Játékadatbázis

Az Asteroid Base programjában meg kell menteni a galaxist, mielőtt az összes szeretet eltűnne belőle, mindezt pedig egy igazi, régi vágású kooperatív játék formájában lehet megtenni, amiben bármiféle online opció nélkül, csak akkor játszhatunk másokkal, ha ugyanabban a térben vagyunk. A Lovers in a Dangerous Spacetime csodálatos grafikába tekert, hibátlanul működő, az összhangra épülő játékmenetet, változatos ellenfeleket és folyamatos kihívást kínál - tökéletes időtöltés, különösen akkor, ha egy baráttal ütjük el az időt.

A Skyshine’s Bedlam egy pokoli utazásra invitál. Ezer „turistát” kell átszállítanunk a posztapokaliptikus pusztaságon egy hatalmas, páncélozott busz és egy maréknyi katona segítségével. Egy út, egy csapat – és egyetlen esély a győzelemre. A Skyshine Games több helyről szedett inspirációt: a Banner Saga, az FTL, és a Fallout is felfedezhető benne. A program érdekes helyszín, változatos eseményeket és kellemes zenei aláfestést kínál, azonban a mesterséges intelligencia nem túl jó és néhol túl kegyetlen is.

Nobunaga's Ambition: Sphere of Inference című játék a 16. századi Japánba kalauzol el, az időskálája egészen az 1600-as évek elejéig átfogja a korszak nagy eseményeit. A játékban egy hadúr szerepében kell egyesíteni az országot, diplomáciával és harccal. A Nobunaga's Ambition számos fejlesztsést tartalmaz a sorozat előző részéhez képest. A Koei a széria 30. évfordulójára adta ki ezt a címet, és így a hagyománytisztelet - retró panelek, auto-read opció, tipikus párbeszédek - is erősen jelen van.

A Grandia-széria volt az, amely a SEGA Dreamcasten pár másik játék mellett maradandó nyomot tudott hagyni, utóbbi különösen a folytatásával, amely lényegében az utolsó nagy jRPG volt a platformra. A Grandia 2-nek készült már PC-s és PS2-es portja, ám ez megvalósításban borzalmasas sikerült: összeomlások, képfrissítési problémák jelentkeztek a játék során. Nos, a Grandia 2: Anniversary Edition 14 évvel az eredeti program megjelenése után nem egy HD remake, hanem inkább egy tisztességes átirat, olyan kiadás, amilyennek az eredetinek lennie kellett volna.

A nyulak, a medvék, a farkasok és a patkányok klánj, az Armello világában mind az őrült király uralmát akarják megdönteni, méghozzá saját elveik útján, dobókockák és játékkártyák hathatós segítségével, egy klasszikus táblás társasozás során. A League of Geeks alkotása egy kifejezetten egyedi és szórakoztató program, ami nagyszerűen megállja a helyét: a szabályrendszer megfelelő, a játékmenet nem unalmas, csak túl sok benne a véletlenszerűs esemén...

Az Auto Age: Standoff egy posztapokaliptikus környezetben játszódó autós MOBA. Testreszabhatjuk a járművűnket, csapatot alkothatunk másokkal, eldöntve, hogy melyik oldalra állunk majd. Grafikájában a 80-as évek akciódús rajzfilmjeire emlékeztet.

A The Walking Dead játéksorozat harmadik évadában egy idősebb Clementine-t látunk viszont, aki korából adódóan jóval tapasztaltabban mozog a zombiapokalipszsis által sújtott világban. Clementine az új évadra kapott egy társat is, egy fiatalembert, Javiert, aki irányítani is lehet, a kettejük kapcsolata a történet fontos részét képezi. A harmadik évad egyszerre folytatás és egyben teljesen új kaland.

Az űrben senki nem hallja a kiáltást, még akkor sem, ha négy elátkozott asztronauta egyszerre próbálja halálsikolyával túlharsogni az űrhajó vészjelző szirénáit – a Tharsis egy kíméletlen, szadista játék. A Tharsis remek interfésszel, stílusos látvánnyal, remek hanggal rendelkezik, az alapötlet pedig ütős és friss, ami nagyon jó dolog. Azonban a játék elképesztően nehéz, és túlságosan előtérbe került a véletlenszerűség is.

