A tavaly februárban megjelent XCOM 2 még ma is ott pihen a számítógépemen. No, nem azért, mert épp tesztelnem kellett a nemrég érkezett kiegészítőjét, a War of the Chosent, hanem azért, mert időről időre szeretem kínozni magam egy kis kőkemény taktikai stratégiával, amitől a maradék hajam is kihullik. Mert bizony az XCOM 2 még mindig nem kíméli a játékosait, hiába esett át jó néhány finomításon, jobb, ha felkötjük a nadrágot, mielőtt nekiülünk megszervezni az ellenállásunkat az idegen invádorok ellen. Ebben nyújtott segítséget a Shen’s Last Gift nevű tavaly megjelent DLC, majd az azt követő Alien Hunters és az Anarchy’s Children, végül pedig az ezt a hármat csokorba kötő Reinforcement Pack. Viszont ezek az említett DLC-k az elsőt leszámítva felesleges, igénytelen csomagok voltak, sovány tartalmak olyan áron, amiért már komplett játékokat is kapni. Nem úgy, mint a most megjelent War of the Chosen, ami talán az első értékelhető kiegészítőcsomag az XCOM 2-höz. Ez ugyanis már alapjaiban változtatja meg a játékot, és bővíti ki azt pár izgalmas lehetőséggel.

A három király

A War of the Chosenről (mostantól WotC) el lehet mondani, hogy egyszerre keseríti és könnyíti meg a játékosok életét újdonságaival. Ami a szívatást illeti, ott vannak ugye a címadó Chosenek, azaz a Kiválasztottak, akik voltaképpen három eszméletlen erős ellenfelet takarnak. Ők próbálnak küldetéseink során végérvényesen megsemmisíteni minket kíméletlen és válogatott módszerekkel. Mindhárom Kiválasztott más-más alaptulajdonsággal és képességekkel rendelkezik, és közülük bármelyik megjelenhet egyes küldetéseink alkalmával a harcmezőkön. Megölni nem lehet őket (legalábbis a történet elején), és akár egyetlen támadásukkal is kivégezhetik egy csapattársunkat. Az egyik például pszi-támadásokkal teszi tönkre a nyugalmunkat, különféle lényeket idéz maga mellé, a másik pedig folyamatosan láthatatlan, és csak akkor vesszük észre, ha már túl késő. Köréjük épül tulajdonképpen a WotC, őket kell felkutatni és elpusztítani a csapatunknak amellett, hogy próbáljuk megakadályozni az alapjátékban zajló olyan eseményeket is, mint amilyen a játék végét jelentő Avatar-terv. Szóval, ha úgy vesszük, a Chosenek csak további akadályok az amúgy is rögös utunkon, amit az XCOM 2 végigjátszása során teszünk meg.

De szerencsénkre kilátástalannak tűnő harcunkhoz segítséget is nyújt a WotC, méghozzá többet is. Az első ilyen a frakciók megjelenése. Miután felkutatjuk ezeket (Reaper, Skirmisher és Templar), mindegyik csoportból verbuválhatunk egy-egy új katonát magunk mellé, melyek a hagyományos XCOM bakákkal szemben speciális képességekkel és saját arzenállal rendelkeznek. Az első, akit megkapunk, a Reaperek mesterlövésze, Dragunova (a névadó minimum két rohadt nagy pofont érdemelne), aki képes úgy támadni, hogy nem jön ki a lopakodó módból (concealment). A Templarok embere is nagyon erős, ő egy pszi-pengéivel brutális közelharci támadásokat tud bevinni, ráadásul minden támadás után képes még egy kört mozogni is, a Skirmisher pedig magához ránthat ellenfeleket szinte bárhonnan. Szóval, ők hárman már önmagukban is átbillenthetik a mérleg nyelvét a mi oldalunkra, de szerencsére akad más újdonság is.

