Tesztek

Ötödszörre is leteszi a voksát a fotelből irányító diktátorokra a Tropico-sorozat, hogy temérdek újítással leheljen új életet a sokak által kedvelt formulába. Téged is vár a sziget, na meg a hű csatlósok, és csakis rajtad áll, hogy mihez kezdesz velük.

Hol volt, hol nem volt, volt egy csöpp lány, Aurora, kire megmentőként várt a titokzatos Lemuria világa. Útra kélt hát aprócska szárnyain, hogy visszaszerezze a Napot, a Holdat és a csillagokat, melyeket a Fekete Királynő ellopott az égről.

A karcos hangú szörnyvadász hihetetlen kalandjai folytatódnak, és ha nem ülsz le túl nagy elvárásokkal elé, nem fog csalódást okozni számodra, ha pedig az ingerküszöbödet is kicsit feljebb srófolod, jól szórakozol majd.

Megérkezett az elmúlt évek egyik legjobban várt játéka, a Ubisoft eddigi legnagyobb dobása, a program, amit már az első pillanattól forradalminak és igazi nextgen élménynek harangoztak be. Tesztünkből kiderül, hogy a Watch Dogs tényleg megfelel-e a mesterségesen gerjesztett elvárásoknak, vagy elvérzik a túlbuzgó marketingesek lózungokkal terített oltárán.

Ha valaki pár hete azt mondja nekem, hogy az új Wolfensteint a sztorija miatt fogom legjobban élvezni, szabályosan kiröhögöm, hisz semmi sem utalt rá, hogy a svéd MachineGames többet tenne le az asztalra egy old school lövöldénél. Mégis így történt.

A Deadline Games nevű kis dán csapat 2005-ben bemerészkedett a külső nézetes, nyílt világú akciócímek GTA uralta terepére, bő humort és némi chilit csempészve a jól ismert receptbe, a végeredmény pedig meglepő módon egész jóízűre sikeredett.

Az Incredipede egy olyan fizikán alapuló, ügyességi és logikai játék, amely kreativitása és összetettsége mellett egyszerű tud maradni, és mindenki által élvezhető és szerethető. Ezt pedig egyszerű irányításának, illetve igényes és visszafogott stílusának köszönheti.

Pontosan olyan, mint a Civilization, csak épp fantasy változatban. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy mégsem hallottál róla: a Warlock két éve, szinte a fű alatt, teljes csendben jelent meg, mostanra pedig elkészült a folytatása, amely nemcsak, hogy felér az ihletadója szintjéhez, de van annyira addiktív is!

Mostanában újra életjelet adnak magukról a klasszikus kalandjátékéra szereplői, ám amennyire zseniális volt a Tim Schafer-féle Broken Age, annyira identitászavaros Jane Jensen legújabb munkája. Nem annyira rossz, mint amennyire a neten lehúzzák – de kétségtelenül jobbat vártunk, mint amit végül kaptunk.

Amikor Kolumbusz elérte Amerika partjait, egy furcsa, fekete-fehér világot pillantott meg. A szárazföldre lépve kísérteties hangokra lett figyelmes, legénysége pedig egy emberként csinálta össze magát, így hát gyorsan visszafordultak, és senkinek sem szóltak a felfedezésről.

Egy évtizednyi kihagyás bizony megkoptatja a legszebb emlékeket is, elég csak Juhász Gyulára gondolnunk, aki nem volt szenilis, mégis azt írta, hogy „Milyen volt szőkesége, nem tudom már...”. Az Age of Wondersből már én is csak arra emlékszem, hogy az egyik legjobb hexás fantasy volt. És most megérkezett a folytatás.

Ha valaki nagy meglepetéseket vár a legújabb LEGO-játéktól, az bizony csalódni fog. Ha viszont nem szeretnétek többet, mint 15-20 órán át önfeledten szórakozni, akkor még mindig jó helyen keresgéltek.

