Van egy bizonyos része a játékoknak, amit nagyon imádok, és ami rengeteget tud dobni még egy viszonylag középszerű játékon is. Ez pedig a zene. Na, igazából be kell vallanom, messze nem én vagyok a legnagyobb zeneszakértő, de mint mindenkinek, nekem is megvannak a kedvenceim. Most pedig az ez évben fogyasztott játékok zenei anyagából választottam ki néhányat, ami személyes kedvencemmé vált.

A Tales of Legendia pont egy középszerűbb játék volt, de ha volt egy felejthetetlen része, az a zenei anyaga volt, ami nagyon sokat dobott azon, hogy az élmény emlékezetesebb legyen. Ha egy szóval kéne jellemeznem, akkor a grandiózus szót használnám rá. Itt van például a The Bird Chirps, I Sing ami kifejezetten bom*****tikus ahhoz képest, hogy csak a világban járkálva hallod, akkor említhetném még a The Legendary Sorceror-t, vagy az Ancient Ship számot is, de az Advancing Towards 12 O’Clock és Chaseing Shirley is remek. Meg ott van még a kedvencem, de azt majd lejjebb.

A Final Fantasy VI-ot bár nem kedveltem, azonban a zenéje nagyon el volt találva. Ott van Locke, Kefka és Shadow zenéje, ott van a Returners vagy a személyes kedvencem a Searching for Friends, amit lejjebb linkeltem.

A Chrono Crossnak is nagyon eltalált dallamai voltak: Ott van a remek Dragon Knight, a Magical Dreamers of The Wind, The Stars and The Sea, a Dragon God, az egy fokkal melankólikusabb People Imprisoned by Destiny vagy a legjobb, az opening zenéje (lejjebb).

A Night in the Woods zenéi is nagyon bejöttek. Mindegyik „asztrális” szám nagyon hangulatos: A Train, Coal Town és Alley. Ott van még a Witch Dagger vagy a Harfest, de a játéban lévő minijátékhoz is remek számok készültek, mint a Boss és a Blood Thief. A kedvencem viszont a fő menü zenéje volt (ez is lent).

A Persona 3-nak tetszett összességében a legjobban a zenei anyaga. Legyen szó az akciódúsabb számokról, mint a Master of Tartarus, a Shadow, az Unaviodable Battle, vagy a Master of Shadow, vagy akár a melankolikusabb számokról, mint a Memories of The City és a Living with Determination. A legjobbak talán a That Which Escaped the Darkness, a Burn My Dread, vagy a kedvencem, de azt a legvégén.

A Radiant Historiának leginkább csak az anime openingje tetszett.

Ugyan egyáltalán nem játék, de a Grisaia novellák zenéit is itt fogom felsorolni, mert volt egy két jobb. Mint a nagyon pörgős Apple Clash, akkor ott volt még a Thanatos the Creator és a Choose the World is. Akkor a következő két szám mindössze egyetlen egyszer szólalt meg a játékokban, de akkor tökéletesen illettek a helyzethez, a Risky Thoughts egy bombahatástalanítás alatt szól, a Light Falls from Above pedig egy érzelmesebb pillanat alatt (ezt az utóbbira nincs Youtubos link, így máshová kellett linkelnem). A kedvencemet pedig a végére hagytam.

A Skies of Arcadiából az utolsó csata száma remek, a Last Battle Opportunity és az Esperanza városában szóló szomorkásabb dal, a Remote Town.

A Shadow Warrior 2-nek a főcímdalát nagyon eltalálták, annak ellenére, hogy a dal közepe, nem nagyon jön a játék tényleges hangulatához. Inkább a valami cyberpunk műhöz, mint mondjuk egy Deus Ex, vagy Ghost in the Shell, melyből az utóbbit nem véletlenül említem, mert az operált egy nagyon hasonló számmal.

A VA-11 Hall-A-nek, vagy csak simán a Valhallának is nagyon hangulatos zenéi voltak, de nekem leginkább csak a The Heart of the City jött be igazán.

Akkor pedig konkrétan ide belinkelve a tényleges kedvenc számaimat az évből, külön rangsorolás nélkül:

Itt van a March a Tales of Legendiábaól, ami valami eszméletlenül epikus:


A Searching for Friends a Final Fantasy VI-ból, ami akkor szólal meg, amikor a játék utolsó harmadában visszaszerzed a léghajódat, és hallani lehet, ahogy újra feltámad a remény:


A Chrono Cross felvezető cinematicja, a Time’s Scar, amitől első hallásra borsódzott a hátam és rögtön éreztem, hogy nem akármilyen kalandra indulok:


A Night in the Woods főcímdala annyira elkapott, hogy néha alig tudtam a menüben a játék folytatására kattintani:


A Persona 3 főbossa alatti szám rengeteget dobott a hangulaton, és nagyon találóan The Battle for Everyone’s Soul nevet viseli:


A Warhammer 40k: Dawn of War 2-ből a Space Marinok zenéjét, valami baromira eltalálták: Angels of Death címmel:


A Grisaia sorozatból pedig a Tartarus szám lett nagyon ütős:


Nagyjából ezek lennének a kedvenc zenéim, amiket a 2018-as évben hallottam először.