Emlékezetes pillanatok (76. rész): Mortal Kombat – Finish Him!
A verekedős játékok ősapjának számító Mortal Kombat a kivégzőmozdulatairól is elhíresült – nem is csoda, hogy annyian be akarták tiltani.
A verekedős játékok ősapjának számító Mortal Kombat a kivégzőmozdulatairól is elhíresült – nem is csoda, hogy annyian be akarták tiltani.
Ez egy sötét, komor, brutális FPS, ám mégis akad benne egy olyan rész, ami rendkívül meglepő a lövöldözős játékok műfajában.
Ki mondta, hogy egy alapvetően cuki videójátékba nem kerülhet valami igazán félelmetes pillanat? Nos, az Animal Crossing egy remek példa erre!
Egy téli menedékház roppant csalogató tud lenni a nagy hidegben, azonban a Fable világában egy ilyen hely is képes a frászt hozni az emberre.
Csak egy pillanatra lehet látni őket, és könnyű lemaradni a paranormális találkozásokról – pedig ott vannak, és követik a főszereplőt.
Némelyik videojáték egyszerűen nem kíméli a lelkünket, ha a befejezésről van szó – a Frictional Games pedig 2015-ben ezt csúcsra járatta.
Pókember diadalmasan tért vissza 2018-ban, a látvány és a játékmenet mellett azonban az Insomniac a sztorit tekintve is kitett magáért, és nem kímélte a lelkünket.
Egy minden szempontból szívszaggató és drámai lezárást kapott Arthur Morgan történetszála, amely a mai napig az egyik legjobb, amit a Rockstar letett az asztalra.
Az Outer Wilds tele van rengeteg megfejtésre váró rejtéllyel, viszont az egyik bolygóra már a landolás is meglehetősen trükkös.
A Control mellékküldetései egészen zseniálisak tudnak lenni, de a gyilkos hűtőszekrényhez köthető a mai napig igazán emlékezetes.
A Capcom túlélő-horror klasszikusa már szerepelt a rovatban, azonban egyik játékmechanizmusa a mai napig ámulatba ejtő.
Az Elden Ring tele van meglepetésekkel, de az egyik ezek közül annyira megbújik, hogy elsőre szinte kizárt, hogy feltűnjön bárkinek is.
Ebben az indie-játékban a való életbeli pislogásoknak nagy szerepe van, de a történet tartalmaz egy jókora csavart is a vége felé.
Silent Hill ködlepte kisvárosát járva groteszk lényekbe és megcsonkított holttestekbe botolhatunk – ám utóbbiak valamiért ismerősnek tűnnek.
Az Isolation a mai napig az egyik legjobb Alien-játék, és bizony sokan megugrottak, mikor a Xenomorph kiszedte őket a rejtekhelyükről.
Drámai pillanatokban sosem szűkölködött Kodzsima kult-klasszikus játéksorozata, de a 2008-as rész ezek közül az egyik legemlékezetesebbet szállította.
A Spelunky egy 2D-s platformjáték, amely a cuki külső mögött a NES-korszak brutális kihívást nyújtó alkotásainak állít emléket.
A The Last of Us széria tele van borzalmasabbbál-borzalmasabb lényekkel, de az egyik az összesen túltesz, és könnyen okozhat rémálmokat is.
Aiden Peirce Chicago lepukkant utcáit járja, mikor kiderül, hogy több eltűnt ember kilétét is fel kéne derítenie – de amit talál, arra legvadabb álmaiban sem számított.
A 2005-ös Psychonauts a többség számára egy kedves kis platformerként maradt meg, azonban az egyik karakter szörnyű múlttal rendelkezik.
A Resident Evil 7 a széria egyik legijesztőbb része lett, amihez nagyban hozzájárult a családfő, aki állandóan megpróbált nyakon csípni.
Ma már igazi klasszikusként tekintünk a Naughty Dog 2013-ban megjelent játékéra, amelynek a befejezése a mai napig velünk maradt.
Az id Software klasszikusa ma már hivatkozási alap, de azért 1993-ban eléggé meg tudta lepni a gyanútlan játékosokat egy meglepetés-ellenféllel.
1998-ban a Blizzard szintet lépett történetmesélésben, és a StarCraft, valamint a benne szereplő karakterek zöme ennek ékes példája lett.