Ha még nem szavaztatok az Év Játékára, akkor tegyétek meg most - hangotok a magazinban is számít! És amíg befutnak az utolsó jelölések is, addig mi is elmondjuk, hogy számunkra mi volt az abszolút favorit az idén - már ha sikerül kijelölni egy ilyet, mert ez ugye nem mindig egyszerű feladat.
Dzséjt
Nálam az év játéka korán megérkezett a Subnautica képében. Mindig is imádtam a vizet és a mélységet. Egyik kedvenc filmem A mélység titka, anno összegyűjtöttem mind az Aquazone, mind az Aquashark lego készleteket, és bizony rengeteget játszottam az AquaNox-szal. Szóval nem volt kérdéses számomra, hogy azonnal elmerüljek a Subnauticában, ami ráadásul még sci-fi rajongó énemnek is alaposan kedvezett, hiszen a játékban a tenger mélyén űrhajók roncsait és víz alatti bázisokat, a szigeteken pedig idegen civilizációk nyomait kutathattuk fel.
Mindezt gyönyörű grafika, változatos, mélytengeri (és szárazföldi) élettel teli világ, végtelen szabadság és a felfedezés öröme kísérte. És ezt nem tudta lepipálni se a God of War (bár, ha a Subnautica nem volna, ez lenne a favorit), se az Assassin’s Creed: Odyssey, de még a Jurassic World Evolution sem, pedig a Jurassic Park szériáért is odáig vagyok, és nagyon vártam a parképítős játékot.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy pár komolyabb alkotást sajnos még nem tudtam kipróbálni, így még várat magára a Shadow of the Tomb Raider, aminek első két része nagyon tetszett. Ugyanígy nem volt szerencsém még a Red Dead Redemption 2-höz sem, ami western mivolta miatt levehet a lábamról. És persze ott a Detroit: Become Human, aminél erős a gyanúm, hogy verné a Subnauticát, egyrészt mert eddig sem csalódtam a Quantic Dream játékaiban, másrészt mert egy olyan sci-fi toposzt vizsgál, amiben magam is szeretek elmerülni. De mivel PS4-esem csak egy hónapja van, és most a Horizon: Zero Dawn foglal le, így egy ezekre idén már nem marad idő. De majd jövőre.
(Na jó, zárójelbe ezt még le kell írnom. Idén játszottam először végig a The Last of Ust, szóval az az év játéka nálam, de hát az ugye nem 2018-as, szóval nem játszik. De azért le kellett írnom.)
SteelSaint
Igazából nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert az idei felhozatalból két cím is kiemelkedett számomra, és nem nagyon tudok köztük dönteni. Az egyik az Assassin’s Creed Odyssey, amitől ugyan nagyon féltem az elején, mert úgy nézett ki, mint egy Görögországban játszódód Origins, de szerencsére volt lehetőségem a megjelenés előtt kipróbálni, és akkor abszolút meggyőzött. A játék valami hatalmas, ráadásul tömve van tartalommal is, így gyakorlatilag sosem unatkozunk, mindig van mit csinálni. A fejlesztők szemlátomást tanultak az Origins hibáiból, és javították is azokat, így tökéletesítve ezt a szerepjátékosabb vonalat, amin az újabb Assassin’s Creed játékok elindultak.
A másik nagy kedvencem az idei felhozatalból pedig a Marvel’s Spider-Man volt, ami szerintem tökéletesen adja vissza a Pókember életérzést. New York hatalmas és pezseg az élettől, a karakterek érdekesek, a történet valami piszok jól össze lett rakva, főleg az utolsó összecsapás érzelmi hullámvasútja, a hatalmas felhőkarcolók között hálóhintázni pedig maga a nagybetűs Élmény.
Pozandr
Idén rengeteg kiváló játék jelent meg, év végén pedig kedvencet választani nehéz feladat, különösen ilyen széles választék esetén. Ez azonban a PGO, azért vagyok, vagyunk itt, hogy ezt megtegyük, elmondjuk, hogy mi volt hatással ránk, szóval itt az én listám. Igen, lista, több játék is mélyen érintett meg, AAA kategóriás és független programok egyaránt. Kezdem az utóbbival.
A 11-11: Memories Retold sajnos nem nyerte el a sajtó tetszését, pedig egy igazán érzelemdús, remek narratívával rendelkező, komoly kérdésekkel foglalkozó program lett. A koronát a Dixiart és az Ardmaan Animations játékára a hihetetlenül stílusos művészi tervezés tette fel, ami még akkor is kiemelte a Memories-t a kalandjátékok kisméretű tengeréből, ha egyébként játékmechanikailag semmi extrát nem nyújtott… Kérdésekben viszont annál többet, és ha egy játék kérdéseket tesz fel, amire válaszokat vár, amiket mindenkinek magában kell megtalálnia, akkor az nekem már kell.
A másik valószínűleg nem okoz meglepetést: a God of War már számos helyen lett az év játéka, teljesen megérdemelten. A Sony Santa Monica Studio úgy tudta tovább vinni a PS2-n, majd PS3-on lefektetett alapokat, hogy az újgenerációs Kratos alapvetően hű maradt az eredeti részek szellemiségéhez, miközben a fejlesztők nem feledkeztek meg arról sem, hogy kellő újdonságot is belepakoljanak az északi kalandba. Kratos és fiának utazása egy fájdalmas, ugyanakkor lenyűgöző módon elmesélt történet, ami egyszer mindenkinek meg kell tapasztalnia, át kell élnie, még akkor is, ha nem a PlayStation az elsődleges platformja. Ez egy fantasztikus játék, amiben nem lehet csalódni, ha még nem próbáltátok ki, kérjetek kölcsön egy PS4-et, nem fogjátok megbánni!
bodak
Rengeteg nagyszerű címmel gazdagodtunk idén, nehéz kijelölni közülük egyet, mely mindent visz – mármint számomra ugye, mert meg sem próbálok objektív lenni és nem is játszottam mindegyikkel – pláne, hogy alapvetően mindenevő vagyok a játékok terén. Még szerencse, hogy gyorsan szűkíthető a kör.
A BATTLETECH remek játék, hozzáértők kezéből, de világa steril, nem eléggé élettel teli; a Dead Cells bár idén jelent meg, a korai hozzáférés második hetétől követtem a játékot, így már elkopott az újdonság varázsa; az Overload egy tökéletes Descent-utánérzés, de ez önmagában nem elég az üdvösséghez; a Two Point Hospital már majdnem tökéletes, de volt még egy igazán remek játék, ami vitte a prímet: a Frostpunk. A Frostpunk, mely egy sor olyan húrt pendített meg, ami nálam instant klasszikussá teszi – borongós, sötét, nyomasztó hangulat; poszt-apokaliptikus világ; morális szürkezónában mozog; egy problémát több módon oldhatsz meg; van benne kihívás. Mindennek tetejébe egy kis egyediséget is felmutat, nem csak világa egyedi, hanem sztorivezérelt játékmenete biztosítja, hogy ne váljon monotonná. Az már csak hab a tortán, hogy ingyenes frissítések sorozatában egy halom újdonsággal gazdagodott. Még ilyet!
Remélem visszafele kompatibilis lesz a PS5, máskülönben Dzséjt megunt konzolját kell megvegyem a távoli jövőben...
