A New World Computing fejlesztette Heroes of Might and Magic III: The Restoration of Erathiát érthető okokból csak Heroes III-nak szoktuk nevezni, ritkább esetben találkozhatunk még a HOMM3 kifejezéssel. Persze a videojátékok történelmébe nem kizárólag hosszú címe miatt került be. A 3DO gondozásában megjelent körökre osztott stratégiát (turn-based strategy, röviden TBS) a rajongók máig az egyik legjobb epizódnak tartják a hatrészes szériában -- pedig tizennégy évvel ezelőtt, 1999-ben jelent meg.

A sztori a párhuzamosan futó Might and Magic szerepjáték-sorozat VI. és VII. része közötti eseményeket meséli el. A királynéra rájár a rúd, hisz miután Roland Ironfist királynak nyoma vész, drága neje, Catherine egyedül marad Enrothban. Eztán jön a hír, hogy apját, Lord Gryphonheartot, Erathia királyát meggyilkolták, és ha a mindez nem lenne elég, Nighon és Eeofol rút szörnyetegei is megszállják a királyságot. Mindezek után nem csoda, hogy Catherine-nek elege lett a különböző irányból érkező sorscsapásokból. Felszívta magát, majd hazatért Antagarich földjére, hogy szétcsapjon a betolakodók között, és visszaállítsa a békét a birodalomban.

A hét fejezeten át tartó történetben fő célunk az ellenséges erők lenullázása, miközben megoldunk néhány piszlicsáré feladatot is. Olyanokról van szó, mint szedjünk össze X mennyiségű ásványt, vagy gyűjtsük be az Y varázstárgyat, mindezt persze meghatározott kör alatt. Semmi komoly, még csak nem is igazán élvezetes, nagyon hamar megunja az ember, és a sztori sem olyan erős, hogy csak miatta érdemes lenne végigjátszani a kampányt. De akkor hogyan lett sikeres a Heroes III? A válasz a skirmish-mód környékén keresendő. Ez szögezte a monitor elé a játékosokat. Skirmishben csapatainkat a számítógép vagy a haverjaink ellen vezethetjük (egyazon gépen játszva persze), lényegében addig, amíg megunjuk a játékot. A történet hiánya, a szabadság és a lehetőségek tárháza szinte végteleníti a játékidőt.

A hőstermelő

Az alapjátékban nyolc kiegyensúlyozott néppel szállhatunk ringbe. Kezdésnek kapunk egy hőst és egy várat. Az előbbi afféle vezér, képességeivel segíti a kastélyban nevelt mitikus lényekből verbuvált seregünket. Kétféle hős van, harcos és mágus: őket is a kastélyokban képezhetjük ki (szám szerint váranként tizenhat áll rendelkezésünkre), illetve RPG-szerűen fejleszthetjük képességeiket. A lények szintén tápolhatók, mindegyiknek van egy erősebb változata, és persze felhúzhatunk egyéb épületek is a kastélyban, amik további extrákat adnak. Ahhoz viszont, hogy kis seregünk hadra fogható méretet érjen el, nyersanyagra van szükségünk. Ezeket a bányákból szerezhetjük be, természetesen csak azok felfedezése után.

Felfedezni a hőssel lehet, aki a kalandtérképet bejárva tesz szert a jóságokra, vagy éppen ütközik bele az ellenfél héroszaiba, esetleg elkujtorgott szörnyekbe. Ilyenkor a játék átvált a hatszögtáblás pályára, ahol a hős alá tartozó sereg megküzdhet az ellennel. Lényeink körönként egyetlen akciót hajthatnak végre, mialatt főembereink támogatják őket, bónuszpontokat adva az egyes cselekedetekhez, támadásokhoz. Miközben harcolunk, tapasztalati pontokat kapunk, ezek után képzettségek járnak. Négy alap- és huszonnyolc másodlagos képzettség van, utóbbiakat a gép véletlenszerű sorrendben osztja ki, és ezeknek nem feltétlenül a csatatéren vehetjük hasznát. Van, amelyik a pénztermelést löki meg, más extra ércet biztosít, és így tovább.

Kiegészült játékélmény

A HOMM3-hoz két kiegészítő készült. Az első az Armageddon’s Blade, amelyet 1999 szeptemberében adott ki a 3DO. A kilencedik vártípus (Conflux, itt kaptak helyet az elementálok) mellett hat új küldetéssorozat, harmincöt pálya, tizenegy hős és két extra varázstárgy jelent meg, valamint be-, pontosabban visszakerültek a semleges lények, mint a paraszt és a félszerzet. Továbbá megjelent a véletlenszerű térképgeneráló, és egy pályaszerkesztő is helyet kapott a csomagban. Ez így együtt szépen megnövelte a Heroes III szavatosságát, pláne a már emlegetett skirmish-módban. Pedig a New World Computing csapata eredetileg a kampányra fókuszáló kiegészítőt akart kihozni, melynek középpontjában a Forge nevű frakció állt, ami a Might and Magic-szériára jellemző tudományos-fantasy vonalat jelenítette volna meg. A rajongók azonban aggódtak, hogy ezzel megölnék a Heroes-sorozat tisztán fantasy atmoszféráját, így a fejlesztők végül kivágták a Forge-ot, kitöröltek minden rá utaló hivatkozást, és a helyére betették Confluxot az elementálokkal.

A második kiegészítő, a The Shadow of Death, 2002 márciusában jelent meg. Hét új küldetés, tizenkét varázstárgy és nyolc új tereptárgy került a játékba. Ezen expanzió érdekessége, hogy tartalmazza az Armageddon’s Blade egyes elemeit, például Confluxot, ám ezek rejtve maradnak, ha nem telepítjük az AB-t. Néhány szemfüles játékos azonban rájött, hogy a program csak az állományok meglétét ellenőrzi, tartalmukat nem, így könnyen átverhető a rendszer üres, de helyes névvel ellátott fájlokkal.

Mindmáig legenda

A Heroes of Might and Magic III a széria legmagasabb értékelését kapta több kritikustól (mi is 97%-kal jutalmaztuk). A rajongók sem vitatkoznak sokat azon, hogy ez az epizód a széria legjobb darabja. Bár kampányát sok kritika érte, és a grafikát sem dicsérték agyon, a skirmish játékmód -- még ha a gép sokszor pofátlanul csal is -- elnyerte a HoMM-sorozat és a körökre osztott stratégiák rajongóinak tetszését. A pályaszerkesztőnek hála rengeteg új térkép lepte el a netet, sőt, kapott egy nem hivatalos kiegészítőt is In the Wake of Gods címmel, amelyet pár fanatikus dobott össze 2001-ben, és egészen 2011-ig frissítették azt. Ez is jól bizonyítja, hogy a Heroes III a mai napig nem merült a feledés homályába.

Az eredeti kiadású Heroes of Might and Magic III ugyan manapság nehezen indítható el, szerencsére azonban kapható a Good Old Games kínálatában 10 dolláros áron, és ez a verzió már tartalmazza a kiegészítőket is.