A karácsony a szeretet ünnepe, és bár ennek egy kicsit ellentmond a Fumax decemberi felhozatalának első két kötete, valahol mégis van némi egyezés. Merthogy bizony a Harleen története a szeretetről, sőt a túlzó szeretetről szól, jó néhány közismert karaktert bevetve a DC Black Label stílusában, ezzel is alkalmazkodva az ünnepek hangulatához. Más kérdés, hogy az Orgyilkos osztály története nem annyira ünnepi hangulatban folytatja az eddigi folyamatot, de egy gyilkosokat nevelő elit iskolától talán nem is várta senki, hogy tanulói hóemberek és mikulások társaságában üssék el az időt. Hozzájuk sokkal inkább illenek a gyilkosságok. És a D&D.  

Orgyilkos osztály 5. kötet

  • Író: Rick Remender
  • Rajz: Wes Craig
  • Oldalszám: 116
  • Ár: 4995 Ft (a kiadó webshopjából olcsóbban megvásárolható)

A “patkányok” vadászata óta nem sok változás történt a suliban, ám a gólyabál a legújabb tanulók érkezésével kicsit felkavarja az állóvizet. Viktor láthatóan magának szeretné a hatalmat és az irányítást, de rajta kívül azért mások is szeretik az intrikákat, a háttérben folyó kis stikliket, amikkel bekavarhatnak. Senki nem őszinte, mindenki álarc mögé bújik, ami egyből kitűnik, mikor valaki esetleg őszinteségi rohamot kap. Köhömm-köhömm… persze nem önszántából. 

A gólyák mindenesetre igyekeznek beilleszkedni, már azok, akiket nem intéznek el a többiek, sőt van, aki gond nélkül beleköt még az idősebbekbe is, ha úgy érzi, valami ösztönös ellentét áll közöttük. Persze továbbra is nagy figyelem irányul Sayára, akire nemcsak az iskola falain belül leselkedik veszély, de a saját otthonából is: múltjának árnyékai kísértik, hiszen van, aki szeretné viszontlátni. 

Mindez a megszokott stílusban és rajzok mellett elevenedik meg, ami ezúttal kicsit könnyedebb hangvételt jelent a durvább negyedik kötet után, főleg, hogy sok az élcelődés, illetve láthatóan az újak és régiek közötti kóstolgatásokra helyeződött a hangsúly. Persze vérengzésben sincs hiány, sőt a kötet végére elszabadulnak az indulatok, ami egy újabb meglepetést hoz, de ha a pozitívumokat kell kiemelni, akkor mindenképpen meg kell említeni a D&D-s szálat, illetve a kiruccanást, ahol Freddytől és Jasontől kezdve He-Manig sokan vendégeskednek néhány képkocka erejéig. Persze, ha valakit zavar a téma, a rajzstílus, esetleg a nyelvezet, az továbbra sem lesz a sorozat rajongója, de aki eddig is kitartott a suli mellett, az ne most hagyja abba az olvasást, mert a Körhinta című kötet kimondottan szórakoztató.

Harleen

  • Író, rajz: Stjepan Šejic
  • Oldalszám: 208
  • Ár: 6495 Ft (a kiadó webshopjából olcsóbban megvásárolható)

A karácsony a szeretet ünnepe, azt pedig még talán senki nem határozta meg, hogy ez a szeretet nem lehet őrületes. Merthogy esélyesen mind ismerjük Harley Quinnt és az ő perzselően tébolyodott érzelmeit Joker iránt, aki miatt az egykori doktornő az egész korábbi életét maga mögött hagyta. És bár a nem annyira kiegyensúlyozott (mondhatni, kicsit egyoldalú) szerelmes történet közismert, maga a folyamat már nem annyira, ami odáig vezetett. Stjepan Šejic, az Image/Top Cow, Dynamite rajzolójának története pedig pontosan ezt mutatja be egy háromrészes minisorozat formájában, ami most egyben jelenhetett meg itthon.

Dr. Quinzel történetét sokan ismerik, de így még senki nem mesélte el azt a folyamatot, ahogy a bűnösöket megérteni és megmenteni szándékozó doktornő először csak Joker közelébe kerül, majd teljesen behálózza őt az őrült gonosztevő. Mindez egy véletlen találkozással indul, ahol Batman és nemezise egymásnak feszül, ezzel halálra rémisztve a lányt, aki később Harvey Dentet próbálja meggyőzni a bűnözők gyógyításáról, amiben maga Bruce Wayne segíti őt némi finanszírozás képében. Quinzel így jut el az Arkhamba, ahol aztán Méregcsókkal, Gyilkos Krokkal és számos őrülttel, gonosztevővel összeakad, ám senki sincs rá akkora hatással, mint Joker, aki végül fenekestül forgatja fel az életét. 

Harley Quinnt már többféle módon láthattuk megelevenedni a képregényekben, de ebben a formában eddig talán soha, hiszen a sokszor szeleburdi vagy teljesen flúgos, teljesen kiszámíthatatlanul reagáló leányzó helyett egy önmagával és érzéseivel állandó küzdelmet folytató, szorongó lányt ismerhetünk meg, aki nem választja a sorsát, hanem csak sodródik az árral. Ezt Šejic a történettel is kiválóan átadja, de ami leginkább lenyűgöző, az a képek minősége, merthogy a látottak szinte életre kelnek a paneleken keresztül. És bár nekem picit sok volt a lelkizés és a szorongás, ami redundáns cselekményhez vezet, de a végére eléggé elfajulnak a dolgok, így minden szempontból megérte végigkövetni az eseményeket, amiket a finálé után a kötet utolsó oldalain lévő extra látványosságok koronáznak meg.

Az aktuális felhozatalból az Orgyilkos osztály tehát hozza a megszokott stílust, sőt talán még szórakoztatóbb is, mint volt, miközben a Harleen egy elég mély, érzelmi és lelki oldalról mutatja be Quinn szorongását és gyötrődését, miközben egyre jobban vergődik saját és Joker hálójában. Érett, érdekes, árnyalt mű, aminek polcon a helye, ráadásul a kiadvány a megszokottan nagyon minőségi formában, egy kicsit nagyobb méretben jelent meg. Várjuk a további újdonságokat, ez eddig elég jó indítás a karácsonyi szezonra.