A majomkirálykodós The Crown of Wu alkotóihoz hasonlóan a spanyol Patoons Studio is a PlayStation Talents egyik felkaroltja, és a stúdió eddig inkább a gyerekjátékairól volt ismert, így többek között nevükhöz fűződik a My Friend Peppa Pig, a PJ Masks: Heroes of the Night és a Petoons Party. A csapat bizonyos tekintetben maradt is ezen a vonalon, de azért valamivel kalandosabb vizekre evezett a PQube gondozásában megjelent újdonságával, melyben egy csapat rosszfiú – pontosabban patkány – tér valamelyest jó útra, a szabadulás reményében.
Bűnözőből megmentő
A frappánsan ratoidvaniaként leírt Curse of the Sea Rats nyitánya szerint 1777-ben egy brit hajó hánykolódik a tengeren, melynek fedélzete tele van ítéletre váró kalózokkal, és más hasonló, hitvány semmirekellőkkel. A lélekvesztő célállomása helyett azonban végül Írország titokzatos partján köt ki – vagyis inkább sziklái közé ékelődik –, miután a gonosz kalózboszi, Flora Burn, egy ősi amulett erejével patkánnyá változtat mindenkit a fedélzetén, ráadásul miközben társaival kereket old, még a kapitány fiát is elrabolja. Kétségbeesésében a kapitány a maradék négy elítélthez fordul, akiknek felajánlja szabadságukat, amennyiben megmentik drága fiát Burn karmaiból, ők meg persze kapva kapnak a lehetőségen, hogy újra szabadlábra kerüljenek.
A négy választható karakter David Dougles, Buffalo Calf, Bussa és Akane Yamakawa, akik mind más-más arzenállal és képességekkel rendelkeznek. Ennek megfelelően, míg például az izompacsirta Bussa puszta kézzel esik neki az ellenfeleknek, addig Calf inkább késeket hajigál a távolból, de az ellenőrzőpontokon egyébként bármikor kedvünkre váltogathatjuk őket, tehát a játék elején meghozott döntésünk közel sem végleges. Kalandjainkban nagy segítséget jelent a Burn birtokában lévő, The Eye of the Serpent névre hallgató legendás ereklye után kajtató rejtélyes Wu Yun, aki csípős megjegyzései mellett érmékért cserébe segít képességeink fejlesztésében, hogy nagyobb eséllyel éljük túl az összecsapásokat, plusz még gyorsutazást is kínál – ha előbb érmékért cserébe feloldjuk a különböző "megállókat".
Rágcsálók harca
A Curse of the Sea Rats legkiemelkedőbb pontja egyértelműen a látványa, ugyanis a patkányok viadalát gyönyörűen megrajzolt, csodásan meganimált karakterek keltik életre, bár ezek szépségét sajnos gyakran beárnyékolják a már közel sem ilyen mutatós 3D-s elemek. Metroidvaniaként a játékban számos különböző útvonalat barangolhatunk be, miközben rejtett kamrákat fedezünk fel, apróbb rosszfiúkkal és főellenfelekkel küzdünk meg, vagy éppen zsákutcákba futunk, mert még nem szereztünk meg egy, a továbbjutáshoz szükséges tárgyat. A játék világa a maga módján bájos, viszont a pályatervek elég unalmasak, a helyszínek pedig sokszor üresek és sterilek, amin a grafika már említett kettőssége sem segít sokat.
Mindent összevetve a Curse of the Sea Rats alapvetően egy aranyos, ügyességtől és kíváncsiságtól függően 12+ órás kis kaland, amiben van némi kihívás, bár ennek mértéke nagyban csökken, ha nem egyedül, hanem három barátunkkal kísérve esünk neki. Rajzolt grafikájával igazán egyedi, azonban játékmenetét tekintve elég felületes, csiszolatlan és világa is sok esetben elég üres, unalmas. Bizonyos szempontból, talán jó választás egy tökéletlen belépő címként a műfajba – főleg többen, akár az egész családdal –, de ennél azért bőven találni jobb metroidvaniát.
