Játékadatbázis

A 2016-os Gears of War 4 kevés olyan játék jelent meg, melyben fedezékből lövöldözhettünk, így a 11 éve kifejezetten népszerű képregényadaptáció, a 2006-os Rogue Trooper modernizált, Redux kiadása igyekszik kiszolgálni az igényeket, habár bugyuta bája mára kicsit megkopott. A Rogue Trooper nem szól másról, mint a hentelésről. A felújítást végző TickTock Games egész tisztességes munkát végzett, ugyanakkor az új külső alatt lapuló program minden régi hibájával együtt is egy roppant szórakoztató és bájosan bugyuta lövölde maradt, de mai társaival összevetve faék egyszerűségű, így leginkább a könnyed szórakozást kedvelőknek és a régit pótolni vágyóknak ajánlható egy Steam leárazáskor, de csak akkor.

A Planet Alpha egy hangulatos platformerjáték a Team17 kiadói gondozásában, melynek során egy idegen bolygóra csöppenve a kiút egyetlen reménye annak titkainak megfejtésében rejlik. A játékban elénk táruló akadályok leküzdésében a napszakok váltakozása is fontos szerepet játszik, a történet előrehaladtával kedvünk szerint forgathatjuk majd az idő kerekét.

A Tom Clancy's The Division 2 a 2016-os Tom Clancy's The Division folytatása, melyet az első részt is jegyző Massive Entertainment készít, de az Ubisoft összesen hat másik stúdiót is bevont a fejlesztés folyamatába. A folytatás elsődleges célja az első epizód hibáinak javítása.

A Call of Duty: Black Ops sorozatának negyedik epizódja, amelyet újra a Treyarch hozott tető alá, de az eddigi részekhez képest két jelentős változást is eszközöltek. Az egyik, hogy a játékban nincs történetközpontú egyjátékos mód, a másik pedig, hogy bekerült egy battle royale játékmód.

A Thw Swapper egy sci-fi köntösbe bújtatott platformjáték, amiben egy űrhajóssal kell megfejteni egy űrállomás titkát. A Klasszikus platformfeladatok megoldásában segítséget nyújt az a lehetőség, hogy a főszereplő tudja saját klónozni, így elérhetővé válnak olyan helyek is például, amit egyébként nem tudnánk megközelíteni. A történet elgondolkodtató, tálalás remek, hála a claymation megvalósításnak, a fejtörők ötletesek, ugyanakkor néha nem egyértelműek, az űrállomás hangulata lenyűgöző, az azonban nem, hogy a The Swapper nagyon rövid, alig másfél óra alatt végigjátszható.

A Near Dead egy független csapat alkotása, ami inkább egy játék a túlélésről, mint egy túlélőjáték. A program nem nyílt, van meghatározott célja, ennek megfelelően nem lehet tíz-száz órákat eltölteni benne, viszonylag hamar véget ér. A legfőbb ellenség itt nem egy szörny, vagy más ember, hanem maga a környezet, az Antarktisz, ahol percek alatt halálra lehet fagyni. Egy elemlámpával, néhány alapvető eszközzel kell helyreállítani a kutatóbázis működőképességét. Egyedi és felfedezhető környezet, remek zenei anyag, és egy viszonylag rövid játék, amit sajnos csak egyszer lehet végigjátszani, de az az egy végigjátszás legalább élményt ad, és ez a lényeg.

A Cyan Worlds-t talán nem kell bemutatni a fejtörők szerelmeseinek. A Myst és Obduction játékokat is jegyző stúdió műhelyéből most egy újabb játék érkezett: a Firmament. A stúdiótól megszokott klasszikus stílust nem kell nagyítóval keresni, itt is egy titokzatos világ és egy rejtély felfedezése vár ránk. Ebben segítségünkre régen halott mentorunk, és egy repülő szerkezet lesznek.

A The Witcher legutóbbi két epizódjának egykori fejlesztői úgy gondolták, tapasztalatukat egy független gyártású posztapokaliptikus szerepjátékban kamatoztatják. Ez a Seven: The Days Long Gone, mely súlyos hibái nélkül egy remek játék is lehetne. Tele van jó ötletekkel, látványos a posztapokaliptikus világa, ugyanakkor a kivitelezés jóindulattal is összecsapottnak és félkésznek nevezhető. Izgalmas világot, ötletes műfajhibridet, érdekes szerepjátékos elemeket, izometrikus nézetet kínál a Seven: The Days Long Gone, de a sok bug és a tervezési hiba, frusztráló harc, valamint az érdektelen sztori lerontja az élményt, kár érte.

