A Halo: Reach viszonylag rövid időn belül már a második letölthető tartalmát kapja meg, ez a csomag azonban egy hajszállal érdekesebb, mint a Noble Map Pack, hiszen ezt már nem a Bungie készítette, hanem a Halo-pályákban igencsak jártas, a második és harmadik játékhoz is fejlesztő Certain Affinity csapata, amelynek munkáját a széria további fejlesztésével megbízott 343 Industries segítette. Egyszóval a Halo-franchise most már végleg elszakadt az alkotóktól, ez azonban nem járt együtt minőségi romlással, hiszen az „új” gárda egy egészen jó kis csomagot rakott össze, és egyúttal simán vették az első komolyabb akadályt is a széria további életét illetően.

Brace for carnage

Azt már az elején rögtön el kell mondanom, hogy ez a három pálya az eddigi legszebb alkotás, nem csak ebben a játékban, de megkockáztatom, a teljes szériában, a szép külsőségekhez pedig remek kialakítás is társult. Mindkét új multiplayer aréna számtalan játékstílusnak kedvez, s papíron többféle játékmódban is helytállnak, ám egy kis játék után hamar kiderült, hogy a megtépázott űrállomáson helyet kapott Condemned inkább a hektikusabb, Team Deathmatch és Deathmatch játékmódoknak kedvez a szűk folyosóival, kis termeivel és az alacsony gravitációs, roppant szórakoztató központi részével, így a magányos farkasok fogják ezt igazán kedvelni. A Reach felszínén elhelyezett, a bolygót érő támadást (glassing) a háttérben bemutató Highlands ennek pedig pont az ellenkezője, és az összehangolt csapatmunkát jutalmazza, különösen a CTF játékmódokban, hiszen itt nagyobb terek állnak előttünk, melyeket több útvonalon is megközelíthetünk, akár járművekkel is, kiváló alkalmat biztosítva arra, hogy egy kis csapat gyorsan elvigye az ellenfél zászlaját.


A csomag továbbá tartalmaz még egy Firefight arénát is, ami egy elhagyatott titánbányában játszódik, egy meteoritkráter közvetlen közelében. A csatatér valamivel nagyobb, mint az átlag, két nagy nyitott térrel és számos, kétemeletes épülettel középen, amikhez több lépcső is vezet, így sosem lehet pontosan tudni, honnan jönnek majd az ellenfelek, s ha nem vigyázunk, hamar felmorzsolhatnak. Jó csapatmunkával azonban előnyt is lehet kovácsolni a felépítésből, a garázsban megbúvó Rocket Hog pedig az igazán húzós helyzetekben jöhet jól, különösen akkor, ha megjelennek a hunterek. Összességében tehát az Unearthed is egy jól sikerült, kiegyensúlyozott pálya lett, ami akár közönségkedvenc is lehet.

Kell ez nekünk?

A kérdés ezek után már csak az, hogy vajon megéri-e a pénzét a Defiant Map Pack? Nos, mivel a Microsoft aranyáron méri ezt a három pályát, s tíz dollárt kér el értük, azt tudom mondani, hogy csak az igazán megszállott Halo-rajongók töltsék le most a DLC-t, a mezei játékosok pedig jobban járnak, ha megvárják az első akciót, hiszen bármennyire is jól sikerült, a többjátékos módot kellőképpen felfrissítő pályákról van szó, 800 MS ponttól azért nem olyan könnyű megválni csupán ennyiért.