Játékadatbázis

Az Attack on Titan a nagysikerű anime interaktív változataként jelent meg a Steamen. A játékban az emberevő óriások ellen kell hadba vonulni, a harc fő eszköze pedig az Omni-Directional Mobility Tool, amivel a harcosok képesek Pókember módjára repkedni-ugrálni, azzal a céllal, hogy megsebezzék a titánokat. Az Attack on Titan az eredeti sorozat történetét követi, a harc jól van megoldva, gyors és pörgős, de ezen kívül nem sok mindent kínál a Koei alkotása, így csak a megszállott rajongók fognak élvezetet találni a programban.

Az SNK régóta létező szériája pár évvel a Street Fighter és a Mortal Kombat sikerei után csatlakozott a zsáner legnagyobbjai közé, hiszen 1994-ben jelent meg első epizódja, a The King of Fighters ’94. Ez egyfajta crossovert takart a Fatal Fury, az Art of Fighting, az Ikari Warriors és a Psycho Soldier karaktereivel, aminek meglehetősen gyorsan sikerült népes rajongótáborra lelnie az akkoriban népszerű játéktermi gépek miatt. A King of Fighters XIV a széria legújabb része, eszméletlen mennyiségű harcossal, szép lányokkal, halálos mozdulatokkal, jó zenékkel. A játékmenet is jó, az egyetlen sajnálatos pont, hogy a netkód nem tökéletes, így lag előfordulhat, ami ebben a műfajban nem megengedett.

26 évvel az utolsó számozott Double Dragon rész után jelent meg a méltó folytatás: a Double Dragon 4. A negyedik felvonást nem szabad összekeverni a Super Double Dragonnal, az új etap a második rész vége után játszódik. A programon az 1987-es eredeti játék fejlesztői is dolgoztak, így a játék a pixelgrafikától kezdve az egyszerű verekedős mozdulatokig minden ízében az eredetit idézi.

A Defragmented egy felülnézetes, RPG-elemeket is tartalmazó akciójáték, amiben egy sötét cyberpunk világban kell érvényesülnünk, természetesen mindezt fegyverekkel. A játék helyszínéül szolgáló Entropolist három különböző kaszt színeiben tehetjük a földdel egyenlővé, miközben dübörög a szintetizátorral megalkotott zene.

Az Aragami egy lopakodós akciójáték, amiben árnyékharcosként kell az ellenségeket sunyi módon levadásznunk. A feladatokat különféle, a játékstílusunkhoz jobban illeszkedő módszerekkel oldhatjuk meg, miközben felfedezzük Aragami titkait.

Az Armed and Dangerous a Planet Moon Studios játéka, amit a fejlesztők ugyanazzal az őrült humorral fejeltek meg, mint ami a korábbi fejlesztéseikben is megtalálható volt. Egy különleges kompániának kell megmentenie a világot, anélkül, hogy azt elpusztítaná. A karakterek mindegyike kellően színes, ugyanakkor nagy kár, hogy a játékmenet nem lett túl jó, ezt a programot azok fogják igazán élvezni, akik vevők a Monty Python féle viccekre, beszólásokra.

A Rad Rodgers semmit sem bíz a véletlenre. A feladat adott: végig kell jutni a pályákon, lehetőleg életben tartva hősünket, összegyűjtve a kijutáshoz szükséges emblémadarabokat, felfedezve a titkos helyeket, felszedve minden drágakövet, kifüstölve az ellenséges lényeket.

A Runbow egy pofon egyszerű mechanikát hivatott újra a képernyőinkre hozni, nevezetesen pontosan annyit, amennyit az első Mario-játékok tartalmaztak. Balról jobbra, vagy éppen jobbról balra futunk a pályán, kikerüljük az akadályokat (néha-néha felpofozzuk az alieneket), és a legvégén felszedjük a serleget. Majd megyünk tovább a következő szintre.

Hatalmas űrhajó, nem várt problémák, majd menekülés egy közeli bolygóra. A felütés a megszokott, avagy csőstül jön a baj, hősünk pedig ismeretlen közegben kászálódik ki a mentőkapszulából, ahol gyilkos kukacok és négylábúak vadásznak a gyanútlan áldozatokra, továbbá a környezeti elemek is mintha csak emberünk ellen esküdtek volna össze. Szól a rendkívül hangulatos MIDI zene, első feladatunk pisztolyt szerezni és túlélni, azután jöhet a minitérkép teljes felderítése a viszonylag egyszerű alapok mellett.

A BlazBlue: Central Fiction legfőbb attrakciója a több felvonásból, fejezetenként nyolc összecsapásból álló árkád játékmód, aminél a szép számú karakter-felhozatalból választva ismerkedhetünk meg hőseinkkel és hősnőinkkel. A hét új karakterrel kibővített lista őrült szörnyetegeket, vámpírokat, hatalmas kardot lengető héroszokat és erotikus mozgású, irtózatos mellbőségű hölgyeket egyaránt tartalmaz, és hát persze mindegyikük eltérő képességekkel és fegyvernemekkel bír, ezzel növelve a változatosságot. Ha pedig unnánk a szimpla gép elleni harcot, ott az időre szóló túlélő mód, a sorban érkező opponensek leverése, illetve az online szegmens, aminél bárkit kihívhatunk a világ bármely tájáról.

Hosszú évek után a Rockstar Games bejelentette a Red Dead Redemption 2 című játékot, ami ismét az amerikai vadnyugatra kalauzol el minket, a cowboyok, a szalonok földjére, ahol pisztolypárbajjal döntötték el a férfiak vitás ügyeiket...

