Tesztek

A Konami Pro Evolution Soccer-sorozata hosszú ideig kullogott a nagy rivális FIFA mögött. Három évvel ezelőtt azonban a széria újjászületett, tavaly pedig a nyerő tizenegy egyik legjobb része jött létre. Vajon ebben az évben a Konami képes még többet nyújtani? Itt a válasz!

Tavaly utószezonban, idén pedig last minute látogattuk meg Medici szigetét, amely diktátorának bukása után sem vált békésebbé. A fenyegetés ezúttal egyszerre érkezik földön, vízen és levegőben, némi váratlan sci-fi körítéssel megspékelve.

Sci-fi platformer, belső- és külső nézetes akciójátékok, VR horror, most pedig egy metroidvania; az Insomniac Games magabiztosan lavírozik a műfajok között, a Song of the Deep pedig épp jókor érkezett, hogy némi felüdülést hozzon a nyári uborkaszezonba.

Csak pár évet kellett várni ahhoz, hogy a Nintendo is fejest ugorjon a remasterek világába, a Zeldával kezdődött lázat azonban most egy olyan szériával sikerült megkoronázni, amelynek visszatérésére nyugaton szinte senki sem számított.

A 2009-es Star Ocean: The Last Hope című játékkal még a sorozat rajongói sem voltak teljes mértékben elégedettek, így a széria 20-ik születésnapján megjelent új résztől mindenki azt várta, hogy helyreállítja az egykor sikeres franchise kissé megtépázott renoméját. A hangzatos ígéretek ellenére azonban a fejlesztő tri-Ace nem teljesített jól.

Vannak örökérvényű klasszikusok, olyan címek, amikkel pár évtized után is nagyszerűen el lehet szórakozni. Ilyen a Pong, a Frogger, netán a Bomberman, sőt egyes flipperek is beleilleszthetők a kiemelt fontosságú halmazba. Mint mondjuk a Pro Pinball-széria.

Becsapódsz, térded és öklöd egyszerre éri a talajt. Felegyenesedsz, és azonnal a shotgunért nyúlsz, mert a rémpofák nem várnak, hanem rögvest neked ugranak. Arrébb szökkensz, célzol, tüzelsz – egyikük feje apró cafatok formájában repül szerteszét. A másik egész közel kerül hozzád, de nem esel pánikba: megragadod, és a puszta kezeddel szakítod darabokra a vöröslő testet. A vér az arcodra fröccsen, de nem zavar, lenyalod. Megrázod magad, körülnézel és nyugtázod, hogy a maradék fél tucat démon tekintetében ott ül a mindent átható félelem. Ez azonban téged nem hat meg. Te ölni jöttél. És ölni is fogsz.

Tavaly év végén volt szerencsém belefutni a Sunlight Games egyik korai hozzáférésű játékába, ami akkoriban nemhogy nem volt kiforrott, de voltaképpen semmit sem nyújtott. A fejlesztők azonban sokat ígértek, és olybá tűnt, valóban sikerül komoly mélységeket elérniük.

Utoljára a februári PC Guruban örvendeztem a Zen Studios akkor aktuális asztalcsomagja miatt, ami Az ébredő Erő kapcsán jelent meg, azonban nem is sejtettem, hogy a fiúk még magasabbra tudják helyezni azt a bizonyos lécet. Erre az alienes pack a legjobb példa.

Amilyen gyönyörű tud lenni a világűr, éppen annyira veszélyes is. Ezt senki sem tudja jobban, mint a Northstar IV parancsnoka, aki a darabokra hullott űrállomása roncsai között küzd az életéért – kár azonban, hogy a kaland nem hagy mély nyomot.

