A rogue-lite játékok mostanság igen nagy népszerűségnek örvendenek az indie fejlesztők körében, ennek pedig nem egy klasszikus megszületését köszönhetjük az elmúlt évekből. Olyan nagyszerű címek érkeznek ebből a zsánerből, mint a Dead Cells, a Hades vagy épp a nagy klasszikus The Binding of Isaac. Mostanában ráadásul feltörekvőben van a műfaj egy alzsánere, a pakliépítős rouge-lite is, melyet a tavaly igen szép sikereket arató Slay the Spire kapcsán ismerhetnek a legtöbben.

És bár a piac mostanra tömve van ilyen vagy hasonló koncepciójú címekkel, amik közül alsó hangon is kemény feladat kiemelkedni, mindez nem tántorította el a Mixed Realms fejlesztőit, akik március végén pont egy ilyen játékkal álltak elő a Gordian Quest képében. Akad azonban egy csavar: a Gordian Quest csak akkor viselkedik rogue-lite (vagy akár egyből roguelike) címként, ha mi is azt akarjuk tőle.

Átok és varázslat

A Gordian Quest története egy fiktív fantasy világba kalauzol el minket, ami az irigy istenek borzalmas átkait nyögi. Minden régió más és más szörnyűségekkel kénytelen szembenézni minden nap, az pedig, hogy az emberiség nem halt ki régen, egyedül egy maroknyi mindenre elszánt hős érdeme, akik nem félnek felvenni a kesztyűt az élőholtakkal, a banditákkal és minden más ocsmánysággal, ami a halhatatlanok szeszélyei miatt a vidéket járja.

A játék során természetesen mi is egy ilyen hőst alakíthatunk, aki barátaival és szövetségeseivel útra kell, hogy a szörnyű átkok alól egyenként szabadítsa fel a világ tájait. A korai hozzáférésű verzióban csak egy ilyen régió érhető el, az élőholtak által ostromolt Vestmire, de a fejlesztők ígéretei (valamint a világtérkép) alapján a teljes játékban további három felszabadítandó területet is kapunk majd.

Körökre osztott kártyázás

A Gordian Quest játékmenete első pillantásra még akár egyszerűnek is tűnhet, azonban rövid úton kiderül róla, hogy valójában kellemesen összetett. Csapatunk maximum három hősből állhat, néha pár NPC-vel kiegészülve, velük kell szembenéznünk az élőholtakkal a körökre osztott küzdelmekben. Azt, hogy az adott körben épp mit csinálhatunk, a karakterek egyéni paklija határozza meg, amiből minden kör elején véletlenszerűen húzhatjuk fel a friss lapokat. A kártyákból már jelenleg is majdnem ötszáz darab akad a játékban, így a harcok kellemesen mélynek és egyedinek mondhatók.

Hősökből jelenleg hat áll rendelkezésre (a végső verzióban ez a szám legalább 10-16 fővel nőni fog az ígéretek szerint), képességeiket tekintve pedig elég változatos brigádot alkotnak, bár  azért megmaradnak a szokásos fantasy toposzokon belül. Van itt páncélos, áthatolhatatlan frontvonalat képző harcos, messziről vitézkedő zsivány és területi sebzést osztogató varázsló vegyesen, így háromfős csapatunk ideális összeállítása bizony egyáltalán nem egyszerű feladat.

Hőseink továbbá szintlépéskor új képességeket kapnak, valamint kalandozásaik során új tárgyakkal is gazdagodhatnak, ezek az új képességek és új tárgyak pedig a legtöbb esetben új kártyákat is jelentenek a paklijukba, aminek a mérete így könnyen megszaladhat. Épp ezért nem árt időnként ránézni minden karakterünk kártyáira, majd kiszórni közülük a felesleges darabokat, hiszen minden gyenge vagy épp haszontalan lap csökkenti annak az esélyét, hogy valami igazán hasznosat húzzunk a következő körben.

Amiről pedig még feltétlen szót kell ejteni, az a nehézségi fokozatok kiválasztása. A kampány indításánál ugyanis nemcsak azt állíthatjuk be, hogy milyen kemények legyenek az ellenfeleink, hanem a játékmechanikákat is befolyásolhatjuk. Klasszikus módban, ha legyőznek, akkor sincs semmi gond, visszakerülünk a város biztonságába és ennyi. Rogue-lite módban, ha ugyanabban a csatában minden hősünket lenyomják, akkor buktuk a kampányt, a roguelike mód pedig ugyanezt nyújtja, megfejelve azzal, hogy hőseink permanens halált halnak.

RPG-lite

Talán már hőseink felszerelésének és képességeinek folyamatos menedzseléséből is érződik, hogy a Gordian Quest a klasszikus szerepjátékok irányába is nyit, ez pedig nem merül ki a loot felmarkolásában. Az egyes küldetések során simán előfordulhat, hogy hirtelen egy döntési helyzetben találjuk magunkat, amit rövid, de igényesen megírt szövegekkel kísér a játék.

Az egyik első küldetés során például be kell hatolnunk egy tolvajok által megszállt raktárba, azonban az, hogy ezt milyen módon tesszük, az már rajtunk áll. Megpróbálhatunk áttörni a megerősített főkapun, de kereshetünk alternatív útvonalat is a besurranáshoz. Minden döntésünk sikerességét egy próba határozza meg, ahol valamilyen célszámra kell dobnunk d20-szal, ha pedig úgy érezzük, hogy a feladat túl nagy, egy-egy kártyánk időleges beáldozásával bármikor megkkönyíthetjük a dolgunkat.

Ezt a kalandot kár lenne kihagyni

Mindent összevetve a Gordian Quest az eddigiek alapján egy nagyon kellemes és izgalmas rouge-lite játéknak ígérkezik, melyet a kikapcsolható permanens halál miatt azoknak is bátran lehet ajánlani, akik amúgy ódzkodnak a műfajtól. A rengeteg lap és a hat hős már most is garantálja, hogy a kampány többszöri újrajátszás után se érződjön repetitívnek, ha pedig a fejlesztők tartják magukat az ígéretükhöz, és tovább bővítik mind a karakterek, mind az elérhető régiók listáját, akkor ez a változatosság csak nőni fog.

Hogy a teljes verzió mikor jelenhet meg, azt egyelőre nem tudni biztosan, azonban a fejlesztők szemlátomást elkötelezettek a projektjük mellett. Pont tegnap tettek közzé például egy igen hosszú és igen részletes blogbejegyzést a közeljövőt érintő terveikről, ez alapján pedig először a játékban már szereplő lapok és hősök balanszolását szeretnék megejteni, utána pedig gőzerővel ráfekszenek a kampány következő fejezetének elkészítésére. Érdemes hát figyelemmel kísérni a munkájukat, esetleg támogatni is azt, mert a Gordian Quest az eddigiek alapján több mint ígéretes.

Támogasd te is a PC Gurut!