Játékadatbázis

A Bus Simulator a Stillalive Studios alkotása, mely konzolokra is elviszi a buszvezetés élményét.

A Monster Jam titulus nem egy légből kapott cím: a brand alatt egy régóta futó show-műsort kell köszöntenünk, a mostani játék is ezt a márkanevet szeretné meglovagolni. Sajnos azonban az ígéretes indulás ellenére a Steel Titans pontosan olyan, mint a sport- vagy ismeretterjesztő csatornákon futó doku-realityk. Szól a műmetál, repkednek a méretes feliratok, dögös, csillogó, krómmal kivert gépállatok próbálják az arcodba dörgölni, hogy amit látsz, az menő és az már valami. Maga a játék pedig pont olyan felszínes és sekélyes, mint ezek a műsorok - sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle, éppen ezért csak a sport rajongóinak ajánlott.

A rendőrszimulátoros szubkultúrában közhely, hogy a legjobb rendfenntartói élményt a GTA 5 LSPD:FR modja nyújtja, miután viszont annak telepítése nem triviális feladat, a közösség részéről kiemelt érdeklődés övezi az önálló rendőrös játékokat is. A Patrol Duty eredetileg Police Simulator 18 néven futott, a fejlesztő pedig mindent megígért, amiből végül is nem lett semmi. A játék ugyanis végül Patrol Duty néven, másfél év késéssel, nyomott áron, az ennek megfelelő minőségben jelent meg, ami azért bosszantó, mert simán lehetett volna egy nagyon jó játék is. Ez azonban nem teljesen sikerült, hiszen rengeteg technikai hiba maradt benne, amit azonban a fejlesztők folyamatosan javítanak. Ennek ellenére, még így is a műfaj legjobb játékát hozta össze a Bigmoon, amit azonban csak a rajongóknak lehet ajánlani.

A Sniper: Ghost Warrior Contracts immáron sokadjára mutatja meg, milyen is a modern mesterlövészek élete. A sorozat korábbi részeivel ellentétben most elhagyjuk a nyílt világot és helyette a kötött pályáké a főszerep - no meg a fejlövéseké.

A 2015-ben bejelentett Bloodstained: Ritual of the Night a Kickstarter egyik hírhedt sikere volt. Miután a Konami teljesen elfelejtette a régivágású Castlevania-játékokat, az egykori mester, Igarasi Kódzsi, akit becenevén csak IGA-nak hív a szakma, saját kezébe akarta venni a részben általa tökéletesített Metroid/Castlevania stílus jövőjét. Ez lett volna a Bloodstained, ami a klasszikus metroidvania zsánert, a közel tökéletes Castlevania: Symphony of the Night szellemét vitte volna tovább... Kihívás, tartalom, sok felfedezésre váró réteg, és egy új Castlevania-kaland, alternatív köntösben - ezt kínálja a Bloodstained: Ritual of the Night.

A Project Resistance a Resident Evil sorozat egyik mellékhajtása. Egy 4v1 multiplayer játékról van szó, ahol egy négyfős túlélőcsapat próbál kijutni egy veszedelmes helyről, amiben az ötödik játékos, a "rendező", a Mastermind igyekszik megakadályozni őket csapdák és szörnyek elhelyezésével - utóbbiakat akár közvetlenül is irányítva.

A Yakuza-sorozat alkotói félig elszakadtak a korábban bevált recepttől, és a már ismert, képzeletbeli város, Kamurocho utcáira egy új főhőst álmodtak meg, aki részben jakuza, részben ügyvéd, részben detektív, de minden helyzetben arany szíve van. A Judgment hasonlít a Yakuza játékokra, de mégis más: ha vonz az óriási nyitott világ, érdekelnek a nyomozós-ügyvédes drámák és a japán kultúra úgy általában, a Judgment megéri a pénzét. Elképesztően mozgalmas és változatos világ, remek karakterek, filmszerű bunyók, különleges és bevállalós humor - ezt kínálja a Ryu Ga Gotuku Studio alkotása.

Subnautica light. Első blikkre ez juthat a játékos eszébe a Barotraumáról, ami szintén egy idegen bolygóra – a Jupiter holdjára, az Európéra – visz, ahol szintén a tenger alatt kell megélni a kraftolással, csak itt minden 2D-s, és jó, ha van hozzá néhány barát is, mert egyedül nehezebb a túlélés. Természetesen a program játszható egyedül is, ami nehéz munka, hiszen az akár 16 főre is duzzasztható legénység összes feladatát el kell végezni emiatt a Barotrauma inkább online játéknak nevezhető, és valóban, ekkor mutatja meg igazi arcát a FakeFish játéka, hiszen a koncepciója remek, tartalmat pedig már az Early Access fázisban is bőven kapott.

