Időnként elég egy jó ötletet újrahasznosítani a legendák megszületéséhez, márpedig a Star Wars univerzumának legfontosabb szereplőit egymásra uszító Epic Duels meglepően jó ötlet, még ha nem is érték nagy sikerek. Rob Daviau 2002-es alkotása aztán 2019-ben új köntöst és a kockadobást egy stratégiailag izgalmasabb táblára cserélő formát kapott az Ummatched képében, ami sokak gyermekkori álmait váltotta valóra: “vajon mi történne, ha a Medúza és Szinbád összecsapna? Vajon ki nyerne Nagyláb és Robin Hood összecsapásánál? Drakula vagy a Láthatatlan Ember bírna tovább egy mérkőzést?” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok bárkinek a fejében megfordulhatnak. Az Unmatched azonban ezeket a párosításokat véghez is hajtja, hogy a Legendák ligája ringjében évszázados ellentétek teljesedjenek ki.
Unmatched: Legendák ligája – Első felvonás (Unmatched: Battle of Legends, Volume One)
- Hazai partner/kiadó: Reflexshop
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 20-40 perc
- Korcsoport: 9+
- Nehézség: 1,84/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 11 990 forint
Az Unmatched egyébként sok szempontból kínál mást, mint a szokványos stílus és forma, ami kívülről csak a hosszúkás, közepes méretű doboz terén mutatkozik meg, azt felnyitva azonban számos meglepetés éri az embert. Egyfelől az inzert külön szegmensekre bontva kínál otthont mindenkinek és minden összetevőnek, másfelől a minik nagyon mutatósak, szépen kidolgozottak, nem utolsó sorban, miközben mindegyik apróságnak megvan a helye, a jelölőktől kezdve a kártyákig, semmiből sem sikerült kispórólni az anyagot, avagy tényleg igényes kiadványról van szó. De visszatérve az inzerthez: muszáj kiemelnem, hogy az utóbbi évek egyik legjobb rendezőjéről van szó, ami állított mozgatás és tárolás esetén persze nem tart tökéletesen, de egyébként nemcsak praktikus a kis bemélyedésekkel, de nagyon szépen díszített is, miközben az “illusztrációk” nem kizárólag látványelemként szolgálnak, hanem azt is mutatják, hogy kinek hol a helye.
Harcra fel!
De lássuk magát a setupot és az alapokat. Egy kétoldalas tábla a játéktér, amire a főhősök miniatűrjei és a segítők jelzői kerülnek fel, miközben mindenki magához veszi a saját kártyapakliját és tárcsáját/tárcsáit, amiken jelezve van a hős és a társ életereje. Innentől mehet a küzdelem, ami a mozgás-tervezés-harc akciók szentháromságában zajlik, ezek közül mindig kettőt kiválasztva és végrehajtva. A mozgás egyértelmű, ehhez pedig minden karakter megszabott lépésszámmal bír. A tervezés során előre tervezhetünk/változtathatunk bizonyos jellemzőkön a villámmal jelölt lapok segítségével. A harc/támadás során pedig megmondjuk, kit támadunk és kivel, kiválasztjuk a megfelelő, kézben tartott lapunkat, majd jöhet a csata. Ami miatt soha nem tudhatjuk, hogy végül ki nyeri az összecsapást: az először lefordított támadási lapra az ellenfél védekező lappal reagál, majd az azonnali hatások is érvénybe lépnek, az adok-kapok pedig addig zajlik, míg nincs egyértelmű eredmény. Ilyenkor a sebzés mértékének megfelelően csökken az életerő, a használt lapok dobópakliba kerülnek, a csata utáni hatások is aktiválódnak, ha pedig mindenki életben maradt, jöhet a másik játékos köre. Ami még kicsit megkavarja a lépéseket: minden kártya rendelkezik egy turbó-értékkel, amivel módosítható a mozgás, de bizonyos hatásokkal a támadás/védekezés is növelhető, ez pedig sok esetben sorsdöntő lehet.
Így tehát az Unmatched egy alapvetően a direkt konfrontációra kiélezett társas, ami bár 4 főig játszható, leginkább 2 főnél adja meg azt az élményt, amire számítanánk. Hasonló, mint a Funkoverse, ahol a nagyfejű figurák küzdenek egymással, ám mind a külső, mind a játékmenet a hagyományosabb társas-élményt nyújtja. Az utóbbi időben még a videójátékos Team Deathmatch módra emlékeztető Super Fantasy Brawl volt hasonló, ám megvannak azok a kis finom eltérések, amik miatt a különbségek ellenére mindkét cím remek módon megfér egymás mellett. A kialakítás fantasztikus, a felépítés miatt pedig pörgős, akciódús élményben van részünk. Egyedül a játéktábla nem tetszik: amennyire szépen dizájnolt és illusztrált minden, a tábla annyira semmilyen a látvány terén, és kizárólag a tarkabarkasága miatt figyelünk fel rá. Ennél sokkal szebb és ötletesebb, mutatósabb játékteret érdemelt volna a kiadvány. Persze ez nem a hazai kiadó hibája, hanem a tervezésé. Ami viszont további nagy pozitívum: rengeteg további karakter lép és lépett már a ringbe, ezek közül pedig Robin Hood és Bigfoot is eljutott már Magyarországra, ráadásul a “kiegészítő” külön is játszható, nem szükséges hozzá az alapkiadás.
Kit válasszak?
Így a 8990 forintos Robin Hood vs. Bigfoot éppen úgy bevethető az alapdoboz tartalmával együtt, mint külön-külön a két csomag. A kisebb dobozban szintén találunk játéktáblát, itt is megvannak a karakterekhez tartozó minik, kártyák, jelölők és tárcsák, miközben, ahogyan a Legendák fő kínálatában, úgy itt is mindenkinek megvannak a saját képességei. Alice dönthet arról, hogy éppen kicsi vagy nagy, ezzel befolyásolva a támadását vagy védelmét, míg Artúr király az erejét veti be, a Medúza pedig kővé dermeszt, illetve távolsági támadásokkal operál. Ezek a különböző akciók és képességek nyújtják a játék sava-borsát, ami a jelenlegi felhozatallal már eleve hat szereplőt vet be, hat eltérő képességű harcost enged szabadon, ez pedig (reméljük, itthon is) tovább bővül.
Összességében már most számos extra karaktert lehet beszerezni, így többek között Buffy és a Jurassic Park világa is elérhető, sőt ott van a Cobble & Fog kiváló felhozatala, amiben Sherlock éppen úgy előkerül, mint Drakula. Nagyon bízom benne, hogy ez itthon is elérhetővé válik, ahogy jövőre majd a Marvel 4 különálló csomagja, amik további 12 karaktert adnak hozzá a kínálathoz. Merthogy az Unmatched kiváló darab a gyűjtögetéshez, amennyiben sikerül egy-két állandó társat találni, akiknek nincs bajuk a direkt konfrontációhoz. Itt a másik leverése a cél, nem a párhuzamos építgetés, aminél valaki elorozza a győzelmet, avagy csak akkor érdemes leülni elé, ha ez senkit nem zavar. Ebben az esetben viszont nagyszerű választás, amibe kevés helyen lehet belekötni (tábla külseje, néhol gyengébb balansz a karakterek között), mert mind a benne lévő szinergia, mind a külső kialakítás remek, lényegében pont olyasmit nyújt, ami miatt az ember szereti a társasjátékok fantasztikus és újdonságokra állandóan képes világát.
