Üdvözlünk az új, digitális Sanghajban! Mini terület, maxi feladat: építsd fel egy majdnem lakatlan szigeten a 21. század ipari csodatelepét! Ugye, hogy milyen egyszerűen hangzik? Hát, persze, hogy nem! De maga a játék sem lesz egyszerűx. A Captain of Industry ugyanis rengeteg mindenre meg tudja tanítani a fogékonyabb játékosokat. Szerintem remek játék arra, hogy picit rámutasson, hogy milyen nehéz egy jól működő ipart és az azt kiszolgáló, ellátó humánerőforrást (azaz dolgozókat) összeszervezni, kiépíteni, a felmerülő változásoknak megfelelően folyamatosan alakítani és finomhangolni. A hajadat fogod kitépni, mert a játék tényleg úgy van összepattintva, hogy ha valahol, valamit benézel, vagy rosszul ítéled meg, mondjuk, a több lépcső egymásra építésével előállított acéllemezek elosztási sorrendjét és fontosságát, akkor borul minden. Olyan könnyű az ellátási zavarokat előidézni, hogy ihaj – de kibogozni még nehezebb. Főleg, ha már tényleg épül-szépül a szigeted, és működik rajta egy csomó üzem.
A Captain of Industry lényege nem is az építgetés, hanem a szállítmányozás. Ha valami valahol elakad, pont semmit nem érnek a nehezen kibányászott nyersanyagok, az öntvények, vagy akár az élelmiszer. A játék elején ráadásul egy maroknyi teherautóval kell mindent megoldani, majd később, a fejlesztéseknek köszönhetően már egészen komoly teljesítményű, automatizált szállítószalagokat is lehet építgetni, akár több szinten, egymást keresztezve. Itt azért lesznek kihívások, hiszen már most látom, hogy vagy az elején találom ki és építem meg jól az egész szállítói láncot, vagy magamban zsörtölődve fogok szépen újraszervezni mindent.
Márpedig több újrakezdéses maga a játék is, éppen a fokozatosan egymásra épülő, egyre összetettebb épületekből, termékekből álló iparnak, vagy éppen a lakosság folyamatos menedzselésének köszönhetően. Eddig mindig elrontottam valamit: mondjuk, nem sokat segít, hogy az Early Accessből még hiányzik a tutorial, így tapasztalati és logikai alapon lehet megtanulni, mit mi mellé érdemes építeni, melyik gyár mennyi és milyen nyersanyagot igényel, és így tovább. Lesz matek bőven, hiszen, ha mondjuk, egy üzem kér négyféle alapanyagot egy motorizált hintaló elkészítéséhez, akkor abban biztos lehetsz, hogy ez a négyféle cucc négy helyről érkezik, és mindegyik más gyártási ütemben (épített egység/perc) készül. Így pedig a te feladatod kiszámolni azt, hogy hogyan tudod úgy szervezni a beszállítói láncot, hogy mondjuk, tízperces idősávban számolva mindegyikből pont annyi érkezzen be, amennyi se nem túl sok, se nem túl kevés. A logisztika, barátaim, kemény dolog!
A Captain of Industry másik erénye, hogy számol az emberrel és a környezettel is. Egyrészt a gyárak nem működnek, ha nem gondoskodsz a keletkező hulladék, füst, és salakanyag eltávolításáról, kezeléséről. Másrészt az emberek nemcsak úgy „vannak”: éhesek, ha nem viszed el a szemetet, járványok törnek ki, és ha nem boldogok, nem dolgoznak. Legalább itt, a digitális világban ugyanolyan fontosak a dolgozók, mint a munkagépek, és erre is nekünk kell figyelni.
Remélem, minél hamarabb megérkezik majd a végleges változat, mert a Captain of Industry kifejezetten érdekes játéknak ígérkezik. Eleve szeretem a molyolgatós-számolgatós-újratervezős darabokat, és itt külön tetszik, hogy nem a világűr egy távoli pontján kell életben maradnunk, hanem egy szigeten, teljesen hétköznapi járművekkel, épületekkel. Tetszetős az egymásra épülő fejlesztések végtelen sora is: a krumplitermesztő farmtól eljuthatunk egészen az űrrakéta indításáig és a tabletekig. Úgyhogy érdemes volt kikötnöm a szigeten, és belefeledkezni egy kicsit az Early Access változatba – jó lesz ez, majd meglátjátok!
