Tesztek

A finn Frozenbyte csapata akár még ismerős is lehet néhányaknak a Shadowgrounds játékok kapcsán, ám a 2001-ben alakult brigádnak sokáig nem igazán sikerült berobbannia a köztudatba. Talán pont ezért tettek egy száznyolcvan fokos fordulatot 2009-ben, ugyanis míg addig a felülnézetes hentelésnek szántak hosszas éveket, addig a Trine-nal egy fizika uralta fantáziabirodalomba kezdték el csapkodni a fejszéjüket -- meglepő hatékonysággal.

A tudomány világa éppoly csodálatos és rejtélyekkel teli, mint a mágiáé, és mindezt a Teslagrad is tökéletesen érzékelteti. Az elektromossággal és elbűvölő bájjal megtöltött játék a logikai platformerek kedvelőinek garantált élményt nyújthat.

Vakmerő és nemes harcosként az arénában csupán a kardodra, a fegyveredre és a szamurájösztönödre számíthatsz: ha nem vagy résen, könnyen a hátsódba kaphatsz egy nem kívánt lövedéket. Szerencsére ez a játék pont arra lett kitalálva, hogy ezt akár rögvest le is verhesd a melletted ülő elkövetőn.

Hexás játékról írni a 21. században nem éppen hálás feladat, hisz esztétikailag csak pár hatszögről beszélhetünk, továbbá néhány tank és repülő, ennyiből áll az egész. A Kronos persze jóval több ennél, egyrészt egy remek stratégiai játék, másrészt egy szebb napokat is látott műfaj szellemi örököse.

A 2013-as Tomb Raider reboot a tavalyi év egyik legjobban sikerült videojátéka lett, PC-n és konzolon egyaránt, idén januárban pedig megérkezett a nextgen gépekre szánt Definitive Edition. Cikkünkből kiderül, hogy mit tud az átmasszírozott motorral hajtott fiatal Lara Croft.

Szép dolog a nosztalgia, de meg kell szabni egy határt, hogy tudjuk, mettől régimódi valami, és mettől elavult. A két fogalom ugyanis nem ugyanazt jelenti: az elavult dolgokat a kor embere nem élvezi, a régimódit viszont megtanulhatja újra értékelni.

2013 fájóan feledhető év volt a megrögzött szerepjátékosok számára, ezért sokan úgy várták a rég beharangozott Banner Sagát, mint egy pohár vizet a hosszú szomjazás után. Nos, a pohár végül meg is érkezett, de sajnos még félig sem töltötték tele…

Dungeon Master, Eye of the Beholder, Lands of Lore. Ezek az úgynevezett dungeon crawler játékok, melyek milliók életét tették varázslatosabbá. De mindennek már 20 éve. Egyáltalán akad itt még olyan, aki emlékszik rájuk?

Ha eddig a lopakodós játékmenet és a többórás videók miatt kerülted a Metal Gear sorozatot, mert inkább a pörgős hentelések vonzanak, jó hírem van: a széria legfrissebb darabja egyetlen, elnyújtott, adrenalinban tocsogó akcióorgazmus. Komolyan. Vagy inkább komolytalanul.

Másfél évvel az eredeti PS Vitás megjelenést követően PC-re, X360-ra és PS3-ra is megérkezett az Assassin’s Creed-sorozat Liberation című epizódja, amiben a széria első női főhősét bízzák ránk az alkotók. Lássuk, hogy Aveline miképp teljesít az új platformokon!

Az utóbbi években nagy divat lett régebbi játékok HD grafikával való újrakiadása, és nagy öröm, hogy pár kivételtől eltekintve van értelme a ráncfelvarrásnak. 2007-ben a sokak által a sorozat legjobbjának titulált negyedik Resident Evil rész PC-s átirata finoman szólva sem volt szalonképes, ezért is dönthetett úgy a Capcom, hogy kárpótolja az akkor csalatkozó játékosokat. A kérdés, hogy megérte-e.

Ha te, kedves olvasó, őrzöl még magadnak valamit a gyermekkor tisztaságából, engedd meg, hogy jóságos nagyapóként a térdemre ültesselek, és elmeséljek neked egy történetet. Egy történetet az őszinte gyermekkorról, a lázadó kamaszévekről. Egy történetet az álmainkról.

