Tesztek

Kora tavasszal egy elhivatott hobbicsapat szerelemprojektje ért révbe, ugyanis végre elkészült az 1998-as Half-Life rajongói remake-je. És bár az újragondolás nem lett tökéletes, mégis megérte várni rá!

Egy 2007-es nagysikerű Half-Life 2 modból teljes értékű játékká nőtte ki magát a kaszabolós multi-FPS, a Chivlary: Medieval Warfare, melynek utódja, a Mirage: Arcane Warfare a komor lovagok korából az Ezeregyéjszaka meséinek világába repít bennünket.

A Half-Life-ról manapság három dolog juthat eszébe a rutinos játékosoknak: egy kiváló FPS, egy piacvezető játékfejlesztő- és kiadó cég születése, és egy lezáratlan történet.

Januárban attól volt hangos a játéksajtó, hogy a Valve hivatalos Half-Life 2 kiegészítővé emelt egy rajongói modot. A Prospekttel szemben támasztott elvárások egyszeriben gigászira nőttek, főleg hogy a játékot a népszerű Opposing Force expanzió folytatásaként jelentették be.

A Valve fejlesztőcsapatát senkinek nem kell bemutatnom. Olyan játékokat tettek le az asztalra, mint a Half-life, Portal és Counter-Strike, valamint ennek a tesztnek az alanyát: a Left 4 Dead sorozatot. A Half-Life által elért, single player játékpiacot meghódító siker után, az említett játék modifikációjából teljes játékká avanzsáló Counter-Strike-al, valamint a Team Fortress Classic c. játékkal biztosította előkelő helyét a Valve Corporation a többszemélyes játékok kategóriájában is. Ezt a pozíciót a multiplayer játékok egyre duzzadó és folyton változó piacán máig őrzi az előbb szóbahozott többszemélyes játékok aktuális epizódjainak töretlen népszerűségével, valamint „új jövevények” sikerességével. Ilyen például a felkarolt MOBA király: a DOTA 2 és kooperációra építő játékok egyik ékköve: a Left 4 Dead. Nos… az biztos, hogy egyik imént felsorolt címmel sem nyúltak mellé a Valve szakemberei.

Half Life. Két szó, egy cím, egy legenda. A volt Microsoft-alkalmazottak által 1996-ban létrehozott Valve a szó legteljesebb értelmében játéktörténelmet írt, amikor 1998-ban megjelentette legelső játékát, a Half Life-ot. A program elképesztő sikert aratott, melynek titka egyrészt az volt, hogy a játék úgy aknázta ki a környezeti lehetőségeket, ahogy azt korábban nem sok FPS tette, másrészt pedig kitűnő történettel bírt: a játékos bele tudta magát élni a főhős fizikus, Gordon Freeman játékbeli szerepébe. A siker nagyságát jelenti, hogy a mai napig több mint kilenc és fél millió játékot adtak el belőle, és megjelenése után több mint ötven „Év Játéka” díjat kapott.

Gearbox. Ismerősen cseng ez a név? Ha kicsit mélyebbre nyúlunk memóriánkba, rájöhetünk, hogy mostanában a Borderlands és a legújabb Aliens-játék kapcsán lehet róluk hallani. 2008-as produktumuk a Brothers in Arms: Hell’s Highway volt, mely bár megosztotta a nagyközönséget, minősége azért nem árnyékolja be a texasi csapat eddigi munkáját. Csak hogy képbe legyünk: nekik köszönhetjük többek között az Opposing Force és Blue Shift nevű Half-Life kiegészítőket, valamint aktív közreműködésüket a sokak által istenített HALO-ban. De kanyarodjunk vissza az előbb említett BiA-trilógiához, mert most e taktikai FPS-sorozat első része fekszik boncasztalomon. Nem is szaporítom tovább a szót -- hosszú az út a 30-as magaslatig!

James Bondnak lenni a legjobb dolog a világon. Ezt azóta tudja több millió ember, mióta Ian Fleming 1953-ban megírta az első Bond-regényt. A kitalált brit titkos ügynök nem kerülhette el a sorsát, vagyis a világsikert. Hamarosan bemutatkozott a filmvásznon (1962), és egycsapásra kultusz lett. Egy ilyen fejőstehénre előbb-utóbb lecsap a játékvilág, és mit ad isten, 1983-ban a brit ügynök betette a lábát a virtuális világba is. Eljött a 2002-es esztendő, és a Gearbox Software azt a parancsot kapta, hogy PC-re dobjanak össze egy James Bond-részt. Bizakodásra adhatott okot, hogy a fejlesztők nevéhez fűződik a Half-Life első részének két kiegészítője. Nem rossz ajánlólevél.

1998-ban a Valve kiadta a Half-Life-ot, mely osztatlan sikert aratott. A gyönyörű grafikával, és a pörgős játékmenettel megáldott játék majdnem minden alkotást messze maga mögött hagyott. Ebben az időben minden lelkes játékos a Quake III Arena és az Unreal Tournament párharcát figyelte. Ez volt az első két olyan játék, mely a többjátékost módra fókuszált. Ezzel egy időben, pár lelkes fiatal programozó összeállt, és megalkotta a Counter-Strike nevezetű modot, a Half-Life alapjaira.

A PC-s piac legerősebb FPS címét és legnagyobb on-line terjesztési rendszerét magáénak tudó, és azt példásan gondos kezekben tartó Valve Software létezésének 11. évében méltán érdemli ki az ipar egyik zászlóshajójának címét. A 120 alkalmazottat foglalkoztató cég most az Orange Box-szal bizonyítja, hogy még mindig képesek a megújulásra.

A Dystopiát már a hivatalos megjelenés előtt is nagy érdeklődés kísérte, de a február 24-i debütálás után a rajongók tábora rohamosan nőtt, és növekszik a mai napig is. A fejlesztés nem kis időt vett igénybe, de mindenképpen megérte. A játék sajátos kinézetével és egyedi játékmenetével igazán üde színfolt a Half-Life 2 modok között.

Mit szolnál hozzá, ha egy borús reggelen arra ébrednél, hogy a körülötted élők zöme agyzabáló, gyilkos zombivá változott, és a saját családod lélektelen bábként életedre tör? Na, ilyen drámai mélységeket NEM feszeget a Zombie Panic: ha azonban mindig is vágytál arra, hogy sikoltva, menekülve elrohanj az élőholtak elől, esetleg, kezedben egy flintával utánuk vesd magadat... nos, akkor van egy tippünk!

Az idén tíz éves Valve-ot senkinek sem kell bemutatni. 1998-ban levették a lábáról az egész játékostársadalmat, a toplistákon azóta is újra és újra felbukkanó Half-Life-fal, és ezt a folytatással képesek voltak megismételni. Mégsem támaszkodnak pusztán játékaik sikerére, digitális terjesztési rendszerük, a Steam csillaga megjelenése óta felfelé ível, és a HL2-höz készített Source motorjuk is lassú térhódításba kezdett.