címe Rise of the Godslayer, avagy „az istengyilkos felemelkedése”. Az expanzió egy teljesen új világot tár fel előttünk, a Khitai Birodalmat, melyről a Conan-sagát ismerők tudják, hogy Kínát takarja Robert E. Howard által megálmodott univerzumban. A sztori a The Tower of the Elephant című Howard-novella alapján készül, amelyben a fiatal Conan megöli az elefántfejű, embertestű Yag-kosha istent, hogy annak szívét felhasználva megölje a gonosz Yara nevű mágust.