Játékadatbázis

A szoftvercsomag az alábbi három játékot tartalmazza, az adatlapjukhoz klikk a címükre:

A Primal Software nem ismeretlen cég, hiszen régóta űzik az ipart, korábban az I of the Dragon és a Besieger járta meg a nemzetközi piacot (erősen közepes, 40-60%-os címek), jelenlegi projektjük a Heavy Duty (erről korábban már beszámoltam) és a Requital.

2002 igazi meglepetésjátéka volt a belga srácok munkája, melyre sokan rásütötték a "Diablo-klón" bélyeget, pedig az ördög, ahogy mindig, most is a részletekben rejlik...

A haldokló Black Isle utolsó próbálkozása PC-n. A nagyszerű játékfejlesztő/kiadó stúdió az Icewind Dale után gyakorlatilag lefelé ívelő pályával "büszkélkedhetett", termékeik minősége csökkent (az Icewind Dale 2 gyakorlatilag bukta lett). A Lionhearttal egy utolsó, nagy hajrát produkáltak, azonban sajnos előrelépni nem tudásuk (grafika terén mindenképp elmondható ez) ezt a játékot sem volt képes a nagyok közé emelni.

Tengeri ütközetek, négy új térkép, öt új hajótípus, új épületek, egy új kampány (10 óra játékidővel) új szakmák, és rengeteg új tárgy és kereskedhető javak tömege vár ránk ebben a küldetéslemezben. Éld bele magad egy rettegett kalóz szerepébe!

Az 4. Gothic rész fejlesztését a szintén német Spellbound Studios vállalta magára. Nevüket Desperados, a Desparados 2 és például a Helldorado készítésével kapcsolatban hallhattuk. Az új fejlesztőstúdióhoz új motor is dukál, a Trinity Vision, amely már jó pár játékban -- többek között a stúdió előbb említett játékaiban -- helytállt és bizonyította rugalmasságát, valamint alkalmasságát arra, hogy az ArcaniA alatt dübörögjön.

Jelentem, kihívója akadt az Oblivion, Gothic, Two Worlds triumvirátusnak, mégpedig egy olyan RPG képében, mely ráadásul fekete humorú kalandelemeket is ígér. Előrebocsátom, lehet, hogy nem csillog annyira, mint ez a három cím, (vagy ha igen jól titkolja), de ugye a lényeg mindig belül van. A marketingesek mindenesetre elég szép neveket dobáltak be a kalapba...

A Wizardry VI és VII dizájnere felelős ezért a játékért is, ami meg is látszik, hiszen szinte mindenben megegyeznek. Itt is hat fős a parti, ugyanazok a fajok, a kasztok, a játékmenet is hasonló. Gael Serran földjét megfertőzte a gonosz élőhalott, Pharoah, őt kell legyőznie a kalandoroknak, a Mavin kard megtalálásával.

A játék az Another War "folytatása" vagy inkább humorosabb köntösbe bújtatása. A főhős hajóját már az elején elsüllyeszti egy tengeralattjáró, de ő és egy társa túlélik és egy jégtáblára kievickélnek. Ott építenek egy iglut, majd, hogy melegen tartsák magukat, a ruhájukat elégetik. Ebből látszik, hogy a játék egy kicsit idióta humorú (olyasmi, mint a Monkey Island sorozat), a műfaja pedig RPG, a klasszikus fajtából.

Hosszú évek viszontagságai után 2001-ben jelent meg a legújabb Wizardry. A sok késés meglátszott a játék kinézetén, de egy igazi szerepjátékost ez nem zavarja, ugyanis a lényegi rész, a játékmenet kiválóra sikerült. A történet is elég érdekes ahhoz, hogy a hosszú kalandot ne unja meg a kalandozó.

A hatalmas sikereket elért első rész után egy évvel érkezett a folytatás. Több tekintetben is fejlettebb játék lett, ám néhány téren gyengélkedett, amiért a nagyon kurtára szabott határidő okolható. De akinek az előző rész is tetszett, annak ezzel sem lesz gondja.

A Morrowind második kiegészítője egy új szigetet ad az alapjátékhoz, a fagyos Solstheimet. Van egy új kereskedő guild, ahová beléphetnek a játékosok, új ellenfeleket is adott a Bethesda, ráadásul, aki akar, vérfarkassá is változhat. A sok küldetést és felfedeznivalót sem felejtették ki.