Aki annak idején a konzolos változattal kezdte a játékot, három évet várhatott a folytatásra, míg a PC tulajoknak csupán pár hónapig kellett nyugton maradniuk a Lords of Shadow 2 érkeztéig. Végre kiderül, hogy miképp folytatódnak a zseniális előd által levegőben hagyott események.

A 2008-ban megjelent Mount & Blade-et öltöztette merőben új köntösbe a 2010-ben debütáló Warband, amely többek között olyan fontos újításokat hozott magával, mint a multiplayer. Mindez az alapjátékban megismert egyedi játékmenettel együtt igen nagy sikert aratott, nem véletlenül.

2008-ban a török TaleWorlds Entertainment bebizonyította, hogy a videojáték-gyártás a megszokott, súlyos dollármilliókra rúgó költségvetés hiányában nem válik feltétlenül azonnali és elkeseredett szélmalomharccá, és már legelső művükkel, a Mount & Blade-del kibéreltek maguknak egy felettébb izgalmas és viharos fejezetet a szerepjátékok történetében.

Másfél évig tartott, de végre megjelent a Professor Layton vs Phoenix Wright: Ace Attorney angol nyelvű változata, ráadásul valami csoda folytán ezúttal Európa kapott belőle először. Megérte várni rá?

A Might and Magic univerzumának gazdagságát talán mi sem jelzi jobban, hogy számos játékstílus merített már belőle. Az eredeti, belső nézetes szerepjátékon kívül az erőt és a mágiát képviselő lényeket eleddig viszontláthattuk körökre osztott stratégiában, a Crusaders of Might and Magic képében akció-RPG-ben, mi több, a furcsára (és egyúttal meglehetősen gyengére) sikerült Legends of Might and Magic a hálózatos lövöldözős címek kedvelőinek próbált alternatívát nyújtani. A Duel of Champions pedig ismét új fantasyföldekre kívánja kalauzolni a játékost, melyhez maga az „ördög bibliája” szolgál útikönyvként.

Komoly offenzívát hirdetett a szimulátor típusú játékok sűrű útvesztőjében a Cabela’s aktuális darabja. Kérdés viszont, hogy a rengeteg újítás ellenére is mindez vajon elegendő lesz-e ahhoz, hogy az időközben alaposan megfakult cím visszanyerje régi fényét? Lássuk!

A Zen Studios tartotta magát az ígéretéhez, így a tavasszal megjelent Star Wars Pinball után megérkezett az új Csillagok háborúja asztalcsomag, ami ezúttal is három, végletekig kidolgozott flippert tartalmaz, méghozzá Darth Vader, a Jedi visszatér és az űrpilóták köré építve.

Az utóbbi évek sikeres remake-jei után egy vadonatúj résszel bővült a Broken Sword-sorozat. A fejlesztést végző Revolution nem bízta a véletlenre a dolgot, és a létező összes klasszikus húzását beépítette a játékba, de a végeredmény valahogy mégsem lett az igazi.

Hiába vonult téli pihenőre a magyar Nemzeti Bajnokság, a futballrajongók így sem maradnak izgalmak nélkül (érezd a szarkazmust!), hiszen az SI Games jóvoltából ismét belevethetjük magunkat a vezetőedzők véres-verejtékes mindennapjaiba.

A Contrast címéhez hűen szélsőséges: együtt lakik benne fény és sötétség, összemosódik az álom és a valóság, egymásba folynak a fizikai és szellemi dimenziók – lebilincselő bája mellé pedig pár kiábrándító vonás is társul szegődött.

A Dead Rising Xbox 360-exkluzív sorozatként kezdte pályafutását, az összes platformot végighaknizó második részt (és annak spinoffját) követően pedig a széria most visszatér a „bölcsőjébe”, hiszen a Dead Rising 3 az Xbox One egyik legérdekesebb exkluzív címe.

Róma lángokban, és csak te mentheted meg! A német Crytek végre vette a bátorságot, és csinált egy játékot, aminek nincs Crysis a címében, ráadásul most nemcsak a látványt sikerült eltalálniuk, de valami csoda folytán a történet és a tartalom is a helyén van.