Sid Meier's Civilization 7 teszt – Világmegváltó influenszer
Miután az előzetesben világuralomra törtünk Kínával, még több időt tettünk a játékba, hogy teljes képet adhassunk nektek a legújabb felvonásról.
Miután az előzetesben világuralomra törtünk Kínával, még több időt tettünk a játékba, hogy teljes képet adhassunk nektek a legújabb felvonásról.
A világ már nem elég, kell a rokonság is, azaz félúton a klasszikus birodalomépítő műfaj és a Paradox grand stratégiái között jártunk.
Egy újabb űrbéli kaland, ahol nem az a kérdés, hogy létezik-e a Földön kívül élet, hanem hogy hogyan lehetne meghódítani!
A Civilization 6: Gathering Storm már csak azért is kedves a szívünknek, mert a sorozat 1991-es indulása óta most először szerepel Magyarország a választható nemzetek között, méghozzá Hunyadi Mátyás vezetésével. De ez elég lesz ahhoz, hogy még egy kört lejátsszunk?
A nagyszabású stratégiai játékok ősapukája visszatért, és hatodik részével komplexebb, egyben izgalmasabb csomagot tett le az asztalra, mint valaha. Sid Meier legendás sorozata most a hordozható Switch masinán hódít, és mutatja meg, hogyan is kell grandiózus emberiség-szimulációt prezentálni egy ilyen platformon.
A Civilization az a sorozat, amelynek minden aktuális részénél kérdés, hogy a tökéletesnek gondolt alapot mégis mivel tudják tetézni a készítők. Ötletpetárdából most sincs hiány, de vajon durrannak is?
Azt lehetett sejteni, hogy az új Civilization elég sok mindent felforgat majd, amit a sorozatban eddig megszoktunk, de hogy mindez valójában azt jelenti majd, hogy a készítők összerakják az utolsó Civilizationt, arra senki sem számított.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy vajon helyt állnál-e egy hatalmas birodalom uralkodójaként, de nincs időd belevágni a Civilizations, vagy épp a Total War szériákba? Csak a napközbeni üresjáratokban játszanál, de már unod a végtelenített futó játékokat vagy a Candy Crush-t? Ha a válaszod ezekre a kérdésekre igen, akkor meg is van a neked való játék! A címe: Reigns.
Tartja magát az eddigi menetrendjéhez a Firaxis: megérkezett az aktuális Civilization-játék legelső kiegészítője, amely megpróbálja betömni a Beyond Earth ementáli sajtra emlékeztető lyukait, az ingatag építményt sós vízzel és komoly diplomáciával erősítve meg.
A galaxis urának lenni nagy macera; sok arrafelé a rosszindulatú élien, aztán ott az a rengeteg fura kórság, és az adót sem könnyű beszedni. Valakinek azonban muszáj ezt a boltot is vinni, ráadásul most épp harmadszorra bólinthatunk rá a Stardock ajánlatára – tízéves kihagyás után ugyanis megérkezett a Galactic Civilizations 3.
Tizenöt évvel azután, hogy a Firaxis elkészítette minden idők egyik legnépszerűbb Civilization-klónját, az Alpha Centaurit, eljött az idő, hogy újra egy idegen bolygón próbáljuk meg azt, amit itt a Földön már sokszor eljátszottunk: nulláról felépíteni egy nép mindennapjait úgy, hogy közben minden összeesküszik ellenünk. Ezúttal azonban az idegenek, a többi nép és a gazdasági problémák mellett most még a hullámokban érkező egyhangúsággal is meg kell küzdenünk.
Pontosan olyan, mint a Civilization, csak épp fantasy változatban. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy mégsem hallottál róla: a Warlock két éve, szinte a fű alatt, teljes csendben jelent meg, mostanra pedig elkészült a folytatása, amely nemcsak, hogy felér az ihletadója szintjéhez, de van annyira addiktív is!
Nagyjából mostanáig tartott a vita arról, hogy a Civilization melyik része volt a legjobb, mert ha a kiegészítőkkel együtt nézzük, akkor a Brave New Worlddel az ötödik rész simán veri a Beyond the Swordöt. A lenti cikket meg akkor is olvasd el, ha egy betűt se értettél eddig.
A Civilization sorozatban eddig töretlen fejlődés most megszakadni látszik – no nem azért, mert nem megint a lehető legjobbat kaptuk, hanem mert most került elő a hiányzó láncszem.
Vannak játékok, amikben nincsenek meghatározható, végleges, elérendő célok, csupán az, hogy minél tökéletesebb társadalmat, civilizációt, birodalmat hozzunk létre a végtelenségig finomítgatva. A SimCitykkel és Civilizationökkel már húsz évvel ezelőtt is jól elszórakoztunk, mostanában a közösségi oldalakon dívik ugyanezt kicsiben leutánozni, a Vita azonban egész eddig híján maradt a tipikusan szöszmötölős, molyolós programoknak – egészen mostanáig.
A Civilization V remek játék volt, de néhány fontos dolog azért hiányzott belőle. Például a vallás, ami tényleg megkerülhetetlen része a hatalmas birodalmak építésének. A Gods & Kings kiegészítő ezt a hiányt igyekszik orvosolni, cikkünkből pedig kiderül, hogy mekkora sikerrel.