Serious Sam az első adandó alkalommal a Föld megmentésére siet, ezúttal azonban sokkal testközelibb élményben lehet részünk, hála a virtuális valóság adta lehetőségeknek.

A 4A Games harmadik játéka az Oculus Touch-exkluzív Arktika.1. A programnak közös vonása van a Metrókkal: ez is az apokalipszis után játszódik Oroszországban, csak itt a második jégkorszak köszöntött be, és többségében itt is szörnyekkel gyűlik meg a bajunk, amikkel zárt helyeken küzdhetünk meg.

A LOKA – League of Keepers Allysium egy online lövölde, amiben egy zsoldost alakíthatunk, aki egy olyan világban háborúzhat, ahol emberek harcolnak az Allysium nevű MI ellen, amelynek gyártója a világ ura lett és káoszba döntötte azt.

A játék bejelentésére eredetileg 2004-ben került sor, de akkor még az Oni címet viselte, és Akira Kuroszava egy forgatókönyvén alapult. Az Oni fejlesztésének vezetését Kuroszava fia látta volna el, de a programból nem lett semmi.

A Metal Gear Survive történetileg az MGS 5 után játszódik és egy alternatív idővonalat mutat be, amely az égen feltűnő megmagyarázhatatlan féreglyuk mellékterméke. Helyszíne egy elhagyatott sivatag, amelyben zombi-szerű, félig elmutálódott lények jelentik a fenyegetést.

Az Unreal Engine 4 által hajtott Scum a többjátékos módra lett kihegyezve, és biza ez is egy olyan akciójáték, ami a Battle Royal, Az éhezők viadala és az ARK: Survival of the Fittest vonalán nyomul. Azaz a túlélésért mindenki mást meg kell ölnünk.

A program tipikus bullet hell, vagyis az alulról fölfelé scrollozó pályákon felülről látjuk űrhajónkat, miközben megszámlálhatatlanul sok ellenséges tank és repülő indul meg ellenünk. Az öt főhelyszín, plusz két kiegészítő küldetés viszonylag rövid idő alatt letudható, azonban az ötnél is több, teljesen eltérő karakter az egyedi járgányokkal tesz azért, hogy újra és újra nekifuthassunk a kampánynak.

A Nintedo róka komája (Star Fox) visszatért egy új résszel, melyben egy alternatív forgatókönyvön keresztül ismerhetjük meg a történetet. A Star Fox Zero a nosztalgiára épít, a párbeszédekből és a pályákból is ezt lehet leszűrni. Ez tehát jó és élvezetes, ami kevésbé, az a túlbonyolított irányítás, ami megnehezíti a játék élvezését. Vannak benne felesleges szakaszok, amiket simán ki lehetett volna hagyni. A Star Fox Zero egy klasszikus Nintendo franchise, ami klasszikus hősöket, klasszikus akciót kínál – feleslegesen túlbonyolított irányítással és erőltetett játékmechanikai elemekkel.

A CTU tagjaként - a 24 című sorozathoz hasonlóan - feladatunk a legveszélyesebb terrorista cselekmények megakadályozása. Az Odin Games Studio alkotása azonban semmilyen szinten nem üti meg a stílus, és a hasonló, korábban megjelent játékok által felállított minőségi mércét. Bár az alapötlet jó volt, a megvalósítás nem sikerült: az AI buta, kevés pálya van a programban, sok bosszantó apróság nehezíti a játékmenetet, a multiplayer pedig kihalt. Senkinek nem ajánlott a CTU, az érte kért pénz pedig csak pénzkidobás...

A Rogue Stormers című játék, a Black Forest Games alkotása hosszú és problémás fejlesztés után jelent meg és a klasszikus, 2D-s Metroidvanias stílust követi. A játékmenet run 'n' gun, megyünk előre, lövünk mindenre, ami mozog. Mindemellett a játék történetet is kapott, igaz, ez csak keretet ad az akciónak. Jópofa, színes és szagos móka ez, tele kőkemény akcióval, ráadásul a Rogue Stormers bőven tartalmaz kihívást és képi humort is, ez pedig nem utolsó szempont. Szóló módban és kooperatív módban is végig lehet játszani a címet, így hosszú távon is érdekes marad.

Egy középszerű játék esetén mindig ott a remény a folytatásnál eszközölt minőségi javulásra, amire az ügyességi, reflexjátékra épülő The Collider esetében már csak a VR cuccok megjelenése miatt is sok esély volt. A kísérlet pedig sikerült. A Shortbreak Studios játékának folytatása ugyanis némi körítést is kapott, minek hála a bolygónkat veszélyeztető ellenséges anyahajó felrobbantása a cél. Emellett a program rengeteget fejlődött, nagyon szórakoztató, az akció-ügyességi játékok kedvelői ezt is szeretni fogják.

A Gal*Gun: Double Peace története szerint egy fiú, Hodai bőrébe bújunk, aki az angyali és démoni beavatkozásoknak hála hirtelen hatalmas népszerűségre tesz szert. Konkrétan minden lány őt akarja egy félresikerült közbelépés után, azonban a mi feladatunk az igaz Szerelem meglelése, amihez hosszú és rögös út vezet.

A Dead Space és az Alien: Isolation ösvényén halad a Polyslash belső nézetes játéka, a Phantaruk. Adott egy űrhajó, a Purity-02, amely az H+ Corporation egyik kutatóhajója. Mi ezen a hajón ébredünk, mint az itt folytatott kísérletek egyik alanya. A hely nem idilli, teljesen kihalt, és mint kiderül, valóságos halálcsapda, merthogy egy mitikus lény, a Phantaruk járja a folyosókat és vadászik ránk.