Játékadatbázis

A The Outer Worlds az Obsidian Entertainment legújabb szerepjátéka, mely hangulatában a Fallout-sorozatot idézi. Nyilván Nem véletlenül, hiszen a srácok alkották az ős-Falloutokat és a közönségkedvenc Fallout: New Vegast is. Ezúttal azonban nem Amerika atomcsapás sújtotta sivatagaiba, hanem a Galaxis peremére látogatunk, ahol megavállalatok tették rá a mancsukat mindenre.

A Pathfinder: Kingmaker a legújabb a régi klasszikusokat idéző és Kickstarteren fogant szerepjátékok sorában, ám az Owlcat Games asztali szerepjáték-adaptációja legalább annyira próbára teszi a játékosok türelmét, mint a rátermettségüket. A Pathfinder fordulatos történetet, nagy gonddal felépített világot és rengeteg tennivalót, látványos grafikát, fantasztikus zenét kínál, de a játékmester szadista, és ha nem vagy otthon a Pathfinder szabályrendszerében, akkor kínkeservesen megizzaszt.

A Warhammer fantasy univerzum szinte kiált az akció-szerepjáték (ARPG) után, de csak most jutott eszébe ezt valakinek megcsinálni. A Warhammer: Chaosbane egy igazi régivágású hack'n'slash, vagy ha úgy tetszik Diablo-klón, melyben a Káosz seregeivel vesszük fel a harcot egyedül, vagy kooperatívan. Amit az EKO Software megalkotott, az egy szerethető Warhammer-kaszabolda a Diablo nyomában, korrekt külsővel és kooperatív móddal, mindenféle loottal és terjedelmes skillfával. Az ára viszont sok egy kicsit, némileg alacsonyabb áron kellett volna kiadni.

A Kyy Games szerepjátéka.

A Maneater egy szokatlan akció-szerepjáték, melyben kezdetben egy újszülött cápát alakítunk, feladatunk pedig nem más, mint a túlélés a kegyetlen óceánban. Először csak a kisebb halaknak kell rettegnie, de a hogy egyre több áldozatot szedünk, úgy növekszünk és mutálódunk, hogy a hét tenger legrettegettebb ragadozójává cseperedhessünk fel.

A Zen Pinball és Pinball FX sorozatokkal ismertté vált, magyar honú Zen Studios új fába vágta a fejszéjét, aminek mi csak örülünk, hiszen nem is akármit jelentettek be a hétvége folyamán. Az Operencia: The Stolen Sun ugyanis egy belső nézetes RPG lesz, ami a közép-európai folklórból táplálkozik.

A magyar Lost Pilgrims Studio műhelyében készült a Vagrus: The Riven Realms, ami egy stratégiai elemekkel meghintett, körökre osztott RPG. A középpontjában egy karavánvezető, egy vagrus áll, aki egy különös és veszélyes, sötét fantasy világban él.

The Bard’s Tale. Egy legenda, ami 1985-ben jelent meg, és újító megoldásaival nemcsak a játékosok kegyét nyerte el, de a műfaj fejlődését is meghatározta. Ma pedig, 33 évvel később újra megtapasztalhatjuk azt a kalandot, mely a télbe fagyott város megszabadításáról szól. A The Bard's Tale Trilogy az eredeti játékok újraalkotott verzióit tartalmazza, a mai korra jellemző megoldásokkal: van automapping, szabad irányítás, és a program nagyfelbontású textúrákat kapott. A játékmenet azonban maradt az eredeti, de ez ne ijesszen el senkit: érdemes kipróbálni a címet, ami megmutatja, hogy honnan indult az RPG játékok fejlődése.

Az Atelier Lydie & Suelle a Mysteroius trilógia záródarabjaként jelent meg, két főszereplő lánykával a középpontban. A játék megkapta a kellő újdonságokat, de ezúttal a Gust ezúttal elhagyta a nyílt világot, ismét egy központi város az, ahonnan a kalandok indulnak. Szörnyvadászat, alapanyaggyűjtés, szintézis - ez utóbbi kellő ráncfelvarrást kapott. A játékban megjelennek az előző címek (Sophie, Firis) legfontosabb szereplői, így a trilógia keretet kapott, emiatt pedig különösen élvezetes. Kihívás azonban nincs, ebből a szempontból nem annyira jó, de azok, akik játszottak a Mysterious sorozat eddigi részeivel, ebben sem fognak csalódni.

A The Surge folytatása a Deck13 műhelyéből, mely továbbfejlesztett kombórendszerrel, az elődhöz képest kétszer annyi fegyvertípussal, több főellenféllel és egymással jobban összekötött pályákkal vár minket.

A Fallout Shelter sikerén felbuzdulva a Bethesda a The Elder Scrolls világát is átültette mobil eszközökre, méghozzá nem is akárhogy. A Blades egy teljes értékű, belső nézetből játszható RPG, mobil játékhoz képest meglehetősen szép grafikával.

A Bethesda hét év után folytatja a The Elder Scrolls szériát a hatodik résszel.

A Starfield a Bethesda új játéka, és huszonöt év után az első olyan programja, ami nem a Fallouthoz vagy a The Elder Scrollshoz kötődik. A játék a végtelen világűrben játszódik, melynek több mint 1000 bolygóján mindenféle idegen lényekkel futhatunk össze, de akár településeket is létrehozhatunk.

A From Software első játéka a Dark Souls trilógia lezárása után. A Sekiro: Shadows Die Twice a feudális japánba kalauzolja el a játékost, és megtartja a Soulsborne játékmenet legismertebb elemeit.