A Microsoft Flight Simulator a sorozatot új szintre emeli, legalábbis látvány szempontjából, ugyanis messze a legszebb játék az egész sorozatból. Rengeteg repülővel, a könnyű, kétszemélyes gépektől a hatalmas utassszállítókig műholdképek alapján kidolgozott tájak fölött röpködhetünk.

A Steel Division volt az egyik legelborultabb 2. világháborús móka, tökéletes modellezett pályákkal, akkurátusan lemásolt hadieszközökkel, ahol fél óra után már merőlegesen spriccel a verejték az ember homlokából. És igen, a folytatás sem adta alább… Hogy miért? Nincs például oktatómód, ami az új játékosok elijesztéséhez bombabiztos recept, és helyenként a kezelőfelület is ütnivaló. A másik nagy probléma, hogy az MI nagyon gyenge, azt az egy-két áttörési gócot erőlteti, amit a kétbites agyába beültettek, de hogy ne legyen jó napod, csal... . Viszont ahogy nő az emberi résztvevők létszáma, úgy táltosodik meg az alkotás, és a magas fokú realizmus sosem rossz ómen egy 2. világháborús játékban.

Szinte minden hónapra jut egy olyan korai hozzáférésű játék, amely a Dark Souls sikereit igyekszik meglovagolni. Első pillantásra a kínai indie csapat, a CreAct Games alkotása, az északi mitológiából merítő Neverinth is egyértelműen a Souls-játékokat juttatja eszünkbe, melynek megvannak a maga egyediségei is. Ezt azonban a fejlesztők nem tudták kamatoztatni. A Neverinth nagyon könnyen lehetett volna egy (jó értelemben vett) low-budget „Waifu Souls”, színvonalában azonban egyelőre még megközelítőleg sem hozza azt a szintet, ami elvárható lenne egy műfajbéli címtől – még a korai hozzáférésnél jellemző engedékenyebb szemüvegen keresztül sem. Kár érte, egy kis gondolkodással sokkal jobban sikerült volna.

Alternatív történelem, Nikola Tesla, elszabadult időmanipuláció és a BioShockot idéző pályadizájn – plazmidok és fegyverek nélkül, vérszomjas sorozatgyilkosokkal, őrült tudósokkal és egyéb rémségekkel. Kell ennél több, miközben a világ legnagyobb elméivel kerülsz egy hajóra? A Storm in Teacup alkotása egy nagyszerű program, lebilincselő, gyönyörű horrorkaland remek történettel, kiváló elődök alapján. Nem találja fel a spanyolviaszt, a műfaj rajongóinak azonban számtalan kellemes órát nyújt - érdemes kipróbálni!

A Celeste egy brutálisan nehéz, pixelart platformer, melyben Madeline, a fiatal lány úgy dönt, hogy megmássza a Celeste nevet viselő hegyet. Ez persze nem egyszerű, hiszen útja során rengeteg veszély les rá, miközben a belső démonjaival is meg kell küzdenie... Matt Thorson alkotása a 2018-as év egyik legnagyobb meglepetése lett, számtalan díjra jelölték a kritikusok, amelyekből többet el is nyert. Egy év után, 2019 szeptemberében ingyenes DLC-t kapott a játék, így tovább bővült, a kalandorok 800 szinten tehetik próbára az ügyességüket.

Az ATV Drift & Tricks egy offroad versenyjáték, melyben quadokkal száguldozhatunk különleges helyszíneken, nyolc különböző játékmódban. Az előzéseket és vad ugratásokat látványos trükkökkel dobhatjuk fel a futamok során.

A Silent Hunter sorozat után egy időre eltűntek a tengeralattjáró szimulátorok, azonban a Deep Water Studio a Kickstarteren gyűjtésbe kezdett, hogy megismertesse a műfajt az újabb generációval. Az Uboat című alkotás a második világháború tengeri csatáit helyezi előtérbe: minden marhasága ellenére egy nagyon érdekes csavarral felturbózott, korrektül összerakott szimulátort sikerült a fejlesztőknek készíteni, ami a valóságot követve inkább a túléléshez szükséges odafigyelésre, összeszedettségre van kihegyezve, mintsem az adrenalint fröcskölő szuperharcokra - a stílus rajongóinak érdemes kipróbálniuk a Deep Water Studio játékát.

