Na, jó, lehet, csak az év végi hajrá miatt vagyok kissé lefáradva, mert idén csak tesztre 20+ játék járt nálam, még ha némileg változó minőségűek is. És bár ezeken kívül is akadt, ami gondoskodjon a szórakoztatásomról, azok között alig volt 2020-as. A saját listám így egyszerű és szubjektív: az került bele, amivel a legjobban szórakoztam amíg eljutottam a végére (bocs, Death Stranding, talán majd most), és könnyen lehet, hogy idővel újra nekiugrok.
5. XCOM: Chimera Squad
Erősen tartottam a lebutított, bocsánat, áramvonalasított XCOM-tól, de egy akcióban olyan kellemes áron lehetett beszerezni, hogy adtam neki egy esélyt. Szerencsére. Lehetne persze mélyebb, és a néha mindössze 5-10 perces küldetések, amik mobilos változatban hatalmast előnyt jelentettek volna, idehaza inkább kicsit kapkodósnak tűntek, de így is jól szórakoztam, amíg igyekeztem megmenteni a várost. Embereink beszélgetése és beszólogatása is kedvemre való volt, éppen ezért leszek kíváncsi, mi történik, ha legközelebb másokat válogatok be a csapatba. No, meg mostanra akad hozzá pár száz mod is a Steam Workshopban, amit érdemes kipróbálni.
4. Bugsnax
Egyszerűen csak van valami ebben a játékban, ami miatt nem tudok igazán haragudni rá. Pontszámát beárnyékolta, hogy helyenként túl gyerekes és egyszerű, máskor meg spoileresen mély próbál lenni, valamint nem tett jót neki az erőltetett végjáték és a pocsék töltési idők jelenléte PC-n (SSD ide vagy oda). De nem kizárt, hogy bekerül azon néhány cím közé, amit kimaxolok, vagy legalábbis elkapom az összes kis Bugsnaxt.
3. Spiritfarer
Ez speciel az a játék, aminél nem tervezem, hogy újra nekifutok. Vagy legalábbis nem a közeljövőben. A Spiritfarer története ugyanis nem változik, ráadásul elég sok gyűjtögetést meg termelést-gyártást is igényel, hogy előre haladjon. De egy-egy utasunk távozása között kell is a jó nagy lélegzetvétel, mert némelyik elég megterhelő lehet lelkileg. Viszont, ha bármikor szeretnék valami édesbúsat játszani, egyértelmű, hogy mit veszek majd elő. (Nem, nem a skót dudámat, nincs is skót dudám, egyáltalán, hogy jön ez ide?)
2. Monster Prom 2: Monster Camp
Talán nem a tökéletes ellentéte a Spiritfarernek, de elég közel áll hozzá. Rövid, szexi, helyenként szürreálisba hajlóan elborult-vicces. Online multiban még távolságtartó szilveszteri bulira is alkalmas lehet. Ennyi (meg a teljes cikkem) elég is róla, ott a demo, magáért beszél.
1. Horizon Zero Dawn
Igen, már hároméves is elmúlt, de csak idén jelent meg PC-re. A két időpont között két embernél néztem végig YouTube-on, egynél pedig Twitchen, és mégis örömmel vetettem bele magam a történetbe, hiába nem tartogatott már meglepetéseket. A Horizon azon kevés játékok egyike, ahol a történet és fő karakterek mellett magát a játékmechanikát is nagyon élvezem (kivéve a DLC „itt hideg van, ezért a sebzésed az ötödére csökkent, a szuper pajzsodat meg a hajadra kenheted” hozzáállását). És most, hogy írok róla, máris újra játszanék vele. Fogok is
„Érdekes” év volt ez sok szempontból. Jó pár botránnyal a játékiparban, amiből a többség (nyíltan vagy rejtetten, de) a pocsék céges kultúráról szólt, amit épp ideje lenne helyrepofozni. De persze jön a szeretet ünnepe, amikor aztán ilyenről annyi esély van beszélni, mint USA iskolai lövöldözés másnapján a fegyvertartási reformról.
Viszont, ha minden jól megy, akkor most lesz némi szabadidőm, így befejezhetek pár félbemaradt címet (So i got that goin' for me, which is nice), és úgy tervezem pár újabb megjelenést is kipróbálok, mint pl. a Hades, a Star Wars Squadrons meg az uplay+ kínálatából az Immortals Pocsék Cím és a Watch Dogs Pocsék Akcentus. Ja, és van még az a szinte titokban megjelent sárga kis indie játék – bár azzal lehet, hogy jobban járok, ha várok 1-2 hónapot, mert ráfér némi javítás. Ezen kívül azt remélem, hogy jövőre kicsit több időm lesz játszani, a cégeknek meg arra, hogy bugmentesítsék a termékeiket. Meg örülnék, ha esetleg a God of War és Spider-Man is befutna PC-re – és az új Horizonra sem kellene 3 évet várni.