Ki ne hallott volna már Robin Hoodról, a megtévedt maszek adószedőről? A csuklyás gazfickó legendája számos feldolgozást megélt már írott, illetve videós formában; ez idáig láthattuk háborús hősként, fuszekli-fejedelemként és kalapos rókaként egyaránt, mígnem végre valahára elérkezett az az idő is, amikor Robin of Locksley és erdei csapata immár csakis a mi utasításainkat lesi, hogy általunk törhessenek némi borsot a nottinghami bíró, na meg a hataloméhes János herceg orra alá.

Vízre került a Battlefield 4 harmadik kiegészítője, amiben végre olyan újdonságokkal találkozhatunk, amelyek nem a harmadik részből lettek átemelve. A fejlesztők új játékmóddal, öt új fegyverrel és négy sosem látott pályával bővítették ki az alapjátékot.

Minden kiadó álma, hogy olyan játékot (általában MMO-t) készítsen, ami aztán évekig termeli a pénzt. Ezen a területen eddig nem sokan jártak sikerrel (a Blizzardon kívül), ez pedig intő jel lehet a többiek számára: ne próbálkozzatok, mert jó eséllyel bukás lehet a vége! Vajon a legújabb versenyzőnek, a Bethesda játékának milyen sors jut?

Mit szólsz hozzá, ha azt mondom, hogy a Dark Souls 2-ben meg fogsz halni? És mit szólsz hozzá, ha azt mondom, hogy nem egyszer, hanem százszor, ezerszer, milliószor? Gondolom, nem repesel az örömtől, pedig a Dark Souls 2-ben biz megváltás a halál.

Erre a hónapra két Pinball FX2 asztal is jutott: a Zen Studios nem ült a babérjain, egy régebbi, leporolt asztal mellé egy teljesen újat is kiállítottak, és ezúttal nem fantáziavilágok hősei és lényei csapnak össze, hanem jól kereső focisztárok.

Ha ma valaki elkészíti egy sikeres játék átiratát egy másik játékplatformra, általában nem örülünk. A World of Tanks Xbox 360-as portja alapból nem ilyen lenne, de azért itt is vannak komoly kérdőjelek. Például az, hogy minek álltak egyáltalán neki.

A Capcom szereti felidézni a múltat, mi több, ebben jó is a japán kiadó, elég csak a Street Fighterre gondolni. Sajnos azonban előfordul, hogy a feltámasztó rituálé nem sikerül, az eredmény pedig egy életképtelen, épphogy csoszogó, beteges klón lesz.

A Metal Gear Solid ötödik epizódja sem maradt ízelítő nélkül, csakhogy most nem egy játék mellé csomagolták, hanem saját dobozt kapott – hosszabb vagy tartalmasabb ettől ugyan nem lett, de legalább a szomjat oltja, igaz, majdnem annyiért, amennyibe egy komplett játék kerül.

Már vártuk, hogy valami új történjen az önismétlővé vált MOBA műfajban, ám nem gondoltuk volna, hogy erről a shootereket fejlesztő Hi-Rez fog gondoskodni. A SMITE tartogat pár kellemes meglepetést a tapasztalt játékosoknak, és az újoncokról sem feledkezik meg.

Oda kell tennie magát annak, aki a jelenlegi dömpingben egy új free-to-play arcade lövöldével próbál szerencsét, ám az Edge of Reality sikerrel vette az akadályokat, a Loadout ugyanis egy kifejezetten érdekes és kellemes próbálkozás lett.

Mielőtt a BioShockért felelős Irrational bezárta kapuit, még kiadták a Burial at Sea második, minden kérdést és történetszálat örökre lezáró epizódját. Eme utolsó munkájuk pedig – paradox módon – talán az eddigi legemlékezetesebb.

Nem forradalmi, de egy kicsit mégis az. Nem szép, de látványos és hangulatos. Nem Call of Duty, de sok dologban hasonlít hozzá. Sok itt a képzavar, ugye? Nos, ilyen érdekesen zavaros lett a Titanfall, a Respawn Entertainment várva várt üdvöskéje.