Melyik a legjobb Call of Duty-széria?

A Call of Duty nemcsak egy játéksorozat, hanem több egymás mellett futó széria összefoglaló neve, amikben a gyors tempót diktáló militáns akción van a hangsúly, de ezen belül szinte bármilyen korszakban vagy világban játszódhatnak, a lényeg, hogy fel lehessen ismerni bennük a franchise-ra jellemző vonásokat. De vajon melyik CoD a legjobb CoD? Benneteket kérdezünk, tessék szépen szavazni!

Classic

Haladjunk sorjában! Az első Call of Duty 2003-ban jelent meg és a második világháború európai hadszínterén játszódott, amerikai, brit és szovjet (orosz) oldalról mutatva be a nagy világégést. A játék a 2015 Inc.-ből kivált keménymag munkájaként magán hordozta a Medal of Honor-sorozat kézjegyeit, és mind kritikai, mind üzleti szempontból nagy sikert aratott. A folytatás ennek szellemében maradt a kaptafánál: a 2005-ös Call of Duty 2 az elődhöz hasonló úton bandukolt, csak épp megjelent a palettáján az afrikai front, valamint több lopakodós küldetést szentelt az angol titkosszolgálat legprofibb katonai alakulatainak. A PC-re soha ki nem adott, de 2006-ban konzolokon debütált Call of Duty 3 is pontosan olyan volt, mint a második rész, igaz, a grafika valamennyivel szebb lett, illetve a közelharc is fontos szerepet kapott, mert ugye a háború alatt nem minden katona hordott a zsebében egy regimentnek elég muníciót. Kis kitérőt követően a sorozat 2008-ban jelentkezett klasszikus CoD-dal utoljára: a Treyarch-féle World at War a csendes-óceáni hadszínteret mutatta be, a sorozattól addig eltérő módon roppant naturálisan és véresen.

Bár a „nagy” classic CoD-ok listája idáig terjed, a franchise már a második világháborús korszakában is túlburjánzott. Az első rész például kapott egy kiegészítőt United Offensive alcímmel, aminek multiplayer komponense máig egyedi a szériában, lévén hatalmas pályákon lövöldözhetünk egymásra benne, méghozzá járművekkel. Szintén az első Call of Dutyhoz készült a konzolos testvérjáték Finest Hour, valamint a CoD 2 is kapott egy akkoriban előző generációsnak számító öcsikét Call of Duty 2: Big Red One néven. A kézi konzolok sem voltak biztonságban a náciktól, hála a PSP-s Roads To Victorynak, és még a World at Warnak is jutott egy itt-ott módosított PS2-es átirat, Final Fronts alcímmel megtoldva.

Modern Warfare

A klasszikus érát 2007-ben cserélte fel korszerű hadviselésre a sorozat a Call of Duty 4: Modern Wafare című epizóddal, amit könnyen nevezhetünk a franchise legfontosabb állomásának, rögtön két okból is: egyrészt ez a játék „találta fel” a modern CoD-ok multiplayer-technikáit, másrészt maga mögött hagyta a második világháborút, ezzel teljesen új megoldásoknak engedve teret, ide értve a korábban elképzelhetetlenül változatos helyszíneket, a korszerű fegyvereket, és egy olyan egyjátékos módot, ami az addigi részeknél jóval személyesebb hangnemet ütött meg.

A siker természetesen folytatást követelt: a 2009-es Modern Warfare 2 még az első résznél is nagyobbat durrant, a 2011-es Modern Warfare 3 pedig lezárta a trilógiává duzzadt történetet. A játékok fejlesztését kicsit beárnyékolta, hogy a CoD-okat kitaláló Infinity Ward két vezetőjét a kiadó Activision kirúgta a csapattól, a programok azonban így is jók lettek, és az MW-univerzum máig a legjátszottabb CoD-oknak ad otthont. Az MW-sorozat egyébként nem kapott annyi mellékágat, mint a classic éra: egyetlen DS-es MW-játék jelent meg a három főbb cím mellett, mely a roppant fantáziadús Call of Duty: Modern Warfare Mobilized címet kapta a keresztségben.

Black Ops

Amikor az Activision rájött, hogy az Infinity Ward egyedül nem képes évente új CoD-dal előállni, csatasorba állította a Treyarch stábját, akik a 2008-as World at Wart követően egy saját univerzum felépítésébe kezdtek. A 2010-ben bemutatkozott Call of Duty: Black Ops összetett kémtörténetet mesélt el a hidegháború fojtogató időszakából, átszőve mindenféle összeesküvésekkel. A játék, bár nem lett különösebben forradalmi, egyedi hangulatának és az MW-s alapokat sikeresen továbbfejlesztő multinak hála nagy sikert aratott – akárcsak a folytatása, a 2012-es Black Ops 2, ami ráadásul már a közeljövőben játszódott, elsőként szellőztetve meg sci-fibe illő megoldásokat a sorozat történetőben.

A Black Ops két kisebb mellékszálat is kapott: a Black Ops DS értelemszerűen a DS-es változat, új sztorival és küldetésekkel, a Black Ops Declassified pedig a második epizód PS Vita-s testvérkéje, amit minden újságíró a földbe döngölt, lévén magas ára ellenére nem hosszabb 2-3 óránál.

Zombies

A Treyarch nem csak a remek Black Opsokkal és a véres World at Warral tette le a névjegyét, hanem az utóbbi játék egy vicces kooperatív módjával is, amit majdnem kihagytak a fiúk a végleges változatból. Szerencsére nem így döntöttek, különben ma senki sem ismerné a fantasztikus Call of Duty: Zombis-szériát, amiben foszló húsú élőholtak ellen vehetjük fel a kesztyűt, néha névtelen katonák, máskor pedig ismert politikai szereplők (Castro, Kennedy elnök) vagy színészek (Sarah Michelle Gellar, Michael Rooker) bőrébe bújva. A Zombies ugyan csak mobilokon kapott különálló játékokat (Call of Duty: Zombies 1-2), mégis mindenki úgy kezeli, mint egy teljesen független irányvonalat, hisz azon túl, hogy lőni kell bennük, a zombimódok nem igazán képezik részét a CoD-családnak. Sőt, saját történeteket mesélnek el, és kooperatív jellegükből adódóan teljesen más réteghez szólnak, mint az alapvetően kompetitív, pörgős CoD-meccsek.

Ghosts

A Call of Duty: Ghosts több okból is kakukktojás a sorozatban. Ez volt az első olyan Infinity Ward-féle CoD, amihez már tényleg semmi köze nem volt a csapat alapítóinak. Továbbá ennél a játéknál tűnt úgy először, hogy az Activision háborús lufija kidurranóban van, mert sem az eladások, sem pedig a kritikák nem voltak olyan pozitívak, mint azt a kiadó várta. A játék így egyelőre nem kapott folytatást, a hozzá kiadott, zombimódot másoló, földönkívülieket szerepeltető co-op mód pedig egyszerűen nem lett olyan érdekes, hogy sokan foglalkozzanak vele. Főleg, hogy alig egy évvel később megérkezett az…

Advanced Warfare

A tavalyi Call of Duty: Advanced Warfare a Sledgehammer Games első önálló CoD-ja, és akárcsak a Black Ops 2, a jövőben játszódik, de egy különálló univerzumban, ahol Kevin Spacey igyekszik rabigába hajtani a világot. A játék nem lett rossz, de olyan nagyon jó sem, és egyelőre, akárcsak a Ghosts, társak nélkül ácsorog a saját világában.