Az Elder Scrolls-sorozat harmadik részének első kiegészítője Mournholdot és Sotha Sil városát nyitja meg a játékosok előtt. Egy kegyetlen király foglalta el Morrowind trónját, egy öregedő isten egyre jobban az őrület felé sodródik, bérgyilkosok loholnak a játékos nyomában, aki találkozhat Vivec-kel is. Valódi káoszba csöppen bele az a bátor kalandozó, aki kipróbálja a játékot.

Öt évvel az előző rész után folytatódtak a New World Computing által megálmodott világban a kalandok. A vállalkozó szelleműek Enroth földjét barangolhatták be ebben a klasszikus, belső nézetes, 4 fős partira alapú szerepjátékban.

Káosz és pusztító viharok járják Kardpartot, falvak a pusztulás szélén, s hatalmas városok tűzbe borulnak. Bhaal valahogyan feltámadt!. A földön újra vér fog folyni... Teljesítsd be sorsodat ebben a mindent eldöntő befejezésben!

Készíts új karaktert, vagy játssz a Baldur's Gate első részében már megkedvelt karaktereddel a Baldur's Gate II-ben is! Folytasd a hősi eposzt és kalandozz nagy viszályok közepette! Légy óvatos, mert tetteid befolyással vannak jövődre!

A Baldur's Gate elvezet téged az Elfeledett Birodalmak kalandokban gazdag világába, mely a nagy hagyományokkal rendelkező Dungeons & Dragons szabályrendszerre épül.

A Van Buren adatlapja talán kicsit csalóka lehet, hiszen egy olyan projectről van szó, amely valódi játékként sohasem létezett, csak technikai demonstrációként. A Black Isle legendás csapata ebben a karakteres technikai demonstrációban próbálta meg bebizonyítani a nagyvilágnak, hogy képesek lennének az akkori kornak (2003 környékén járunk) maximálisan megfelelő Fallout-folytatást összehozni. A terv - akár csak az Interplay, és így a Black Isle is - össszeomlott, így sajnos már csak pár nosztalgikus kép, meg videó győzködhet minket arról: vajon tényleg méltó lett e volna a program a legendás Fallout nyomdokaiba lépni?

A német nyelvterületen népszerű papír-ceruza szerepjáték számítógépes feldolgozása, melyet annak készítői adaptáltak a monitorokra. A bő 80 órát kitevő sztori során négy fős csapattal kalandozhatunk Aventuria birodalmában, látványos külsőségek között, izgalmas csatákkal, érdekes fejlődési rendszerrel.

Ismét egy jó példa arra, hogy kell a remek lehetőségeket és az egyébként nem rossz történetet elrontani sok megmaradt hibával. Azért megéri megpróbálni, az egyedi hangulat és a játék sötét humora rabul ejtő, s bár a sok hiba elrettentő, régen játszhattunk már olyan játékkal, ami ennyi időre lekötné az embert. Egy próbát megér, úgysem lesz mostanában hasonló – hm, bárcsak jönne már az a Fallout3...

A Final Fantasy VIII a PlayStation-éra második FF-játéka, egyben az utolsó előtti Szakagucsi-féle epizód. A sztori középpontjában egy katonai iskola diákjai állnak, akik egy steampunk univerzumban szembesülnek az elkerülhetetlennek látszó véggel -- ez a felépítés egyébként hagyomány az FF-játékok között. Bár a sztori nem rossz, a fejlesztők ez esetben igyekeztek egy felnőtt szerelmi történetet írni, ami sajnos sokkal giccsesebb, mint mondjuk az FF VI vagy VII mély mondanivalója.

A Baldur's Gate annak idején, mondhatjuk, felvirágoztatott egy műfajt ismét, s felkeltette hamvaiból klasszikus RPG-ket. Az Elfeledett Birodalmak világában kalandozhattunk, akár egy kisebb csapatot összeszedve a végére. Sikere hatalmas volt, s így szinte kiáltott egy folytatásért (ami 2001-ben világra is jött), illetve hasonló játékért. Így megszületett az Icewind Dale, melyet a legendás Fallout 1-2, Planscape: Torment fejlesztői készítettek 2000-ben.

A tavalyi nagy sikerű Neverwinter Nights 2 kiegészítő lemeze, melyben folytatódik az alapjáték története, már 20. szint fölé is fejlődhetünk, kapunk új fegyvereket, tárgyakat, fajokat és így tovább.

A Dark Messiah alkotóinak első, kultikus szerepjátéka. 9 különböző képesség, 50 különböző varázslat, remek irányítás, hangulatos helyszínek és kreatív ötletek sokasága: ezt jelentette az Arx Fatalis. Az Arkane stúdió megfogta vele az isten lábát, az már egyszer biztos.