A RainDance alkotása egy akció-kalandjáték, melyben egy fiatal fiút kell végigvezetni a házon, amiben lakik. A program szürrealitásában folyamatosan a józanség és őrület vékony mezsgyéjén mozog, a főszereplőnek pedig fel kell fedeznie egy falakon túl lévő különös világot...

A Blackroom egy, a közeli jövőben játszódó FPS, amiben a Hoxar nevű cég realisztikus holografikus virtuális világot tudott teremteni (ez a Blackroom), ahová bármikor és bárhol beléphetnek az emberek. Ám valami hiba csúszott a rendszerbe. A virtuális világ megkergült, a szimulációk életveszélyessé váltak a felhasználókra nézve. Háborúk törnek ki a Blackroomon belül, horrorisztikus szörnyek támadnak az emberekre, még a téridő is kifordul magából, hála az elszabadult holográfiának.

A Five Nights at Freddy's sorozat második mellékága.

Két mexikói független csapat produkciója ez a leginkább a Portalhoz hasonló, belső nézetes logikai platformer, amely a sajátosan többdimenziós fejtörőit egy azok köré szőtt történettel, és három egyedi háttérrel rendelkező, különböző típusú feladványokat megoldó játszható karakterrel is megfejeli. Az Attractióban a legnyilvánvalóbb Portalon túl az utóbbi évek olyan logikai platformereinek hatása fedezhető még fel, mint a Q.U.B.E. vagy a Magrunner, de a sci-fibe oltott valóságshow körítés révén egy kevés Schwarzenegger-féle Menekülő ember is akad benne. Az Attractio egy gondolkodásra épülő játék, amelyben a fejtörők többféleképpen is megoldhatók, ezért a Portal szeremeseinek érdemes kipróbálniuk.

Folytatódik a vault hunting. A Borderlands 3-ban a kalamajkát egy vallási szekta okozza, és négy vadonatúj vault hunter bukkan fel, hogy megállítsa őket. Persze a régebbi szereplők is beköszönnek a történet során, és nem csak a korábbi részekből, hanem a Telltale-féle Tales from the Borderlandsből is. Tovább fejlődött az őrült fegyverek felhozatala is: a repertoárba immár a hatalmas mechek és a két lábon járó automata puskák egyaránt megtalálhatók.

A készítők úgy jellemezték a The Detailt, hogy egy noiros krimi, amiben keveredik a Telltale-féle The Walking Dead játéksorozat érzelmi töltése az HBO Drót című sorozatának realisztikus nyomozásával. Mindez egyedi vizuális stílussal párosul, ami igazán érdekessé teszi ezt a grafikus novellát.

Daniel Linssen, a Roguelight készítője egy újabb platformjátékot hozott, de most roguelike emelek nélkül, az egész különlegességét pedig az adja, hogy minden kalandozás egy Windows ablakban történik, ami követi a mozgásunkat --persze, ennyivel még nincs letudva, az ablak méreteit ötletes módon változtathatjuk, hogy így jussunk tovább az akadályokon.

A Death by Game Show-t a fura nevű Oointah fejlesztőcsapat egy olyan pörgős akció-stratégia hibridként definiálja, ami édeshármasozik a Hülyék paradicsomával és a Futuramával. Az Oointah ennek megfelelően egy pörgős akció-stratégiát alkotott, amibe beleszórt némi tower defense elemet és ellenállatatlanul debil humort. Van mélysége a játéknak, ugyanakkor gyorsan nagyon nehézzé válik, ami bizonyos szempontból megnehezíti a program élvezetét.

A moszkvai székhelyű InQuake Softworks a mai nap jelentette be stratégiai és RPG elemekkel dúsított MMO-ját, a Warholdot. A dark fantasy játékban egy egész városállamot vonhatunk az irányításunk alá. Ehhez persze csatákon és kalandokon át vezet az út. Hogy hatalmunkat fenn tarthassuk, ősi tudásra és halálos mágiára lesz szükségünk. Uralkodásunk megszilárdításához végtelen kihívásokkal és mágikus veszélyekkel kell szembenéznünk, miközben felfedezzük uradalmunkat, kereskedünk benne, vagy éppen hőseinket kommandírozzuk, törvényeket hozunk.