A Hitman és a Payday egykori fejlesztői által megalapított The Bearded Ladies első játéka a Mutant Year Zero: Road to Edent. A program, ahogy az a lenti cinematic trailerből is látható, egy meglehetősen érdekes világban játszódik. Az apokalipszis ezúttal sem maradt el, de utána a világot robotok és mutáns lények uralták el.

A Recotechnology egy viszonylag rövid múltra visszatekintő spanyol csapat, amely a budget (olcsó) kategóriában eddig több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel vitézkedett. 2017-ben megjelent játékuk, a Numantia egy történelmi-stratégia, amiben a Római birodalommal kekeckedő törzsek közül a keltibéreket (ibériai, „spanyol” kelták) helyezik a középpontba. Bár lehetett volna jó program a Numantia, nem lett az: talán a fejlesztőcsapat rutintalansága miatt, de egy jó induló pozícióból sem sikerült nagyot (kicsit se) dobbantani, mert az alkotás tele van rosszul összeillesztett játékelemekkel.

A Remothered: Tormented Fathers egy extrém, a pszichológiai kérdéseket is előtérbe helyező filmszerű horrorjáték, amiben van gore és meztelenség is, így csak felnőtteknek ajánlható. Ennek megfelelően fontos szerep jut a túlélésnek, amit jó néhány módon meg lehet tenni: lopakodással, akcióval, stratégiával, elrejtőzéssel vagy éppen meneküléssel. A történet írója Chriss Darril, aki már gyerekkorában rajongott a műfajért, zeneszerzőként pedig Nobuko Toda (Final Fantasy, Halo, Metal Gear Solid) és Luca Balboni működött közre: a félelmetes hangulat garantált!

A Kunos Simulazioni örökre beégette magát a szimulátor-rajongók fejébe az Assetto Corsával, a megszerzett tapasztalatokra alapoz új játékuk, az Assetto Corsa Competizione. Ezúttal azonban csak a GT3 osztályhoz és a Blancpain-futamokhoz van szerencsénk, de a kevesebb tartalomért a minőség kárpótol.

Az Empires of the Undergrowth egy stratégia, amely a jól ismert RTS elemeket ötvözi a rovarok, pontosabban a hangyák boly-szervezettségével: van benne épłtkezés, skill-fa és természetesen harc is, ami a „sok lúd disznót győz” elvét követi, azaz ha valaki ügyesen és gyorsan fialtatja a harcos egyedeket, akkor védekezésben és támadásban is helyt lehet állni. Játékmechanikailag ötletes megoldásokat tartalmaz az Empires of the Undergrowth, aminek sajnos a tálalása (grafika, zene) nem a legjobb, de mivel a program 2018 első felében még Early Acces fázisban volt, ez még megbocsátható neki.

A Klotzen! Panzer Battles a Panzer General nyomdokain járva a második világháború összetűzéseibe kalauzol minket. A több, mint 30 történelmi és 40 kitalált küldetés alatt 22 fegyvernem több, mint 600 egységét vezethetjük győzelemre, földön, vízen és levegőben, melyek mindegyikét fejleszthetjük is.

2018 végén visszatért a Farming Simulator 19, ami már az induláskor három különböző, teljesen nyílt világot tartalmazott, ahol fejlesztheted és bővítheted a gazdaságodat egyedül, vagy a barátaiddal együtt. Emellett két vadonatúj környezet is helyet kapott, valamint a dél-amerikai táj is teljes átdolgozáson esett át, hogy kihasználja az új grafikus motor lehetőségeit.

Ha a Battle Chasers képeire ránézve a Darksiders ugrik be, nem lőttél mellé, ugyanis a Joe Madként is ismert úriember magának a korábbi Vigilnek is alapítója volt, hogy a sajátos akciójátékot, az apokalipszis négy lovasának történetét feldolgozó sorozatot elindítsa a félsiker felé vezető úton. Félsiker, mert ugye a második részre besokallt az alkotó, a széria azóta is csak az újrakiadások listáját bővítette, bár úgy tűnik, végre minden megoldódik, elvégre a Darksiders harmadik epizódja is készül a THQ Nordic bábáskodása mellett, Madureira pedig újabb nagy fába vágta fejszéjét.

