Játékadatbázis

A Fallen: A2P Protocol története szerint a jövőben a GENKORP előáll a forradalmi A2P erőforrással, ami lassan minden egyéb hasonló nyersanyagot felvált, ezzel együtt pedig az ezt ellenző ARKANE csoport ellenségnek, sőt terroristának lesz kikiáltva. A Red Katana alkotása egy XCOM-ra hasonlító program, amiben korrekt a kihívás és jók az ötletek, azonban a hibák és bugok olyan szinten lerontják az összképet, hogy az jelenlegi állapotában még mindig Early Access játékot mutat.

Miután az apádat meggyilkolták, rajtad áll, hogy kiderítsd ki a felelős a halálért, ám ehhez mélyen el kell merülnöd az illegális harcok világában, keményen edzve és állva a pofonokat, felküzdve magad a csúcsra.

A finn Fragment Productions stratégiai játékában polgármesterként különböző városok felett vehetjük át az irányítást, hogy 200 esztendőn keresztül biztosítsuk azok működését, fejlődését, a polgárok magas életszínvonalát és biztonságát. Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen több mint 800 váratlanul bekövetkező esemény elhárítása mellett a várost uraló családokkal is politikai csatározásba kell bocsátkoznunk, hogy biztosíthassuk hatalmon maradásunkat.

Ha a Cities: Skylines elsöprő és totálisan váratlan sikere után valakinek kétsége lett volna: a városépítős játékok tábora nemhogy nem tűnt el az évek során, de talán erősebb, mint valaha. Az 1990-es években népszerű műfaj ezúttal egy olyan játékot termelt ki, ami nem a SimCity irányvonalat viszi tovább, hanem a Ceasar sorozatét, és bár nem a Lethis nem történelmi korszakban játszódik, hanem a steampunkéban, az Impressions Games játékából több elemet is átvesz. A Lethis - Path of Progress egy remek hangulatú játék, ami kiváló tálalásban jelent meg. Egyedül az a gond vele, hogy túlságosan körülményes, így nehéz vele játszani.

A Mighty Rabbit 2014-ben egészen konszolidált sikereket tudott elérni a Breach & Clearrel, ami a taktikai shooterek igencsak megcsappant állóvizét igyekezett felkavarni, miközben egyfajta keverékként az ősrégi Rainbow Six/Ghost Recon, valamint az XCOM világát gyúrta egybe. Azt új felvonás azonban a zombiinváziót teszi meg a Deadline témájául, és bár a hangulata kellemes, a játékmechanika egyszerűsödött, a csapatirányítós lövöldözés hasonlóan élvezetes, mint a Breach & Clearnél. Ennek ellenére mégis olyan hatást kelt, mintha az eredeti program olcsóbb változata lenne.

A King of Dragon Pass a stratégia és az RPG tökéletes egyvele. Szöveges szerepjáték, ami klasszikus és időtlen alkotássá teszi a programot. Végtelen újrajátszhatóságot, komplex szimulációt, egyedi uralkodói élményt ad - nem való mindenkinek, de aki egyszer ráérez az ízére, függővé válik tőle!

Az UnderRail egy régi vágású, izometrikus nézetű, körökre osztott stratégiai játék, amelynek játékmenete a felfedezésre és az akciókra van kihegyezve. A történet szerint a közeli jövőben a Föld felszíne lakhatatlanná vált, ezért az emberek leköltöztek a metrókba, ahol a túlélés nem is olyan egyszerű. Mi az egyik lakót irányítva keveredhetünk mindenféle kalandokba.

A Terratech című játékban a Föld nyersanyagforrásai kimerültek, így a játékos feladata az, hogy idegen bolygókra utazva megtalálja azokat az értékes dolgokat, amik segítenek az emberiség túlélésében. Ehhez növelni kell a rendelkezésre álló kutató-jármű flottát. Természetesen a legritkább ásványok hozzák a legnagyobb nyereséget, de ezek megszerzéséhez harcolni is kell.

A Blitzkrieg 3-ban a második világháborúba lehet visszatérni, az eddig megszokott módon. A játékos választhatja a tengelyhatalmakat, a szovjeteket, a szövetségeseket, hogy a háború hat éve alatt folyamatos harccal elérje a győzelmet. A program rendelkezik szóló és multi résszel is: az online stratégia részért nem kell havidíjat fizetni, és nem is tartalmaz mikrotranzakciót. A játékban nincsenek régiós megkötések, így egy Amerikában élő és egy Európában élő játékos is ugyanazon egy szerveren eshet egymásnak, vagy éppen harcolhat együtt, hála az egyesített játékvilágnak.