A Meridian: Squad 22 pedig visszavisz minket a Meridian nevezetű planétára, hogy felderítsük mi történt a kolonizációs csapattal, akikkel napokkal korábban elvesztettünk minden kapcsolatot. Az események felgöngyölítése egy több mint 10 órás kampány keretében történik majd meg, amelynek során a kőkemény Squad 22 és a megmaradt telepesek sorsát irányíthatjuk, de ha ennyi nem volna elég, akkor a Planetary Conquest több mint 100, procedurálisan felépített misszióval is vár. Mindezt csiszolt, kézre álló és dinamikus egységkezelés mellett tehetjük meg, a kampányunkat pedig több mint egy órányi, lebilincselő zene kíséri, valamint egy profi csapat keze munkáját dicsérő hangeffekt-felhozatal.

Sok száz fényévnyire a Földtől, a Lira Konstellációban található meg a Törött Bolygó, ami egykor lakói számára a nyugalom szigete volt, de felfedezték az Aleph nevő anyagot, ami nagyon erős tulajdonságokkal rendelkezik. Most azonban a bolygó a galaxis összes bűnözőjének gyűjtőhelye, akiknek egy céljuk van: kihasználni az Alephban rejlő lehetőségeket, hogy az univerzum császárai lehessenek... Intenzív akció, stratégiai gondolkodás, erős narratíva, ezt kínálja a Raiders of the Broken Planet.

A Canveus névre keresztelt játék a Myst nyomdokaiban jár (ami persze nem véletlen, hiszen a MystJam verseny keretében készült), én nem csak az irányítás, hanem a nehézség terén is. Egy papírlapon megelevenedő fantáziabirodalom és annak furcsaságai elevenednek meg előttünk, a feladatunk pedig „csupán” annyi, hogy a hat, előttünk álló gépezet rejtélyét megoldjuk, ugyanis csak ezek működésbe hozásával állíthatjuk vissza az égbolt régi pompáját.

Az NBA 2K-sorozat legújabb epizódjában, az NBA 2K17-ben ismételten az észak-amerikai kosárlabda liga pályáján kell bizonyítani labdapofozó tehetségünket. A játék egyben afféle tisztelgés is a visszavonuló Kobe Bryant előtt.

A Blues and Bullets című játék kőkemény film noir stílusban fogant, félúton a Sin City és az Untouchables (Aki legyőzte Al Caponét) című műremekek között. Marcona nehézfiúk, kiégett zsaruk, eltűnő gyermekek, egy okkult szekta és maga Al Capone is tiszteletét teszi a spanyol játékban, amely bizonyos szempontból eszméletlen dolgokra képes, más pontjaiban viszont még volna mit tanulnia a stílustársaktól. A Blues and Bullets nem tökéletes, de akik szeretik az ilyen stílusú programokat, azoknak érdemes tenniük egy próbát: nemcsak azért mert az első epizód alig 1500 forintba kerül, de amiatt is, mert kiváló hangulattal rendelkezik.

A Missing: An Interactive Thriller egy kb. 45 perces részekre bontott logikai kalandjáték, amiben a 90-es években elterjedt FMV technológiával (Full Motion Video) irányíthatunk élő szereplőket kvázi filmes hatást elérve. A Zandel Media játékában egy David Newcastle nevű férfi bőrében ébredünk egy elhagyatottnak tűnő épület pincéjébe zárva, innen kell különböző rejtvényeket megfejtve – hol minél gyorsabban, hol az ügyességünkre hagyatkozva – kiszabadulnunk. A Missing első része olyan, mintha az alkotók a Fűrészt keresztezték volna a pánikszobás játékokkal, megvan a hangulata a programnak, a színészi alkotások is egész jók. A probléma az, hogy bár a kért ár nem sok, a játék rövidsége nem sarkall újrajátszásra, így a később megjelenő részeknek mindenképpen többet kell kínálniuk.

A Studio Paint alkotása egy minimalista kinézetű kalandjáték, melyben egy fiatal lányt, Nikot kell végigvezetni különböző vllágokon: az álmain át. A Niko: Through the Dream nemcsak abból a szempontból különleges, hogy beszéd egyáltalán nincs a játékban, de amiatt is, mert itt nemcsak azt kell kitalálni, hogy hogyan kell a feladatokat megoldani, de azt is, hogy egyáltalán mit kell megoldani. A játékidő tisztességes, a feladványok úgyszintén, mindehhez párosul az egyik legjobb játékzene, ami miatt az élmény igen különleges.