Vagy akár egy teljes évig. Annyi idő talán elég lett volna, hogy a végeredmény nagyjából megfeleljen az ígéreteknek és elvárásoknak. A helyzet ugyanis az, hogy ez a játék elméletben egy MMO lett volna perzisztens világgal, afféle extravéres Planetside 2. Az Early Access csak az aréna alapú PvP-t tudta ebből bemutatni, de a készítők fogadkoztak, hogy a végleges játékban ott lesz a frakció alapú harc a bolygóért, méghozzá epikus méretű csatákkal. Aztán megjelent az 1.0.0, eltűnt az Early logó, és megkaptuk az aréna alapú PvP-t – de a készítők fogadkoznak, hogy majd egyszer csak megjelenik, amire a legtöbb játékos eddig is várt.
Azért ez is valami…
A depresszív kezdetek után lássuk, mi az, amit kapunk a játékban! Immár mind a négy eredetileg ígért faj elérhető: ork, eldar, űrgárdista és káosz gárdista, de a F2P orkokról le kell mondanunk. A Battle now 30-40 fős azonnali csatái szintén működnek, általában még várni sem kell. A perzisztens világra csak a World map emlékeztet fájóan, valamint innen indíthatók az „extra” módok, csak éppen a program egyelőre nem dúskál játékosokban. A Steamcharts statisztikája szerint október közepén átlagban 1000 fő játszik egyszerre, míg az eddigi rekord kevesebb, mint 3000 harcos volt.
A jelenlegi legnagyobb, 50-60 fős Grand Battle módra éppen ezért elég sokat kell néha várni, a kisebb Skirmish viszonylag gyorsan elindul, mivel ez a sima csata is. Lairként pedig a PvE ígéretek maradványai találhatóak meg, egy kicsit kaotikus, kicsit unalmas horda móddal az ötfős csapatoknak, amiknek összeállítása néha percekig tart. De csaták előtt és után nem árt egy kicsit „barbizni” a karakterünkkel.
Loadouts címszóval találjuk meg a felszerelés-választó részt. Itt már akadnak jó hírek. 10 egyéni összeállítást készíthetünk, amiből ötöt vihetünk be egy csatába, az alap osztályok mellé. Már ez önmagában elég kellemes taktikai lehetőségeket ad. Még inkább a felszerelés tényleges kiválasztása, ahol a meglévő LP ponthatárainkon belül variálhatjuk a fegyvereket és kiegészítőket, legalábbis ha már megvettük, vagy megnyitottuk azokat. Azért itt is akadnak kellemetlenségek, főleg a kezdő fegyverek gyenge választékában, és a kissé nehézkes felszerelés-válogatásban.
A további fejlődési élményről az Advancements gondoskodik, ahol a csaták során szerzett előmeneteli pontjainkat költhetjük el, a szintünknek megfelelő lehetőségek megnyitására. Ez a terület nagyon ígéretes, de egyelőre kissé unalmas, mivel főként kisebb kiegészítő felszereléseket oldhatunk fel, valamint a fegyverek LP igényét csökkenthetjük. És idővel elérhetjük a veterán osztályokat, amik 40 százalékkal több LP-ből gazdálkodnak – nem túl izgalmas, de felettébb hasznos tulajdonság.
Call of Warhammerfield
A játék PvP része egyelőre kisebb területfoglalós csatákra és komolyabb ostromokra bontható. Mindkettő viszonylag taktikus csapatmunkát igényel, amit nehezít, hogy a halálhoz sokszor elég 3-4 szerencsés lövés, míg a közelharci egységek ennél is gyorsabban végezhetnek bárkivel. A távolsági-közelharc egyensúlyán folyamatosan dolgoznak, de egyelőre utóbbi sokkal hatékonyabb, különösen, mivel testközelből a jobb fegyvereket megnyitott közelharci osztályok ellen a távolságiak teljesen esélytelenek a késeikkel, és a fegyverek pontatlansága miatt néha még messzebbről is.
