A Képes Krónikáknál a középkori téma adja magát, ahogy a rajzoló maga is, elvégre a Királyok és keresztek-sorozat (ezt következő héten mutatjuk be) felett bábáskodó kiadó nemcsak saját képregényénél nyúlt vissza a középkorhoz, hanem appot is készített a történelem megismeréséhez, miközben már tervben van egy antológia, amelynél az alkotók minden eddig próbálkozásnál grandiózusabb célokat tűztek ki maguk elé. Emellett a Királyok és keresztek a külföldi megjelenéseken túl 1500 magyar iskolába is eljutott az első résszel, ami szintén szép eredmény. De a Megváltás egy kicsit más téma, hiszen a Nicolas Tackian által írt mű Franciaországban már évek óta kapható, de hozzánk csak tavaly jutott el. 

Megváltás 1-2.

  • Író: Nicolas Tackian
  • Rajz: Farkas Lajos
  • Oldalszám: 48+48
  • Ár: 3490 Ft (kötetenként)

Az első kötet, A hit zsoldosai, 1148 nyarán, a Szentföldön indít, ahol a véres háború során rengeteg ártatlan veszti életét, ezt pedig sokan nem bírják feldolgozni, így Adhémar de Montfort lovag sem, aki évtizedekkel később, visszavonulva, múltját feledve éli átlagos életét. A második keresztes hadjárat kudarcai után azonban elfajulnak a dolgok, az ellentétek még jobban kiéleződnek, ezt pedig a keresztény Európa sem tűrheti, így seregek indulnak meg Krisztus sírjának felszabadítása céljából. Ezt a zűrzavaros időszakot persze olyanok is kihasználják, akik csak földi hatalmukat szeretnék bizonygatni, ezzel megteremtve a terror alapköveit, amik mind a helyi uralkodót, Tancrède Delaridelle-t, mind pedug Montfortot arra késztetik, hogy bár mindketten a saját lelkiismeretük és elveik szerint, de ismét harcossá váljanak, vagy legalább a népüket/családtagjaikat védelmezzék. 

Merthogy megjelenik a Bernard nevű zarándok, aki a pápára hivatkozva borítja lángba a vidéket. Aki nem hajlandó első csettintésre vele tartani, annak lakóhelyét felgyújtja, haramiáinak pedig zöld utat ad abban, hogy a környékbeli nőket vegzálják. Így alakul ki az a tarthatatlan helyzet, melynek során Montfort zsoldosnak áll, miközben régi barátokat gyűjt össze, akikkel megvédhetik a helyieket, ezzel szemben azonban Delaridelle vékony jégen táncolva próbál ellenállni a zarándoknak, úgy, hogy hatalma se sérüljön. Mindez addig sikerül, amíg saját lányát nem éri támadás, azonban, ahogy az sejthető, a tettesek megtalálják a módját, hogy másra kenjék a bűntettet, így a törvényenkívüli zsoldosok a nép oldalán gyorsan a helytartóval szemben találják magukat. 

Egy meglehetősen egyszerű konfliktust sikerül kibontani a két kötetben, ami azonban pont annyira kevés, hogy a cselekmény ne okozzon valóban olyan érzetet, mintha rendesen ki lenne bontva. A karakterek nagyobb része nem túl sok mélységgel rendelkezik, lényegében csak néhány tényt kapunk a személyiségeket látva, illetve a képregény egy korszak apró kis szeletébe nyújt bepillantást, ami után sokkal inkább olvasnánk még legalább kétszer 48 oldalt, annyira hirtelen ér véget a sztori. Ez persze inkább az író hibája, miközben Farkas Lajos rajzai kimondottan mutatósak, szépen prezentálják a lényeget, emellett naturálisan, de nem öncélúan állnak a szexualitáshoz és erőszakhoz is. Az ember már csak ezért is szívesen tartana még a megismert szereplőkkel, hogy kicsit jobban kibontakozzon a történet, aminek elemeiben a szakértők szerint ugyan van némi hiányosság/hiba, összességében jó alapot nyújtanak az olvasmányhoz. A kötetek ráadásul igen mutatósak, minőségi formát kaptak, ami nem annyira a manapság jellemző méreteket nyújtja, inkább gyermekkorom szeretett albumaira emlékeztet, valamint az olyan kiadványokra, mint például a Larousse-féle A Biblia felfedezése-sorozat. A történelem és a téma iránt érdeklődőknek mindenképpen javasolt, még hibái ellenére is, hiszen eleve ritka hollóról van szó, ráadásul kis magyar kiadóként érdemes támogatni a Képes Krónikákat, ha már ilyen lelkiismeretesen színesítik a hazai piacot.