A Xenonauts 2 nem közvetlen folytatása az elődnek, hanem egy alternatív idővonalat mutat be. Ezúttal a hidegháborús időszakba tekintünk be, ami azzal is jár, hogy kezdésnek nincs fejlett idegen technológiánk, cserébe viszont a fejlesztőknek így lehetőségük volt arra, hogy érdekes módokon csavarjanak a szereplőkön és a történeten.

Egykoron még nagyon nagy népszerűségnek örvendtek a kalózok és a velük élet-halál harcot vívó tengerészek, ami a filmek és videojátékok számán is mérhető volt, manapság viszont meglehetősen csökkent az érdeklődés a téma iránt. A Tasharen Entertainment mindenesetre úgy gondolta, hogy visszahozza a klasszikus Sid Meier’s Pirates! hangulatát és stílusát a köztudatba, amit a fejlesztőcsapat a Windward képében próbál népszerűsíteni – több-kevesebb sikerrel.

Hagyományos tower defense címekkel Dunát lehetne rekeszteni a Flash-oldalakon, ezért sokak szerint nincs is létjogosultságuk „komoly”, steames játékként. Ám ahogy azt már a műfaj több képviselője is bizonyította, nagyon is van, ha elég jók hozzá. A Gemcraftnál pedig kevés hagyományosabb TD-sorozat létezik: se 3D, se irányítható hősök, se nagyon látványos vagy cuki grafika, csak tornyok, amik egy központi helyet védenek. Azonban ezt az alapreceptet sikerült úgy kibővíteni és megvariálni a hazai csapatnak, hogy az eredmény egy könnyen megismerhető, de hihetetlenül összetett, és sokrétű játék legyen.

A Dead Man's Draw egy kártyajáték, melyben a megfelelő stratégia és a szerencse is nagyon fontos tényező. Kártyajátékként letisztult, de szép külsővel rendelkezik a program, illetve a mobilplatformok után a PC-re kiadott verzió több újdonsággal is rendelkezik: minden tartalom elérhető, ami az iOS verzióban csak pénzért lehetett elérni, illetve új felhasználói felületet is kapott a játék, melyet kifejezetten az egérrel való vezérléshez terveztek meg a fejlesztők.

Az indie fejlesztőknek köszönhetően a kissé kopottas, körökre osztott stratégia műfaja sincs elhanyagolva: a Legends of Eisenwald a középkori Németországba kalauzol el minket, hogy kastélyokat foglaljunk el, és néha jól leverjünk pár parasztot. Rengeteg küldetés, addiktív és egyszerű harcrendszer, a harcosok egyedi fejlesztése és az RPG-elemek jellemzik a játékot, ugyanakkor vannak benne hibák is: például jellegtelen és logikátlan történetet kapott a program, iletve vannak technikai bugok is.

A Mozg Labs játéka, az Into the Void című program egy stratégia és RPG keveréke, melyben azt kell kideríteni, hogy mi annak a kozmikus fenyegetésjnek az eredete, amely egykoron elpusztította a Földet. Az Into the Void izgalmas történetet, kellemes csatákat, frakciók közötti együttműködési lehetőséget ígér, és egyedi, szemet gyönyörködtető grafikai stílust.

Egy idegen faj jelent meg a naprendszerünk peremén, és elkezdték kóstolgatni a védelmünket, miközben egy inváziós sereget építenek. Játékosokként az a feladatunk, hogy egy tudósokból, politikusokból, katonai vezetőkből és ügynökökből álló tanács segítségével egyesítsük a bolygó népeit, azzal a végső céllal, hogy az űrben megharcoljunk a megszálló erőkkel.

