Talán úgy illik,ha Clive Barkerrel kezdem az egészet,hisz ő írta a játék történetét,ami igazán zseniálisra sikeredett.Barker bácsi 1952-ben született (most 57 éves) Liverpoolban,és most is világszerte elismert horror-thriller író.Nem egy könyve alapján készült film,és nem egy játék történetét írta meg.


A játékot 2001 márciusban készítette az EA,de ma már nem igazán ismert nem túl szép grafikája és elég gyenge kidolgozottsága miatt.Ami azért mégis pozitívumként felhozható a nagyszerű történet mellett a nagyon jó zene.Most is ha esténként meghallgatom a főcimdalt sűrűn nézegetek a hátam mögé félelmemben,hiszen én tényleg lépéseket hallok magam mögött meghülyültem? Nem tudom

Az a nagybetűs sokat emlegetett TÖRTÉNET: 1923: A játékban Patrick Galloway-t alakítjuk,egy volt katonát, ki még mindig körözés alatt áll barátnője meggyilkolásáért.Egy napon levelet kap volt parancsnokától, Jeremiah Covenant-tól.A levélben érződik egykori jó barátja kétségbeesése,aki most Patrick segítségét kéri.Mi persze nem hagyhatjuk cserben régi jó bajtársunkat,ezért azonnal odasietünk.Mikor már annak írországi rezidenciájához értünk kiderül,hogy valami nincs rendben.Az egész sziget mintha elvolna átkozva (És bizony el is van),sötétség és pusztaság uralkodik mindenhol.Amint belépünk a házba,a ház asszonya felkísér Mr. Covenant szobájába.Ott már mi is látjuk,hogy bizony barátunk halálára készülődik.
Az öt testvér: (balról jobbra) Lizbeth,Ambrose,Jeremiah,Bethany és Aaron.
Jeremiah elmondja,hogy egy átok ül az egész szigeten,egészen fiatalkora óta,az ő és testvérei hibájából.Négy testvérével együtt,nomeg apjuk könyvével kihajóztak az Álló Kövek szigetére,amitől apjuk szigorúan eltiltotta őket,hiszen tudta,hogy nagyon veszélyes.A szigeten mindegyik gyerek megváltozott,mindegyikben lett valami különleges,ugyanakkor félelmetes.Az átok 4 testvért a sírba vitt,ezért Jermiah megpróbált olyan messzire menkülni amennyire csak tudott,és a harcmezőn kereste lelki nyugalmát.De mikor a csatatéren is kezdte hallani a belülről jövő átok félelmetes hangjait rájött,hogy a végzetét úgysem kerülheti el.Ekkor tért haza.A mi feladatunk a játékban természetesen az,hogy fényt derítsünk mindenre,bár ez néha sokkal nehezebb mint gondolnánk.

A játék végére kiderül,hogy semmi sem az aminek gondoltuk,és hogy bizony a barát is lehet ellenség.


Nekem az Undying mindenek ellenére életem egyik kedvenc játéka.Nem túl szép,nem túl jó,de mégis egy igazán izgalmas és remek játék,melynek minden percét élveztem.Bár horror,de mégsem lehet benne mindig félni,a vége felé már kezdett egyre kevésbé félelmetes lenni (remélem,hogy nem csak azért mert már hozzászoktam).De az elején tényleg sokszor igen közel álltam a szívrohamhoz,sőt volt egy olyan időszak mikor csak felkapcsolt lámpával mertem játszai és tényleg


Egy nagyon nagyon kövér 90 %-ot neki,még akkor is ha nem érdemelné meg.Meg is indoklom ha kell:
1.Nem új játék,nem nézhetünk úgy rá mintha most a napokban jelent volna meg.
2.A történet tényleg zseniális.
3.A zene hangulatos és félelmetes
4.A játéknak van hangulata,ami nagyon fontos számomra
5.Lehet félni

A képeket a játékból amiket beszúrtam mind én készítettem