Legtöbben már gyerekfejjel megtanuljuk, hogy másolni bizony nem a legszebb dolog, legyen szó a padtárs dolgozatáról, haverunk dumájáról vagy mások ötleteiről. A játékiparban azonban úgy tűnik, ez a viselkedés tabu helyett követendő példává vált…

27 év után remake? Az eredeti Shadow még Amigára jelent meg ’89-ben, majd egy rakás platformra portolták, emlékezetünkben pedig sajátos stílusa és brutális nehézsége miatt ragadhatott meg. Az újragondolás azonban mindezek mellett olcsó és látványos is a maga módján.

A játék neve alapján ugyan hatalmas hordában érkező élőhalottakra is számíthatnánk, ezúttal azonban agyevő zombik helyett sokkal inkább fura kis kék lényekkel lesz dolgunk, akiket számos akadályon és az életükre törő csapdán kell átsegítenünk.

Míg Japánban a harmadik epizód kerül a piacra, addig nyugaton még csak az első: ismét hosszú éveket kellett várni egy ázsiai sikercímre, de megérte, hiszen ha a Level-5-ról van szó, ott a csalódás esélye meglehetősen alacsony.

Még egy olyan játék jelent meg a színen, amiben egy teljesen vak karaktert irányíthatunk, ráadásul ehhez egy nagyon ötletes grafikai megvalósítás is társul, a Pulse azonban sajnos egy üres és a szemet bántó élményt tud csak adni.

A bohócokat nagyjából senki sem szereti, a Dropsy című kalandjáték azonban éppen azon van, hogy a szívünkbe zárjunk egy jót akaró, melák cirkuszi mutatványost, aki igyekszik mosolyt csalni egy melankóliába süllyedt város lakóinak arcára.

Az Erő mindenkiben felébredhet, amennyiben vesszük a fáradságot, és nekiülünk a Pinball FX2 legfrissebb kiegészítőjének, hogy némi gyakorlást követően, az új mozifilm ihlette asztalokon úgy lökdössük a kis fémgolyót, mintha erre születtünk volna.

Közel négy évvel az előző generációs konzolokra készült játék eredeti megjelenése után egy PC-s verzióval előállni nem hétköznapi dolog. Azonban a Dragon’s Dogma sem hétköznapi alkotás, így ebben semmi meglepő nincs, pláne, hogy még a minőségre sem panaszkodhatunk.

A Zen Studios legújabb csomagja nem egy, hanem rögtön négy asztalt szentelt a Fox animációs sorozatainak: végre az ezüstgolyók közé csaphatunk az amerikai faterral, Archerrel, Stewie-val, Briannel, és még a kevésbé ismert burgeres Bobbal is.

Az emberi test ugyan kisebb mértékig képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, azonban bizonyos szélsőséges állapotokat lehetetlen hosszabb távon károsodás nélkül elviselni: egy űrbázison vagy idegen bolygón egyedül sokáig megmaradni alapos mentális és fizikai terhelést jelent.

Akad egy bátor kis csapat Amerika déli részén, a texasi Austinban, amely az elmondások alapján azért alakult meg, hogy tagjai egyedülálló játékokat alkossanak, amiknek fő célja a történetmesélés. Az első projekt szerencsére hozzánk is megérkezett.

Focis játékot vegyíteni az RTS-műfajjal? Miért ne? Pár órát eltöltve a Tactical Soccer: The New Season mellett azonban inkább azt a kérdést fogjuk feltenni újra és újra, hogy „Miért?”.

A Thea egy újabb indie gyöngyszem, ami a stratégiai alapokat ezúttal túlélő-elemekkel és szláv mitológiával kombinálta. Vérfarkasokról és vámpírokról szól a fáma, no meg egy haldokló fantasyvilágról, ahol szó szerint istenné válsz. A halandók sorsa azonban egy kártyajátékban dől el...

A 2015 áprilisában megjelent Mortal Kombat X túl van jó néhány ráncfelvarráson és kiegészítésen, ennek köszönhetően pedig elérkezett az idő a definitív kiadásra, ami a tudatos vásárlóknak és türelmes játékosoknak szinte mindent megad. Ezúttal azonban csak konzolokon.