A The Elder Scrolls: Legendsben Tamriel ismerős helyszínei tárulnak elénk a singleplayer kampányban, amelynek során a tíz, már jól ismert faj közül választva kalandozhatunk, a gondosan megválogatott paklinkkal az oldalunkon. A felhozatalunk a játékvilág lényeit és képességeit tartalmazza és öt kategóriába sorolhatóak (Strength, Agility, Intelligence, Endurance, Willpower), amelyek nem csak könnyítik az áttekinthetőséget, de ezek kombinációja különleges effekteket is adnak. Illetve, érdemes tudni azt is, hogy a választott kasztunknak megvan a preferált kártyakategóriája, így érdemes jól megfontolni, hogy kinek az oldalára állunk, ez ugyanis komoly behatással van a képességeinkre, bár olyan nincs, hogy egy bizonyos fajjal, valamelyik kártya nem használható.

A Hard Westben a poros városok sokszor brutális világa keveredik a vérfagyasztó rémálmokkal, egy olyan izometrikus nézetű RPG keretében, ami bevallottan az XCOM-ból merítette az ihletet a harcrendszerhez. Zombik, cowboyok, mágia és útonállók, ezek jellemzik a Hard West véres világát.

A Chroma Squad öt kaszkadőrt helyez a középpontba, akik egy nap úgy döntenek, hogy otthagyják a munkájukat, és egy Power Rangers stílusú TV showt indítanak. A feladat ennek megfelelően szereplők toborzása, a televízió stúdióba felszerelés vásárlása és fejlesztése... A Chroma Squad szórakoztató stratégiai játék, aranyos sorozatmenedzselő aspektussal. Kicsit önismétlővé válik pár óra után, de egyedisége tagadhatatlan.

A Ghost Master a brit illetőségű Sick Puppies első és egyben utolsó játéka, tömve egyedi ötletekkel, méltatlanul elfeledett darabja a játékiparnak. Egy kicsit Dungeon Keeper, egy kicsit puzzle – de egyik sem a megszokott módon. A feladat egy szellem-mester irányítása, és különböző szellemek megidézése, hogy Gravenville lakói kellő mértékben megijedjenek!

A Making History egy kevésbé ismert széria, sőt, a NatGeo csatornán futó névrokon (híres történelmi személyek életét rekonstruáló tévésorozat) előbb jutna eszünkbe, mint az, hogy a massachusettsi Muzzy Lane stúdió már 2007 óta életben tart egy grand strategyt ezen a néven. A két korábbi epizód, a The Calm & The Storm, valamint a The War of the World című fejezet a második világháborút mutatta be meglehetősen egyedi szemlélettel, noha ez a látásmód és a precíz kivitelezés nem mindig járt kéz a kézben, a fejlesztők becsülettel toldozgatták mindkét produktumot. A The Great War már egy kiforrottabb konstrukció, és ami még fontosabb, végre egy olyan témát dolgoz fel, amivel könnyű azonosulni. A játék nem tökéletes, de ha az ember hajlandó kompromisszumot kötni, jól szórakozhat.

Az 1984-ben, egy asztali táblajáték formájában feltűnt BattleTech feltámadása a népszerű 3025-ös Succession Wars korszakba helyezi az eseményeket, amikor óriási mechákat irányítva gyepálták egymást a szembenálló felek. Ezt körökre osztott, mindennél jobban az ügyes taktikázásra kihegyezett tálalásban élvezhetjük.

Körökre osztott stratégiai játék, amiben egy Deathwatch Space Marine osztag tagjait irányítva kell felvennünk a harcot tyranid faj hordája ellen. A játékmenet sok tekintetben azonos az XCOM-ban látottakhoz, vagyis körönként fix mennyiségű pontot „költhetünk el” mozgásra vagy tüzelésre, ám jelentős könnyítés, hogy bázist nem kell menedzselni és a katonák sem térnek át az örök vadászmezőkre egy rossz megmozdulás után. A dolgunk egyszerűen az, hogy pályáról pályára teljesítsük az egyre nehezedő küldetéseket, közben fejlesztve katonáinkat, hogy helyt tudjanak állni.

A soha el nem készült Dungeon Keeper 3 alcímét „kölcsönvevő” War for the Overworld eleinte mindössze egy maroknyi lelkes rajongó hobbiprojektjének indult, azonban a Kickstarter áldásos segítségének köszönhetően néhány hónap alatt egy komoly(abb) fejlesztéssé nőtte ki magát, ráadásul maga Peter Molyneux, a Bullfrog ősatyja is a játék mögé állt néhány buzdító szóval. Azonban azok, akik a klasszikus őssel szeretnének mai köntösben játszani, csalódni fognak, a brit fejlesztők műve ugyanis igencsak félkész állapotban látott napvilágot...