Mióta offline sajtónak írok, eddig egyszer fordult elő, hogy tömegközlekedési eszközön bárkit az adott újságot láttam volna olvasni. Most örömmel láttam, hogy hátulról indulva, majd az előzeteseket átfutva, gyakorlatilag elolvasott majdnem mindent, amit egy ültő helyében egy olvasó elolvas az újságból (szerintem). Két óra húsz perc az út Budapestig, úgyhogy volt ideje bőven.  Jó érzés volt látni, hogy néha elmosolyodik a levrovon, nézegeti a képeket és fordítgatja néha az újságot, de sohasem annyira törve, hogy kárt okozzon benne. Régi CoV-os érzések törtek elő bennem, mikor annó a fürdőkádban még én is csak és kizárólag számítástechnikai magazint voltam hajlandó olvasni, akkor is egészen betegre nevetve magam, míg az összes meleg víz el nem fogyott a kádból :)

A fiú olyan 15-16 éves lehetett, nem szólítottam meg, valószínűleg Debrecenből tartott a fővárosba (vissza talán a családjától) tanulni a hétre. A Red Alert 3 borítós szám volt nála.

Jó volt látni, de tényleg!