Miután a 2-t nem volt merszem még itt-ott tákolt-gitárral(X360) se kipróbálni, így leginkább csak a zenéket hallgatva és a játékosokat nézve tudtam betekintést nyerni a játékba. Például nyár leg végén a World Cyber Games-sen kinnt voltam és ott is ezerrel mentek a GH. versenyek, ismerős (vajon ki szinte az egyetlen kocka a kürnyezetemben akivel el lehet ilyesmi helyre járni?) benevezett, behazdott, hogy kupát nyert, miután bevettem megfigyeltem azt, hogy egy tag mocskosul jól küldi, valószínüleg experten volt a nehézségi szint vagy Hard-on, de a csávó nagyon kente, úgyhogy egyből meg is változtattam a véleményemet a kupás győzelemről.
2 számot lenyomatott egymás után, csoda, hogy épségben maradt. Körülbelül ennyit láttam a konzolos Guitar Heroból, de most jöjjön az ami engem is alaposan megfogott.



Nem vagyok nagy gitáros, sem zenekaros, sem énekes, semmilyen egyéb hang és zenei dolognak nem tettem kimagam eddig, nah jó egy kettőnek igen De kanyarodjunk is el a Guitar Hero 3. részéhez...
- Miért is ez a rész? Azért, mert át lett ültetve PC-re.
Eleinte hidegen hagyott a hír, Megnéztem a tracklistát, szintén nem sok minden derengett, aztán jó pár hónappal később, gondoltam ideje lenne már szépen szabályos formára váltani magunkat és beszereztem a Guitar Hero ezen részét szintén PC-re, hisz más konzolom nincs. Mondjuk úgy gondolom gitárosoknak nem is nagyon kéne a gém, elég ha csak elő kapják a "bendzsó-t" és jól megpengetik. (már aki elég profi hozzá)

A játékot elindítva optimistán hozzáálva a csodához elkezdtem előszőr bekalibrálni a dolgokat, gitár az lemaradt, így marad a billentyűzet. Habár realitás kéne nem FPS csézős módba tolva tartva+ hála a wirelessnek szinte, mintha egy gitárra asszociálna az ember. Még formában is egy keveset. Nah jó térjünk el a konfigtól, a gépigénytől nem kell félni, hisz itt tényleg nem fájós módon, alaposan kicsi volt a gépigény, de ez nem meglepő, hiszi tt a hangsúly csak a függőlegesen lejövő csíkon és a koncerten volt.
Miután nekiálltam az első Gitár hősködésemnek, amiből csak gitárbénáskodás lett, elkezdtem gondolkodni, hogy mi lehet, hogy miért nem fogadja be egy gombomat se a stuff. Végül szintén a jó ismerős elmondta, hogy; "- hoppá te gitáros balek, valamivel pengetni kell!" De ne valami húrpengetős bizba**ra gondoljatok, hanem egyszerűen egy gombra, ami nálam az insert volt. A húrok pedig 1-2-3-4-5.

Training?? Ja, hogy az is van?? (3húr, Easy)
Miután sikerült belerázódnom a játékmenetbe (tömény 1 óra) elkezdtem a roppantúl sztoris Carrier módot, jöttek a slágerek, amik eleinte 30-40 ezer pont között mozogtak 80%-tól felfele. Később, miután megint Gitár Hero-ra került sor, megint elkezdtem és végtül a nagy Barracuda szuperslágernél kiakasztottam magam 70 ezer ponttal. Később a főmenűben felfedező útra indultam, (nem mintha az opciók ne keresgéltem volna) találtam egy Training szekciót, ami eddig fel se tűnt pedig ott volt közvetlen az orrom előtt, sebaj, egye-fene kipróbálom benne magam, full gyorsasággal full music-cal, meg mindennel könnyű nehézségi fokon persze, elkezdtem szórakozni, miután megfigyeltem, hogy nincs a quickplayben és a karrier játékmódban megtalálható star power kicsit elszomorodtam, de sebaj, nem volt cserébe élménymérő, ez egy kis HUD képernyő ami azt jelezte, hogy egy számot ritmusosan sokszor jól "pengetve" leküldünk a közönségnek.

Közepes nehézség

Ami nálam jóval több idő, még most is tanulom, hisz itt lassabb az az idő, ami alatt bele jön az ember.
Szintén az itteni kezdetnél, akkorákat "estem", mivel bejött a negyedik húr, elég nehéz volt, sőt én nem tudtam megszokni, hogy négy ujjal küldjem a ritmust, így a gyűrűsujjal, középsőujjal, és mutatóujjal tudtam csak megszokni, nem hinném, hogy valaha is játszani akarok majd Hard-on a játékkal.
Kevés játék van amit ennyit tolok vagy toltam volna, így szerintem dicséretes ötöst érdemel a játék és mindenkinek ajánlott a beszerzése, ha egy jót akar szórakozni, főleg ha spanokkal akartok hülyülni. Mondjuk PC-re a gitár kontroller nem nagyon van, így max x360-ról lelopod és utána egy átalakítóval megoldod a dolgot.