A Primal Software a játékipart ismerők számára nem ismeretlen cég, hiszen régóta jelen vannak, korábban az I of the Dragon és a Besieger járta meg a nemzetközi piacot (erősen közepes, 40-60%-os címek), jelenlegi két projektjük a Heavy Duty (erről korábban már beszámoltam) és hírem tárgya. A Requital sztorija tulajdonképpen a Conan, a barbár feldolgozása. Egy rút nagyúr tépi ki Wolfhound nevű hősünket anyja karjaiból és veti rabszolgaságba, miközben családját lemészárolja, a srác, klánja utolsó életben lévő tagja pedig, amint felnő, nekiindul, hogy bosszút álljon. Ehhez persze meg kell találni a gyilkost, akihez csak két nyom vezet: a fegyver, amit szülei megölésére használt, és egy jel a kezén. Útja során persze rengeteg küldetést kell bevállalnia, jópofiznia kell mindenkivel, akiből valami információ nyerhető, na és fejlődnie, táposodnia ezerrel, amelyben az élő és élőhalott ellenségek lesznek nagy segítségére.

Requital: egynek jó...Sokkal többet nem tudunk a projektről, bár az itt oldalt látható kép azért mesél pár dolgot. Ezek szerint négy alaptulajdonságunkat tudjuk "húzni", külön fejlődik a pusztakezes, közelharci és távolsági támadás, és a klasszikus RPG-szabályok szerint perkek adódnak hozzá képességeinkhez. Érdekes viszont, hogy ebből a képből az is kitűnik: mágia egyáltalán nincs (ami egy barbár esetében azért erősen kötelező jellegű, és kihagyását meg is kell köszönni a fejlesztőknek), hiszen sem mana, sem IQ nem látható, ezzel szemben szerepel a stamina (amely elképzelhetőn belejátszik az attakjainkba, sőt akár a speciális támadásokba is), és a mind a négy attribútum is a harchoz szükséges. Az is leolvasható, hogy készletünk súlya is szerepet kap, hasonlóan például az Oblivionhoz. A többi kép kezelőfelületének elemzése pedig azt mutatja, hogy akárcsak mondjuk a Sacred esetében, egész sor, jelen esetben 10 fegyvert is berakhatunk „gyorselérésbe”, melyeket egy-egy gomb lenyomásával ránthatunk elő, nyilván az adott ellenségnek, szituációnak megfelelően.

Maga a látványvilág nem vág földhöz minket, jegyezzünk azonban meg két dolgot: az egyik, hogy a srácok saját motort használnak, ami például az I of the Dragonban jól muzsikált (nem az volt a cucc baja...), és azóta továbbfejlesztették DX9-kompatibilisre. A másik, hogy ehhez mérten a gépigény is szerény: 1 GHz proci, GeForce 2, fél giga RAM. A játékhoz galériát és egy rövidke trailert is mellékeltünk, mely már a nemzetközi kiadó, az Excalibur Publishing felügyelete alatt készült; e hír aktualitása épp az, hogy a május 27-én az angol cég és az orosz jogtulajdonos Akella között létrejött megállapodásnak megszületett eme első, „mozgékony” gyümölcse.