Tesztek

Másfél évig tartott, de végre megjelent a Professor Layton vs Phoenix Wright: Ace Attorney angol nyelvű változata, ráadásul valami csoda folytán ezúttal Európa kapott belőle először. Megérte várni rá?

A Might and Magic univerzumának gazdagságát talán mi sem jelzi jobban, hogy számos játékstílus merített már belőle. Az eredeti, belső nézetes szerepjátékon kívül az erőt és a mágiát képviselő lényeket eleddig viszontláthattuk körökre osztott stratégiában, a Crusaders of Might and Magic képében akció-RPG-ben, mi több, a furcsára (és egyúttal meglehetősen gyengére) sikerült Legends of Might and Magic a hálózatos lövöldözős címek kedvelőinek próbált alternatívát nyújtani. A Duel of Champions pedig ismét új fantasyföldekre kívánja kalauzolni a játékost, melyhez maga az „ördög bibliája” szolgál útikönyvként.

Komoly offenzívát hirdetett a szimulátor típusú játékok sűrű útvesztőjében a Cabela’s aktuális darabja. Kérdés viszont, hogy a rengeteg újítás ellenére is mindez vajon elegendő lesz-e ahhoz, hogy az időközben alaposan megfakult cím visszanyerje régi fényét? Lássuk!

A Zen Studios tartotta magát az ígéretéhez, így a tavasszal megjelent Star Wars Pinball után megérkezett az új Csillagok háborúja asztalcsomag, ami ezúttal is három, végletekig kidolgozott flippert tartalmaz, méghozzá Darth Vader, a Jedi visszatér és az űrpilóták köré építve.

Az utóbbi évek sikeres remake-jei után egy vadonatúj résszel bővült a Broken Sword-sorozat. A fejlesztést végző Revolution nem bízta a véletlenre a dolgot, és a létező összes klasszikus húzását beépítette a játékba, de a végeredmény valahogy mégsem lett az igazi.

Hiába vonult téli pihenőre a magyar Nemzeti Bajnokság, a futballrajongók így sem maradnak izgalmak nélkül (érezd a szarkazmust!), hiszen az SI Games jóvoltából ismét belevethetjük magunkat a vezetőedzők véres-verejtékes mindennapjaiba.

A Contrast címéhez hűen szélsőséges: együtt lakik benne fény és sötétség, összemosódik az álom és a valóság, egymásba folynak a fizikai és szellemi dimenziók – lebilincselő bája mellé pedig pár kiábrándító vonás is társul szegődött.

A Dead Rising Xbox 360-exkluzív sorozatként kezdte pályafutását, az összes platformot végighaknizó második részt (és annak spinoffját) követően pedig a széria most visszatér a „bölcsőjébe”, hiszen a Dead Rising 3 az Xbox One egyik legérdekesebb exkluzív címe.

Róma lángokban, és csak te mentheted meg! A német Crytek végre vette a bátorságot, és csinált egy játékot, aminek nincs Crysis a címében, ráadásul most nemcsak a látványt sikerült eltalálniuk, de valami csoda folytán a történet és a tartalom is a helyén van.

A Dead Nation: Apocalypse Edition a PS3-as alapjáték PS4-es újrakiadása, amiben minden zombi szebb… azaz hogy pont rondább, hála a magas felbontás nyújtotta előnyöknek.

A Sony nem bízott semmit a véletlenre, hiszen a PS4 startját az egyik legstabilabb PlayStation-exkluzív sorozat, a Killzone legújabb részével támogatta meg. De van-e olyan jó a Shadow Fall, hogy az ember beruházzon egy új konzolra miatta...?

Lovecrafti témájú játékhoz legutóbb a Magrunner: Dark Pulse képében volt szerencsém, így talán érthető, hogy az egészségesnél kicsit több szkepticizmussal ültem le az Eldritch elé. Persze ahogy az ilyenkor lenni szokott, csalódnom kellett, méghozzá kellemesen.

A benzin gőze már gyerekkorban elbűvöli a legtöbb férfiembert, és alig akad olyan hím, aki ne képzelné el magát ünnepelt versenyzőként. A valós siker keveseknek adatik meg, de kárpótlásul van nekünk egy digitális emlékkönyvünk, telis-tele autókkal.

A Battle for Wesnoth egy körökre osztott stratégia, fantasykörnyezetbe ültetve. A játék első változata 2003 júliusában látta meg a napvilágot David White gondozásában, azóta rengeteg fejlesztésen esett át a program. Hála a nyílt forráskódnak, rengetegen csatlakoztak, hogy a legkülönbözőbb módokon segítsék Wesnoth fejlődését (köztük magyarok is!). A teszt írásakor a hivatalos oldalról az 1.11.10–es verzió érhető el.

