Világháború. Az emberiség olyan összecsapása, ami az eddigi történelem alatt mindösszesen kétszer fordult elő, és amit legtöbbünk nagyszülei (valószínűleg) átéltek. A két nagy háború kitörése között 25 év volt, a második világégést lezáró békeszerződések óta pedig több, mint 70 év telt el. A világban azonban ma is minden naposak a helyi konfliktusok, amik egy-egy régióra korlátozódnak, bár egyes őrültek ma is húzogatják az oroszlán bajszát, provokálva a nemzetközi közösséget.

Az 1990-es évek végén, a Medal of Honor megjelenésével elindult a második világháborús FPS-ek térhódítása, noha a Wolfenstein 3D-ben már 1992-ben lehetett vadászni a Harmadik Birodalom katonáira. Az elmúlt húsz évben sok víz lefolyt a Dunán, a játékok is átalakultak, fejlődtek, de egy dolog változatlan maradt: az ilyen stílusú játékok rajongótábora ugyanolyan lelkes most is, mint 10-15-20 éve.  

5. Return to Castle Wolfenstein

A Return to Castle Wolfenstein nem egy realisztikus FPS, hiszen a 2001-es alkotás, ami a Wolfenstein 3D rebootjaként szolgált, a misztikus vonalat ötvözte a második világháború és a Harmadik Birodalom elleni hadviselés témájával. BJ Blazkowicz ebben a játékban is – ahogy minden más Wolfenstein címben – meglehetően rossz bőrben van a játék elején. Szerencsére gyorsan felépül, így nekiindul, hogy hely tegye a világ rendjét. Kezdetben csak egyszerű közkatonák állnak az útjába, majd jönnek az egyre félelmetesebb lények: a múmiák, a gyors és elektromos villámokat szóró félemberek…

A cím egyjátékos része is kellően élvezetes volt, de a multiplayer tette igazán emlékezetessé a programot, ráadásul ez a része a Wolfensteinnek nagyban hatott a későbbi játékokra. A Return to Castle Wolfensteint is utolérte az antiszemitizmus vádja, hét évvel a játék premierje után! Ennek ellenére egy jó élményként maradt meg azok emlékezetében, akik kipróbálták, én a mai napig előveszem, hogy másvilágra küldjek néhány SS jelvényes katonát!

4. Brothers in Arms: Road to Hill 30

A Gearbox Software 2005-ben szállt be a második világháborúba és első ilyen játéka, a Road to Hill telitalálat lett. Egy hónap alatt elment belőle majdnem 2 millió darab, a Thunderbolt újságírója pedig maximális pontszámmal jutalmazta a játékot, amit a következő szavakkal jellemzett: „Olyan cím ez, amire a műfajnak nagy szüksége volt.”

A Road to Hill 30 igaz történeten alapult, a csapatok taktikai igazgatása pedig kellő ízt adott az akciónak, ami egyébként egészen kiválóra sikeredett. A realisztikus ballisztika jó élményt adott a gunplay-nek, a tankvezetés élvezetes volt, az ellenfelek ragdoll fizikája már kevésbé. Bár a kampány nem volt hosszú, a valódi emberi sorsok bemutatása emberközelivé tette az élményt, ami egy évvel később folytatódott, az Earned in Blood című epizóddal.

3. Medal of Honor: Allied Assault

Bár az első Medal of Honor PlayStation-re jelent meg 1999-ben, igazi, jelentős ismertségre a 2002 januárjában boltokba került Allied Assaulttal tett szert. Az idTech 3 által meghajtott program igazi akcióorgiát kínált: az Észak-afrikai, a norvég, és az Omaha Beach-i küldetés valószínűleg mindenki emlékezetében élénken él, de különösen az utóbbi, amit gyakran Steven Spielberg Ryan közlegény megmentése című filmmel állítanak párhuzamba.

A német katonák golyózáporával szemben eljutni a parton álló ellenséges katonák bunkeréig éppen olyan nehéz volt, mint amilyen embert és lelket próbáló feladat lehetett évtizedekkel ezelőtt, és ez még csak a kampány eleje volt. Bár a Medal of Honor: Allied Assault nem volt egy hosszú játék, a két kiegészítőjével, a Spearhead-del és a Breakthrough-val már egész tisztességes játékidőt adott. A Medal of Honor: Allied Assault változatos feladatokat kínált, az év akciójátékának választották a megjelenése után.  

2. Call of Duty 2

Igen, egy ilyen listán kötelező szerepelnie egy Call of Duty-nak is, ezúttal az Infinity Ward által megalkotott, nagyon jó, de sajnos nem tökéletes második rész került a TOP 5-be. Valóban, a 2005-ös epizód mintha egy picit kevesebb lélekkel, kreativitással készült volna, de a három kampány (szovjet, brit, amerikai) így is kellő izgalmat, színt adott a programnak, amiben a fejlesztők nem szórakoztak az életerő-csomagokkal.

A nagy újdonság a sebesülések hatására vörössé váló, majd fedezékbe húzódva, pihenés hatására kitisztuló képernyő volt, ezáltal sokkal realisztikusabb lett a játék: ezt a megoldást a mai napig alkalmazzák a fejlesztők. A játékmenet agyonszkriptelt volt, a történet leheletvékony, és a karakterek sem lettek emlékezetesek. Talán ez is közrejátszott abba, hogy a kritikusoktól gyengébb értékeléseket kapott a Call of Duty 2, mint a nagyon erős első rész.

1. Medal of Honor: Pacific Assault

Gondolom, most felhúzott szemöldökkel néztek magatok elé: a Pacific Assault az első helyen? Igen! Egyrészt azért, mert egy olyan eseménnyel nyit a 2004-ben megjelent játék, ami alapvetően befolyásolta a második világháborút és azt követő egyetemes történelmet, másrészt pedig azért mert a csendes-óceáni hadszíntéren is voltak éppolyan komoly küzdelmek, mint Európában, vagy a Szovjetunióban.

A Pearl Harborban játszódó küldetés olyan izgalmakat kínált, mint amit sok játék máig nem ad: a rengeteg japán zéró, a hadihajók elsüllyedése, a hihetetlenül jól megkomponált zene, a küzdelem az ellenséges repülőgépekkel, először a pici csónakból, majd a West Virginia fedélzetéről, a füsttel beborított égbolt… folytassam? Thomas Conlin története ráadásul abszolút hihető volt, élete jól meghatározott irányba haladt, ráadásul a Director’s Edition-t valós, archív felvételekkel színesítették a fejlesztők. A Pacific Assault éppen ezért számomra A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS PROGRAM, amit időről-időre előveszek, hogy virtuálisan átéljem azt a küzdelmet, harcot, ami az Egyesült Államokat a világ vezető katonai hatalmává tette.

Ez persze csak egy kis szelete a második világháborús játékoknak, hiszen ezek mellett rengeteg széria létezik még. Mondjátok el, nektek melyik a kedvencetek?