A kifejezetten felnőtteket célzó rajzfilmek nem számítanak hatalmas újdonságnak, hiszen akkor annyi esztendő után a South Park vagy a Family Guy sem lenne olyan sikeres. Animékből konkrétan ultraerőszakos alkotásokat is lehetett látni az évek alatt, de például a Szentjánosbogarak sírja, a Persepolis vagy a Libanoni keringő is mind-mind olyan rajzfilmek, amiket csak az idősebbek tudnak igazán értékelni. És akkor egyszer csak megjelenik egy olyan film, mint a Háború az egyszarvúak ellen, amelyben szörnyen édes kis mackók szerepelnek, akiket az ember akár órákig is szívesen ölelgetne.
A látszat viszont csal, a 2022-es Háború az egyszarvúak ellen (Unicorn Wars) abszolút a felnőtteknek készült, és az érzékenyebbeknél könnyen kicsaphatja a biztosítékot. Alberto Vázquez háborús rajzfilmje egy varázslatos erdőbe kalauzol el, ahol az unikornisok és a hiper-cuki mackók harcába csöppenhetsz. Egy ideje már látszólagos béke honol a környéken, azonban a mackók egy új, többnyire tapasztalatlan állatkákból álló egységet küldenek az erdőbe, hogy azok derítsék ki, mi történt az egyik eltűnt osztaggal. Vázquez az idilli, meseszép erdőből apránként földi poklot csinál. Két testvér történetén keresztül bontakozik ki az unikornisok és a mackók háborúja, amelyet a rendező saját elmondása szerint a vietnámi háború ihletett.
Az egész film olyan, mintha a Happy Tree Friends találkozna az Apokalipszis mosttal, azzal a különbséggel, hogy az elmeháborodott Kurtz ezredes itt már a kezdetektől fogva az osztag tagja. A Háború az egyszarvúak ellen néha nevető kisállatokat ábrázol, a következő jelenetben pedig kukacok zabálják a rothadó holttesteket az erdő közepén, vagy LSD-tripet élnek át a gyanútlan macik, akik talán már maguk sem tudják, hogy mit is keresnek igazán a rengetegben. Kifejezetten durva és megrázó film, már ha a rajzfilmes erőszakot lehet annak nevezni. Mindezt fenyegető szintetizátor-dallamok és torzított gitárok foglalják keretbe, illetve egy rettentő erős befejezés, amely elgondolkodtat a háború értelmetlenségéről.
Nagyon furcsa látni, amint Vázquez szembe állítja egymással a gyerekeknek készült, reggeli rajzfilmekbe is tökéletesen beillő karaktereket a háború borzalmaival. Ez a fajta kettősség végighalad az egész filmen, és emiatt egyes jelenetek sokkal nagyobbat ütnek. A megvalósítás persze szándékos: szerethető, a néző szívéhez nőtt szereplők vesznek oda pillanatok alatt, rendkívül csúnya módon, de a háború már csak ilyen – nincs helye benne finomkodásnak. A Háború az egyszarvúak ellen egy fontos és maradandó (rajz)film, amely roppant aktuális mondanivalóval bír, de bármilyen aranyosnak is tűnik, a gyereket azért ne ültesd le elé!
Képek forrása: GKIDS Films