Mégpedig a fedett hadműveleti parancsnokság, azaz a Covert Operations, ami egy új felépíthető helyiség. Ezt hasonlóan a többi szobához, a műveleti bázisunkon tudjuk felhúzni, amint megszereztük annak terveit. Itt további módszerekkel vethetünk gátat az idegenek terjeszkedésének, ugyanis a szolgálaton kívüli, nem sérült vagy nem fáradt katonáinkat küldhetjük el különféle bevetésekre. Itt a három fent említett frakció bízhat meg minket különféle feladatokkal, mint például tudósok vagy mérnökök kimentése, az Avatar projekt szabotálása, Supply- vagy Intelligence-pontok szerzése stb. Ugyanitt felderítő kutatássorozatot is indíthatunk a Kiválasztottak után, aminek az utolsó lépcsőjében megtudhatjuk azt, hogy hol tartózkodnak nemeziseink, és egy eszméletlen nehéz küldetés során végső csapást mérhetünk rájuk. Ez persze korántsem egyszerű és gyors mozzanat, ugyanis az ilyen Chosen-kutató küldetéseket csak magas rangú katonák hajthatják végre, akiknek a kiképzése rengeteg időbe telik, szóval mire eljutunk oda, hogy lecsaphatunk rájuk, kinő a szakállunk. A Covert Operations helységet egyébként ugyanúgy fejleszthetjük, mint a többi hasonló területünket az Avengers fedélzetén, ami további erőforrásainkat fogyaszthatja el bizonyos előnyökért cserébe.

Zombik!

Ha pedig azt hittétek, hogy itt véget érnek az újdonságok, akkor jó hírünk van: korántsem! Új ellenféltípusok is megjelentek a játékban, melyek közül talán a legveszélyesebb a Spectre, aki képes testéből kiragadni és lemásolni XCOM katonáinkat, de az Advent Purifiert sem szabad lebecsülni, aki lángszórójával hatalmas pusztítást végezhet szakaszunkon. Rajtuk kívül megjelentek az Elveszettek (Lost) is, akik tulajdonképpen élőhalott emberek, azaz jó öreg zombik. Az Elveszettekkel olyan területeken találkozhatunk, ahol az idegenek biológiai fegyvert vetettek be, aminek során a környezet rendkívüli módon megváltozott, az emberek pedig élőhalott hordákba tömörülve várják, hogy szétcibáljanak akárkit, aki odamerészkedik. Emellett megjelent az úgynevezett kötelék is a játékban, mely két olyan csapattársunk közt alakulhat ki, akik sok közös küldetésen vesznek részt. A köteléket mi magunk is tovább erősíthetjük az anyahajó fedélzetén, és értelemszerűen akkor működik, ha az összekapcsolt katonáink egymás közelében vannak a harcok során. Ehhez a rendszerhez is tartozik egy új helység, a Training Room, ahol további szinteken mélyíthetjük el a kapcsolatokat, közös taktikai manővereket tanítva ezzel embereinknek. Végül pedig megjelent a Challenge Mode is az programban, amelyben a játékosok által kreált kihívásokat kell teljesíteni úgy, hogy minél több pontot elérjünk.

Jöhet az XCOM 3?

Szóval, végre kaptunk egy tartalmas és szórakoztató kiegészítőcsomagot az XCOM 2-höz, ahol az újdonságok számát látva elismerően csettinthetünk. Ezzel együtt már végre érdemes újra nekivágni a Föld megmentésének, hogy megtudjuk, van-e esélyünk megmenteni az emberiséget a rabszolgaságtól vagy a kihalástól. Nem beszélve arról, hogy a War of the Chosennel együtt a készítők alaposan újraírtak egy rakás kódot, ami a játék alatt futott, ennek köszönhetően pedig jóval gyorsabb lett minden. Sőt még a grafikus motor is átesett egy kis ráncfelvarráson, szebbek lettek a fények és a speciális effektek. Nem beszélve arról, hogy egy rakás olyan bugot kiirtottak a kódsorokból, amelyekre hónapok óta panaszkodtak a játékosok.

Szóval, adott egy bőséges tartalommal, precízen kivitelezett DLC, hol itt a hiba? Nos, igazából sehol. Na, jó, az ár valóban kiüti egy kicsit a plafont, de ezért az összegért (cirka 12 000 forint) nem csak kozmetikai cuccokat kapunk, hanem új tartalmat, méghozzá bőséggel. Gyakorlatilag annyit, hogy erős túlzással már akár XCOM 3-ként is tekinthetünk a játékra. Ha kukacoskodni szeretnék, talán annyit rónék fel hátrányaként, hogy a kiegészítővel együtt már kicsit túl sok lett a tennivaló a programban, de egy ilyen „hibát” bármely más esetben is szívesen elviselek, szóval bármikor jöhet még egy kis túlbonyolítás.