A játék elég ellenséges a kezdőkkel. Akinek nincs gyakorlata a Call of Dutyban vagy Battlefieldben, nagyon hamar felhúzhatja magát azon, hogy őt átlag fél percenként csapják agyon olyan fegyverekkel, amiket csak sok csata árán nyithatna meg, a sajátjaival viszont jóformán csak élő pajzsnak jó. Gyakorlottabbak azért nyugodtan vessék bele magukat a csatába, viszonylag hamar ráérezhetnek a ritmusára, és onnantól a jobb felszereléshez szükséges előmeneteli és rekvizíciós pontok is szépen pörögnek majd. Rosszabb esetben 2 prémium fegyvert megvehetnek a játékhoz járó, valós pénzhez kapcsolt RTC-ből is. Igen, mikrotranzakciók egy teljes árú játékban, ki ne imádná ezt?
Az RTC-t leginkább egységeink öltöztetésére költhetjük, anélkül a személyre szabási lehetőségeink igen szegényesek (némelyik fajjal még így is, de ez aztán biztos javulni fog), valamint megvásárolhatjuk a legtöbb alapfegyver extrémebb kinézetű változatát. Emiatt sokan P2W-t kiáltottak, de tévednek: bár némelyik hajszálnyival jobb az alapmodelleknél, azonban a prémium fegyverekre nem aggathatunk kiegészítőket, így hosszabb távon a sima változatok lesznek erősebbek.
Hátra van még a feketeleves
Lassan jönnie kéne annak a résznek, ahol a komoly pozitívumokról írok. Nos, a játék fejlesztése nem állt le... Ez esetünkben annyit jelent, hogy a kiadáskor még néha esetlen animációk javulnak, a fegyverek és felszerelések száma is lassan nődögél, néhány különösen OP fegyver-faj kombinációt eltüntettek, és a lag is kisebb – néha már csak 2-3 másodperc, mire a tank tornyát is legenerálja a program. A belső tereken összezsúfolódó 8-10 egymást kaszaboló játékos azonban még simán megfelezi a másodpercenkénti képkockaszámot.
Ezen kéne a lehető leggyorsabban változtatni, aztán jöhetnének a további problémák, tetszőleges sorrendben: töltési idő, fajok egyensúlya, fegyvernemek egyensúlya, járművek egyensúlya, PvE kidolgozatlansága, grafikai és hang bugok, irányítás darabossága. Utána akár neki is lehetne kezdeni a fejlesztéseknek. Hogy miért? Mert az összes hibája, hiányossága és idiótasága ellenére az EC képes néha szórakoztató lenni, no meg nem is akad más lehetőség a WH40K világában csépelni egymást, a szinte teljesen kihalt Space Marine nehézkes multiján kívül.
Akkor is Early Access!
Bár sok csalódott játékos szeretné, de nem nyilváníthatjuk No Man’s Sky-nak a játékot, mivel bár túl sokat ígértek az alkotók, sőt még most is iszonyatosan túlzóak a reklámozott tulajdonságokkal, de az EA hozzáféréssel és streamekkel folyamatosan szemmel követhettük a fejlesztést, így látható volt, mennyire nem tartanak még sehol. A csapat most gőzerővel igyekszik pótolni a lemaradást, és kommunikál a játékosközösséggel, de kérdés mire lesz elég ez a törekvés a praecox kiadás miatt megcsappant bizalom mellett.
Összességében nagyjából ott tartunk, mint márciusban. A játék nincs kész, sem MMO-ként, sem sima aréna TPS-ként. Akinek nem létszükséglet, hogy most azonnal belevesse magát ebbe a világba, az várjon egy komolyabb leárazásig és egy tonnányi fejlesztésig. Sőt akár tovább, mert hacsak nem sikerül a fejlesztőknek pár hónap alatt behozni a lemaradásukat, az Eternal Crusade is az Evolve sorsára juthat. A mikrotranzakciók mellett amúgy is jobban állna neki az F2P, és úgy a játékos bázis is megugrana végre.