Az elpusztult Föld kiégett, kopár romjain, a szerteszét heverő holttestek között próbál egy életben maradt asztronauta rájönni arra a két fontos kérdésre, hogy egyrészt miféle ok vezethetett szeretett bolygója elpusztulásához, illetve mégis miként maradhat életben a továbbiakban ezen a kietlen tájon.

A Little Hope a The Dark Pictures Anthology második epizódja, amelyben egy csapat fiatal keveredik veszélyes kalandokba a címszereplő kisvárost övező erdőben. Az Until Dawnra és a Man of Medanra jellemző nyomasztó hangulat, a tini horrorok jól használt kliséi és a történetet komolyan befolyásoló döntések visszatértek az új részben is.

Tizennyolc év után a malacok és a nyulak újra háborúznak: a magyar játékfejlesztés egyik gyöngyszeme 2019 nyarának elején újra a boltokba került, méghozzá nem is akármilyen formában. A S.W.I.N.E. HD Remaster feljavított grafikával, de a régi, jól megszokott játékmenettel tért vissza: a jól megszokott kellemes fekete humort, pörgős játékmenetet, az eredeti szinkront kínálja a Kite Games alkotása, a negatívumok között azonban az útkeresés nehézsége megmaradt. Rajongóknak kötelező ez, hiszen a régi élményt hozza vissza az eredeti játék rajongóinak, miközben az új generáció is megismerheti azt, hogy 2001-ben miért vált ez a program sokak azonnali kedvencévé.

Lassan 30 éve már, hogy a kék kis süni közöttünk jár, legalábbis digitális formában, ezen időszak alatt pedig volt már szerencsénk hozzá platformerként, kalandjátékként, sportjátékként, sőt még a versenyjátékok piacára is beszállt haverjaival, 2019 közepén pedig újra rajtvonalhoz állt Sonic, Tales, és a többi kedvelt karakter. Sonic univerzumának szinte minden fontos karaktere felbukkan, hogy egy őrült verseny során megcélozza a dobogó legfelső fokát. A játéknak vannak pozitív és negatív jellemzői, de összességében a játék kellően élvezetes, egyedül azok az apró extrák hiányoznak belőle, amelyek miatt kötelezőnek mondhatnánk, esetleg egy év múlva újra elővennénk.

A Need for Speed: Heat Palm City-be visz el minket, e város nyílt világú utcai versenyezhetünk majd éjjel és nappal, és nem hiányoznak a rendőrös üldözések, valamint a részletes tuning és testreszabási lehetőségek sem.

Folytatódik a már kultikus státuszba emelkedett System Shock sorozat. A harmadik felvonásban visszatér minden idők egyik legismertebb videojátékos főgonosza, a SHODAN nevű MI, a helyszín pedig újfent egy sötét állomás lesz, ahol halálos robotok és veszélyes mutánsok lesnek ránk.

A Blair Witch című horrorjátékban egy eltűnt gyerek után kell bemerészkednünk a retteget erdőbe, de ahogy azt a filmekből és a korábbi játékokból megszokhattuk, semmi sem fog simán menni, hiszen a rengeteget mindenféle kreatúra lakja, akik nem barátkoznak az emberekkel.

Huszonkét év és húsz, a fősodorba tartozó Atelier-játék, nem beszélve a számos spinoff címről: ez a Gust elmúlt két évtizedének mérlege. Az Atelier-széria hosszú történetében azonban most először történik meg, hogy egy trilógia új résszel bővül. Üdvözlünk újra Arlandban! A nagy kérdés, hogy ennyi résszel a háta mögött a Gust tudott-e újdonságot behozni a sorozatba, vagy pedig a Scion of Arlandot egy önismétlő, drága címként adja át a rajongóknak? A válasz: igen és nem. A Scion of Arland egy remek kulminációja az eddigi felvonások legjobb elemeinek, az élményt jelentősen befolyásoló hibák nélkül. Rajongóknak kötelező vétel!

A Gibbous – A Cthulhu Adventure egy régimódi, marosvásárhelyi fejlesztésű point-and-click kalandjáték, amely humorral alaposan nyakon öntve dolgozza fel Lovecraft Cthulhu-mítoszát. Hogy hogy sikerült? Remekül! Ízig-vérig a klasszikus point & click kalandjátékokat idéző alkotás lett a Gibbous, mely a műfaj legszebb napjait hozza vissza, sőt az egész nosztalgiafőzetet még meg is bolondítja a poénosra vett Cthulhu-mítosszal és szerethető karaktereivel - a kalandjátékok és a neves angol rajongóinak egyaránt ajánlott, sőt kötelező darab lett a Stuck in Attic alkotása.