A Them's Fightin' Herds egy kicsi, független csapat munkája, ami a verekedős játékok kategóriájába sorolható. Igen ám, de ebben nem szuperhősök esnek egymásnak, hanem állatok, köztük pónik, amiket a csapat Lauren Faust, az Én kicsi pónim: Varázslatos barátság producerének segítségével hoztak létre. A játék tele van tömve lehetőségekkel: egyszemélyes és multis játékkal, kihívásokkal, pixel art stílusú lobbyval. Cuki, egyben harcias program ez, ami elé gyerekeket is le lehet ültetni, hiszen vér egy csepp sincs benne, de móka annál több.

A Nights of Azure két év után, 2017 végén tért vissza egy második résszel, azonban a játékmenetét, történetét és megoldásait tekintve simán lehetne remake, egyfajta esztétikai beavatkozás kevéske plasztikázással. A kulcsfigura Aluche (az első rész hősnőjének átkeresztelt, kicsit módosult változata), aki a régóta nem látott Lilianával történő találkozása során elképzelhetetlen kalandok részesévé válik... Szerethető program ez, bár technikailag nem versenyezhet a modern nagy címekkel, minden más téren viszont ajánlható, főleg azoknak, akik az egyszerűbb előzménnyel nem találkoztak.

Az Ancestors Legacy a Hatredről elhíresült Destructive Creations alkotása, ám ezúttal nem puskával lövöldözünk civilekre, hanem kardot és pajzsot ragadunk, hogy ellátogassunk a sötét középkorba. Nem csak felütésében, hanem stílusában is más vzekre evez a játék, ezúttal egy vérbeli valós idejű stratégiai játékot kapunk, melyben a vikingek, angolszászok, germánok vagy szlávok csapatait vezetve gyűrhetjük le a kampányt, vagy mérhetjük össze erőnket másokkal.

A Games Workshop nagysikerű Warhammer 40.000 univerzumában játszódó társasjáték, a Space Hulk már számos alkalommal feldolgozásra került. Lett belőle akciójáték, de akadt az eredetihez hű, körökre osztott taktikázás is. Ez utóbbiak sorát erősíti a Space Hullk: Tactics, melyet a Blood Bowl-t is jegyző Cyanide spékelt meg egy saját ötlettel. Ezúttal nem csak az okos helyezkedésen van a hangsúly, hanem gyűjthető kártyákkal is befolyásolhatjuk a játékmenetet. Jó, de nem tökéletes játék ez, hiszen az MI pl. túl passzív...

David Brevik egyszemélyes stúdiója, a Greybeard Games első játéka nem meglepő módon az alkotó neves játékából, a Diablo-ból merít egy nagy kanállal. E mellett nem titkoltan olyan újabb nagysikerű játékok is inspirálták, mint a Terraria, vagy a Minecraft.

Az Irrational egykori dolgozóit is alkalmazó ausztrál Uppercut Games 2017 júliusában folyamán mutatta be a City of Brass című játékot, ami leginkább úgy fest, mintha a BioShock, az Indiana Jones és az Ezeregy éjszaka meséinek a szerelemgyermeke lenne. Főhőse egy tolvaj, aki csapdákat és őröket kerülgetve próbálja meg enyves kezét rátenni mindenféle kincsre egy véletlenszerűen generált városban. A City of Brass elképesztően jó élményt ad – és ehhez nincs szüksége gazdagon díszített történetre, többjátékos módra (egyik sincs neki), csak egy jó ötletre, és egy remekül felépített eszköztárra. Pont, ahogy annak idején a játékok készültek.

A Plastic Rebellion története meglehetősen érdekes felütéssel nyit: amikor a szülők kilépnek az ajtón, a ház minden nap játszótérré változik. Minden szép és jó, egészen addig, amíg egy számítógépes vírus meg nem fertőzi a 3D-nyomtatót, ami aztán megállíthatatlanul kezdi ontani magából saját műanyag hadseregét, hogy átvegye a világ fölött az uralmat. A mi feladatunk pedig ennek megakadályozása lesz saját, jól bejáratott, régimódi katonáinkkal.

A Battlefleet Gothic: Armada 2 a Games Workshop asztali játékán alapuló videojáték folytatása, mely ezúttal mind a 12 játszható fajt felvonultatja, és több kampányt is kapunk. Ezen felül minden eddiginél nagyobb csatákkal és jobb játékegyensúllyal várja az űrstratégákat a Tindalos játéka.