Konzolos autószimulátor-rajongónak lenni még sosem volt olyan jó, mint 2013 végén: mind a Microsoft, mind a Sony szabadjára engedte saját sorozatának új részét, de kettejük közül csak az előbbi merte bevállalni azt, hogy egy teljesen új platformon öregbítse játéka hírnevét.

Hónapokkal az X360-as verzió megjelenése után PC-re is megérkezett a State of Decay korai változata, ami a megjelenését követő foltozgatásoknak köszönhetően érezhetően sokat javult. Az biztos, hogy ez még mindig egy kiváló ötletekkel telezsúfolt zombis játék. De valahogy mégsem az igazi.

A félelmetesnek titulált, horror műfajba tartozó szerzemények többsége csupán néhány jól bevált riogatási formával próbálja érrendszerünk átfolyási képességét letesztelni. Szerencsére elenyésző számban ugyan, de akadnak olyan alkotások, amelyekben a készítők többfrontos támadást indítanak a félelemérzetünk trenírozása érdekében...

A The Walking Dead videojáték-sorozat első évada sokunk lelkében mély nyomott hagyott, így 2012 novembere óta vártuk, hogy leülhessünk a folytatás elé. A széria az ígéretekhez híven visszatért, tesztünkben pedig igyekszünk válaszolni arra a kérdésre, ami a legtöbb játékost foglalkoztatja: vajon a folytatás képes elődje nyomába érni?

Az Injustice Xbox 360-as és PS3-as premierje után fél évvel a szuperhősök PC-n, PlayStation 4-en és PS Vitán is egymásnak esnek. Mi természetesen a személyi számítógépes átiratot vettük szemügyre, és ezúttal is egy megosztó programot találtunk.

Valakinek még egy utópiában is el kell takarítania a szemetet – nos, itt jövök én a képbe. A lány kiutat ígért, s én kétségbeesésemben minden szavát elhittem. Pedig már mindnyájunkat örök sírba temetett a tenger, épp csak nem ébredtünk még rá erre...

Hogy az egyes játékok mellé járó szerkesztőprogramokkal csodákat lehet művelni, arra jelen idő szerint alighanem a DotA az egyik legjobb példa. Ezek a rajongók által készített „garázsfejlesztések” olykor még az eredeti alkotásnál is nagyobb népszerűségnek örvendenek, köszönhetően többek között annak, hogy a szerző számára már rendelkezésre áll a technikai háttér, ezért idejének nagy részét inkább az ötletének minél tökéletesebb megvalósításába fektetheti.

Első találkozásom a játékkal elég felemásra sikerült. A képek és videók nagyon biztatóak voltak, az ár nem volt vészes, elkezdtem hát utánajárni, honnan is szalajtották. A kiadó a SEGA, amely nem tartozik a kedvenceim közé, rengeteg csalódást okoztak már a termékeik. A fejlesztő a Total War-sorozattal méltán népszerűvé vált Creative Assembly -- de kérdés, hogy a stratégiák királyai hogyan boldogulnak egy vérbeli akciójátékkal. Végül pedig az igazi feketeleves: a Viking 2008-ban jelent meg konzolokra, és csak 2012-ben portolták PC-re, ami az álmoskönyvek szerint semmi jót nem jelent. A hosszas „kedvcsináló” után nézzük meg a játékot kritikus szemmel!

Mivel jó ideje inkább csak a Battlefield 4 bugokról szólnak a hírek, sokan észre se vettük, hogy szépen csendben megérkezett az első hivatalos kiegészítőcsomag a játékhoz, amely a ma már szokásosnak nevezhető tartalmat nyújtja. De vajon megéri az árát a prémium?

2000-ben az akkor már világhírű Sid Meier’s-sorozat dicsfényében fürdő Brian Reynolds elhatározta, hogy új, ismeretlen vizekre evez, és eme elhatározásától fűtve meg is alapította a Big Huge Games nevű fejlesztőgárdát, amelynek első feladatává nem meglepő módon egy stratégiai játék, a Rise of Nations elkészítése vált. A 2003-ban debütált programban azonban a várttal ellentétben hős telepeseink ezúttal nem körönként mozgással álltak neki, hogy létrehozzák a környék leghatalmasabb, mesés gazdagsággal dicsekedő országát, hanem valós időben igyekeztek meggyőzni a játékost -- na meg a közelben járőröző katonákat --, hogy ők sem tétlenkednek ám a bányák mélyén a szorgos egérkattintások közepette.