A texasi székhelyű Seamless Entertainment egy 2008-ban alakult független fejlesztőcsapat, amelynek hat tagja olyan játékoknál működött közre, mint a Sid Meier’s Civilization IV vagy épp a Saints Row. Több éves tapasztalatukat egy olyan, teljes mértékben saját fejlesztésű játékra fordították, amelytől remélték, visszahozza a rég elfeledett űrcsaták emlékeit. Így jelent meg 2012 januárjában a SOL: Exodus.
Vannak játékok, amik a gyors eredmények, a hirtelen mozdulatok, a könyörtelen fejlövések miatt lesznek sikeresek. Vannak olyanok, amik mindenki szerint szórakoztatóak, ezek zenével vagy más, könnyen emészthető témával csábítják a játékosokat. Most azonban egy olyan játék tért vissza, ami annyira addiktív, hogy a legrosszabbat hozza ki belőled: nem eszel, nem mész vécére, nem beszélsz senkivel -- csak és kizárólag játszol. Isten hozott, Colonization, isten veled, élet.
A Krisztus utáni kerek kétezredik évben alapított Big Huge Games tagjai voltak jórészt felelősek három, mára ősklasszikussá érett csodastratégiai játékért (Colonization, Civilization 2, Alpha Centuri) nem meglepő tehát, hogy saját új nevük alatt is megreformálták a stratégiai játékok műfaját a Rise of Nationsszel és a Rise of Legendsszel. Az Asian Dyanstiesban ennek ellenére semmilyen újító nagy, soha nem látott ötlettel nem találkozhatunk.
Kiegészítőt tesztelni jó, főleg, ha megszállottak készítik megszállottaknak. A Firaxis Games márpedig nem lacafacázott: a Beyond the Sword a valaha kiadott legnagyobb Civ-ráadás, mely kisebb-nagyobb ecsetvonásokkal szinte tökéletesre festi a nagy múltra visszatekintő sorozat majd két éve kiadott negyedik részét. Mindenki készítsen elő egy heti élelmet, állítsa a székét uralkodói pozícióba, és lásson neki minden idők egyik legteljesebb stratégiájának.
Az atlantiszi rejtély feszegetése kiváló választás - akár egy kasszasiker - kalandjáték megalkotásához, ha azt jól csinálják... A fejlesztőktől sem állt távol a témakör; egy korábbi próbálkozásuk volt már az Atlantis Evolution címet viselő alkotásukkal, de ahogy a The Secrets of Atlantis sem, úgy a 2004-ben megjelent játékuk sem lett sikeres. A francia Nobilis kiadó viszont úgy látta hogy van fantázia a The Secrets of Atlantisban és hozzácsapták az amúgy is igen terjedelmes játéklistájukhoz. A kiadott játékaik többsége teljesen ismeretlen, de azért feltűnik egy két egészen emlékezetes név is, mint például a Rise & Fall : Civilizations at War, vagy a nemrég tesztelt Made Man. Egyik sem lett nagy siker, és ez most sincs másképp...
A Nival a Heroes of Might and Magic V-tel ugyan végérvényesen és kitörölhetetlenül beírta magát a számítógépes játékok történelmébe, de ne gondoljuk, hogy a sikert nem alapozta meg néhány olyan tanulóprojekt elkészítése, amelyekben hasonló érdemeket nem könyvelhettek el. A nagy öregek még talán emlékeznek a Rage of Mages sorozat két tagjára (1998 és 1999), a legelvetemültebbek pedig még olyan címekkel is találkozhattak akár, mint az Etherlords, a Blitzkrieg vagy a Silent Storm, melyek inkább szakmailag, mintsem piacilag voltak sikeresnek mondhatók. Az Evil Island is szépen, csendesen jött 2001-ben, de ezen évből jómagam is inkább emlékszem olyan nevekre, mint a Black and White, a Civilization III, a Max Payne, s még ebben az RPG-kben szűk esztendőben (csak a Diablo 2 kiegészítője jelent meg, mint nagyobb név) sem tudott megmaradni a piacon. Aztán a napokban egy ismert hazai internetes aukciós portálon valaki eladásra kínált belőle egy darabot: szem felcsillan, pénz átutal, postás bácsi csenget, csomag kibont, gépbe bedob.
Az 1996-ban indult Firaxis lényegében az alapító Jeff Briggs és Sid Meier 1990-ben, a MicroProse keretein belül indult legendás együttműködésének folytatásaként fogható fel. Az időközben eltelt kilenc éve alatt 11 csúcsjátékot raktak le az asztalra, a Gettysburgtől, az Alpha Centaurin és a Pirates!-en át a legutóbbi remekműig, a Civilization 4-ig.
A Firaxist éppen tíz éve alapította a játékipar élő legendája, Sid Meier, miután otthagyta az anno szintén általa létrehozott MicroProse-t. A csapat az elmúlt évtizedben sikert sikerre halmoz (Gettysburg, Alpha Centauri, Civ 3-4, Pirates!), reméljük ebben a tempóban folytatják ezt tovább is…