Tesztek

Moria volt Középfölde egyik legjelentősebb bányája, amely rengeteg ritka kincset és ásványi anyagot rejtett magában akkoriban. A kérdés csak az, vajon szóltak-e a fejlesztőknek, hogy a törpök már majdnem mindent kibányásztak, így felesleges oda visszatérni?

Végre megjött Gollum. Vajon jót tett a játéknak a megannyi késés és tologatás, vagy ezt A Gyűrűk Ura-játékot is a Végzet-hegyének izzó lávatengerébe lehet vetni?

Lego Középföldén az entek a járművek, az uruk-hai sereget minifigura alkatrészekből szerelik össze, a legókockák mithrilből vannak, és Frodó műanyag kezén nincs ujj, amire a gyűrűt húzhatná. De a grandiózus tájak, csodás dallamok és Tolkien által álmodott párbeszédek maradtak.

Szauron szeme és keze bárhová elér, még a messzi Északra is. Hogy nem rombolta porig ezt a vidéket is, az csupán azon maroknyi bátor hős érdeme, akik egyedül állták a mágus útját. Róluk szól ez a történet.

Kétségtelen, hogyha egy kiadó olyan franchise-zal rendelkezik, mint mondjuk a Star Wars vagy a Gyűrűk Ura, akkor azt igyekezni kell minél jobban kihasználni, s amíg csak a rajongók szeretete kitart, ütni azt a bizonyos vasat. De mit tehetnek a rajongók akkor, ha kedvenc könyvükből vagy filmjükből olyan átiratok készülnek, melyek teljesen lerombolják az eredeti történetbe vetett hitüket, mert azok vagy gyatra minőségű valamik (mint pl. a Mátrix játékok), vagy olyan bugyuta adaptációk, mint jelen tesztünk alanya, a Conquest? Legfeljebb annyit, hogy tanulnak a leckéből, s többé nem nyúlnak filmből készült adaptációk után. 

J. R. R. Tolkien Gyűrűk Ura trilógiája igazi világsiker. Ezt emelte még magasabb szintre Peter Jackson igen kitűnő filmfeldogozása. Már az első film megjelenésével ugrásszerűen megnőtt a tolkieni világ rajongótábora, de még a legkomolyabb fanatikusok is elismeréssel beszélnek róla. Azonnal megindult a verseny a licencjogok megszerzéséért, amelyből győztesen természetesen az EA jött ki a filmes jogokat illetően, de a könyv jogainak megvásárlásával ugyanúgy kitűnő alapanyagot szerezett meg a Liquid Entertainment magának, hogy bitekbe öntsön egy Középföldén játszódó valós idejű stratégiát. (Mint tudjuk, 8 hobbit egy hobbyte — elnézést...)

Amióta a játékipar alkalmazásai egyre inkább pénzigényesek, azóta hallani a legkülönfélébb nászokról, melyek keretein belül egy mamutvállalat bekebelez egy fejlesztőgárdát, vagy két, ígéretes cím talál egymásra. Hogy ezekből valóban korrekt projektek születnek-e, csak az idő mondja meg – tucatnyi befolyásoló tényező hat egy játék reputációjára. Marketinghadjáratok, fejlesztési idő, pénz, a kiadó lelkesedése, illetve a fejlesztőgárda ötletei mind-mind görbítik a statisztikavonalat. Az EA Games -- melynek keze az ezredforduló után hatalmasodott el – megragadta Tolkien stílusteremtő fantasyjét, emellett Peter Jackson felső popkultúrába sorolt filmtrilógiáját, és hozzákezdett a pénz kisajtolásához.

A Turbine számára nem ismeretlen a MMO-k világa, hiszen nekik köszönhetjük az Asheron's Call szériát és a Dungeons and Dragons Online-t is. Ezen netes játszóterekről megoszlik az emberek véleménye, az azonban bizonyos, hogy a fejlesztőknek jót tett az ilyen terű előélet, hiszen a Gyűrűk Ura világában játszódó legújabb fejlesztésük bizony rezgés nélkül viszi át a magas lécet.

Az RTS műfaj az FPS-ek mellett korunk legnépszerűbbike a játékok világában. Nem véletlen, hiszen a legendás Dune, a WarCraft első része, vagy épp a Populus tervezői egy hatalmas gépezetet alapoztak meg. A mai helyzetet nézve futószalagon jönnek a valós idejű stratégiai játékok, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket; főleg a fantasy és a második világháború népszerű témák, ugyanakkor legtöbben unalomig ismertek is. Így a korábbi Westwood tagoknak (akikből az EA Games nagyrészt összetevődik) nehéz dolguk volt, főleg egy C&C: Generals után, ami, valljuk be, korántsem érdemelte meg a győzelmet, amit aratott. Ám a fejlesztőknek hatalmas szerencséje volt, mert egy olyan világot kaptak a kezükbe, ami sokak nyál- és egyéb mirigyeit ingerelte (s mai napig ingereli is): a Gyűrűk Ura világát.

A Battle for Middle-Earth folytatásának sikerét anno mindenki megkérdőjelezte. A filmet övező hisztéria lecsengett – ugyan kit érdekelhet a könyvtől elrugaszkodó RTS? A kételkedők alaposan félrenyúltak: nincs erre jobb bizonyíték, mint a Rise of the Witch-King, a sorozat első, de minden bizonnyal nem utolsó küldetéslemeze.

A ’94-ben alapított, Boston egyik külvárosában dolgozó Turbine talán a legnagyobb MMORPG-tapasztalattal rendelkező játékfejlesztő a világon. Első játékuk, az Asheron’s Call 120 ezer előfizetőjével ’99-től három évig stabil harmadik volt az online RPG-k piacán (az Ultima Online és az EverQuest mögött). A folytatás már csak 50 ezer játékost tudott szerezni, most pedig példátlan módon két játékot futtat a csapat párhuzamosan: a D&D Online-t, és az idén karácsonyra tervezett megjelenésű Lord of the Rings Online-t.

Hogy mi is a Gyűrűk ura? Göncz Árpád szerint tündérmese, a rajongók szerint maga a szentírás, sok mozilátogató szerint pedig az újkori Hollywood legnagyobb alkotása, amit az Akadémia több mint egy tucat Oscar-díjjal jutalmazott. A sikerfilm - és véletlenül sem a regény - kötelező érvényességgel ráncigálta magával a játékadaptációt, amelynek jogait az EA vásárolta meg, és még most (pár esztendővel a filmet követő hisztéria lecsengése után) is birtokolja. Kedvenc kiadónk pedig nem volt rest, és rengeteg - leginkább középszerű -  Gyűrűk ura témájú játékkal lepjen meg minket, plusz egy érdekes kivétellel, amely stratégiai játék mivolta ellenére képes volt a keményvonalas rajongókat is a számítógép elé vonzani. A Battle for Middle-Earth sikeresen ültette át a film csatáinak hangulatát, és ez elég volt ahhoz, hogy rengeteget eladjanak belőle - ez pedig menetrendszerűen folytatást vonz magával. A harc Középföldéért folytatódik, és mindjárt kiderül, mennyit tanultak másfél év alatt a fejlesztő fiúk-lányok, mennyire sikerült megújítani az első rész kissé egysíkú, és szűk határok közé szorított játékmenetét.

Az Electronic Arts Redwood Shores-i stúdiója nem tekint vissza hosszú múltra, de az utóbbi években futószalagon szállítja a sikerjátékokat, elsősorban konzolokra. Csak néhány cím ízelítőül: Lord of the Rings Third Age, From Russia with Love, Simpsons…