A Diaries of a Spaceport Janitor című játékban egy űrkikötő takarítójának a bőrébe kell bújni. A napi robot, a megélhetés nehézsége mindennapos, ugyanakkor a bajt tetézi, hogy egy, a csatornarendszerbe való alászállás után még egy átok is a főszereplő fejére száll, szó szerint. A feladat adott: meg kell törni az átkot. A Sundae Moth alkotása sínes-szagos-aranyos, hosszú órákra el lehet merülni a játékban, ami nem is kerül sokba. Ráadásul a címben szereplő naplót a játékosnak kell megtöltenie jegyzetekkel, ami jópofa dolog, hiszen mindenki a saját ízlésének megfelelően írhatja meg a történetét.

A Fallout 76 a következő játék a Fallout-programok sorában, amelynek középpontjában a Fallout 3-ban és a Fallout 4-ben már emlegetett Vault 76 áll. A Fallout 76 nem egy hagyományos, szóló módra kihegyezett RPG, hanem egy online játék, amelynek színhelyéül a Bethesda Nyugat-Virginiát választotta. A karaktert most is a SPECIAL rendszerben lehet kialakítani, lehetőség van építkezésre, illetve arra is, hogy megvédjük vagy elindítsu az atomrakétákat. Az első napi folt, amit a Bethesda kiadott a játékhoz, nagyobb lett, mint az egész program, a premier előtt pedig a fejlesztő-kiadó közölte, hogy a Fallout 76 bugos játékként kerül a fehasználókhoz.

A My Time at Portia egy, a világot majdnem elpusztító katasztrófa után játszódik: a több száz évvel ezelőtti katasztrófának csak ősi, többnyire föld alatti romok, illetve a távoli horizontot betöltő egykori épületek állítanak emléket... A játékos feladata, hogy visszaállítsa elhunyt rokona műhelyének hírnevét. Ehhez a szokásos Farmville (farmolós, építkező, termesztős) receptet kell alkalmazni, azonban minden cselekvés staminába kerül, jól meg kell gondolni a napi teendőket. A My Time at Portia fokozatosan mutatja meg magát, érdemes belekezdeni, hiszen a gazdálkodás mindig jó móka.

A Digimon Story: Cyber Sleuth – Hacker’s Memory egy tradicionális JRPG, ami anime stílusú karakterekkel és egy olyan sztorival rendelkezik, ami néha mulatságos, néha szomorú, és el is lehet rajta gondolkodni. A program több tucat játékórát kínál, ebből a szempontból tehát van benne bőven tartalom, még akkor is, ha a helyszínek nagyobbik része a 2016-os Digimon Story: Cyber Sleuth-ből lett átmentve. A sorozatban remek cím ez, még akkor is, ha vannak teljességgel használhatatlan részei – ilyen a való világban a minitérkép, de ez eltörpül az egyébként kellemes játékélmény mellett. Leárazás alkalmával ajánlott lehet rajongóknak.

A The Banner Saga 3 az elődeihez hasonlóan egy kézzel rajzolt szerepjáték lesz, ahol a viking mondák hősei és legendás lényei elevenednek majd meg. A nehéz csaták megkövetelik a logikus gondolkodást, a játékosok döntései pedig közvetlen befolyásolják a történet alakulását.

Ha a Battle Chasers képeire ránézve a Darksiders ugrik be, nem lőttél mellé, ugyanis a Joe Madként is ismert úriember magának a korábbi Vigilnek is alapítója volt, hogy a sajátos akciójátékot, az apokalipszis négy lovasának történetét feldolgozó sorozatot elindítsa a félsiker felé vezető úton. Félsiker, mert ugye a második részre besokallt az alkotó, a széria azóta is csak az újrakiadások listáját bővítette, bár úgy tűnik, végre minden megoldódik, elvégre a Darksiders harmadik epizódja is készül a THQ Nordic bábáskodása mellett, Madureira pedig újabb nagy fába vágta fejszéjét.

David Brevik egyszemélyes stúdiója, a Greybeard Games első játéka nem meglepő módon az alkotó neves játékából, a Diablo-ból merít egy nagy kanállal. E mellett nem titkoltan olyan újabb nagysikerű játékok is inspirálták, mint a Terraria, vagy a Minecraft.

A Final Fantasy VII háromrészes remake-je modern köntösbe bújtatva mutatja be újra a klasszikus játék történetét.

Az Everreach: Project Edenben az emberiség tönkrevágta a Földet, kifosztottuk természeti kincseit, cserébe túlnépesedtünk. Nincs más hátra, új otthonra kell lelnünk. Meg is találtuk egy gyönyörű bolygó, az Eden képében. A projektet az EverReach nevű cég vezeti, mi a privát hadseregük egyik tagját alakíthatjuk, akit azért vezényelnek az Edenre, hogy biztosítsa a kolonizációs projektet és felderítse a bolygón található misztikus, idegen romokat.

Tizenegy évvel az eredeti megjelenés után a Final Fantasy XII visszatért a videojátékok porondjára, hogy új alcímmel, és a korhoz simított grafikával próbálja meghódítani a játékosok szívét. A feladat nem volt egyszerű, de a program sikerrel járt, hiszen egy olyan szerepjátékot kaptunk, ami még azok számára is érdekes lehet, akiknek alapból feláll a hátán a szőr a JRPG-ktől. Ajánlott program, mert kifejezetten tartalmas és jól összerakott cím ez, ami főleg azért lehet vonzó sokak számára, mert szembe megy a műfaj hagyományaival. Hibái vannak, de ezek elnézhetőek, mégpedig a cím erényei miatt, és ez nagyon jó hír!