A World of Tanks kritikai és üzleti siker, a Wargaming.net fejlesztői tulajdonképpen hátra is dőlhetnének, vagy úszkálhatnának a folyamatosan ömlő, medencényi pénzükben, de valamiért nem ezt teszik. Egyrészt új játékokat fejlesztenek (a repülősről írt tesztünket el is olvashatjátok ezen a linken), másrészt a már meglévő, hatalmas játékosbázissal rendelkező PC-s sikerüket is folyamatosan simogatják és szépítgetik. Ja, és nem mellesleg szép lassan elkészítették az X360-as portot is.

Ingyen van, ha fizetsz

Érdekesség, hogy bár a WoT a Microsoft konzolján is ingyenesen érhető el, az egyhetes ingyenes időszakot leszámítva csak a Gold előfizetéssel rendelkezők játszhatnak vele. Vagyis ha egyszer már fizettél érte, játszhatsz vele ingyen. A másik fontos dolog, amit mindenképp el kell mondanunk még azelőtt, hogy bárkit arra csábítanánk, játsszon a játékkal, hogy hiába van PC-s WoT-accountod, rajta kifejlesztett tankok és aranyhegyek tömkelegével, itt és most az nem számít. A konzolos változathoz ugyanis az xboxos felhasználói fiókot rendeli hozzá a gép, és a fejlesztők nem győzik hangsúlyozni, hogy soha nem lesz átjárás a két rendszer, illetve az egy felhasználóhoz tartozó, de eltérő platformhoz kötött fiókok között. És akkor most, hogy elijesztettünk mindenkit, aki amúgy is csak útban lenne a harcmezőn, lássuk, mit is rakott össze a Wargaming West fejlesztőcsapata.

Lelövöm a poént jó előre: egész jót, csak hát minek. A „csak hát minek”-ről majd később beszélünk, most jöjjön az egész jó rész. A játék például nem túl csúnya. Figyelembe véve, hogy hány éves vason fut, tulajdonképpen egész szép. Sőt, ha azt nézzük, hogy hány bődületesen csúnya PC-s verziót is ugrik át helyből, akkor kifejezetten csodaszerű. Néhány felületkitöltési hibát és pixeles furcsaságot leszámítva jó eredményt kapunk, olyat, amit egy hatvanezres pécén amúgy soha nem kapnánk. Az egész ráadásul baromi folyamatos, valószínűleg jót tesz neki az Xbox Live hálózata, hogy nincs semmi furcsaság a netkódban, az egész megy, mert már tíz éve amúgy is megy.

Kicsit változott

A játék kezelését mind a menükben, mind a csatatéren átalakították picit, ez természetesen egyértelműen következik abból a sajnálatos tényből, hogy a konzolhoz nincs egér. A menük kezelését egy picit szokni kell, de ha már volt dolga az embernek konzolos-analóg karos menükezeléshez, akkor nem lesz probléma. A tankok irányítása már eggyel bonyolultabb, a jármű nem arra megy, amerre a kamera néz, a jobb analóg karral a tornyot irányíthatjuk, vagyis a gép teteje szép lassan fordul a kamera után, a tank pedig arra megy, amerre éppen áll. A kontrolleres irányítás amúgy nem ördögtől való dolog, kicsit talán közelebb is áll a valósághoz – persze ne pont a WoT-ban, pláne ne a konzolos változatban keressünk szimulátoros vonásokat. Alapból a jobb bumperre van kötve a célzásrásegítés, amit megrögzött PC-sként eleinte talán majd nem akarsz használni, de fogadd el, hogy mindenki használja, szóval miért kerülnél hátrányba csak azért, mert neked elveid vannak.

A tankcsaták továbbra is akciódúsak és pörgősek, főleg, hogy esküdni mernék: kicsit felgyorsították a PC-s változat meglehetősen lomha fémszörnyeit. Az alapok amúgy most is stimmelnek. Amerikai, brit és német páncélosok vannak. Háromféle harckocsi (könnyű, közepes, nehéz), félig rögzített csövű tankvadászok, és persze a legkirá... bocsánat, tehát az önjáró lövegek. Három játékmód van, de a lényeg mindben ugyanaz: játssz ügyesen, de ha mégis kilőnek, nincs miért szomorkodni. Csak pattanj vissza a garázsba, ülj be egy másik tankodba, és lépj be egy új csatába addig, míg az előzőt végignyomják a túlélők.

A csatákban tapasztalatot és pénzt nyerünk, ezekből fejleszthetjük ki, illetve vehetjük meg a jobb felszerelést és az újabb és újabb tankokat. A fejlődést valamennyire gyorsítja, ha valódi pénzből veszünk magunknak ezt-azt. Fontos, hogy most nem a Wargaming weboldalán tehetjük ezt meg, hanem az Xbox menürendszerén keresztül, pont úgy, ahogy más játékokban vásároljuk az extra tartalmat.

Pörögnek a pokol masinái

Persze kit érdekelnek ezek a lényegtelen apróságok, a fő kérdés, hogy a játék ugyanolyan pokolian jó móka-e, mint a számítógépes változat. Na, itt jön a bonyolult rész. Mert egyrészt igen, a játék pont ugyanolyan izgalmas és fordulatos tud lenni (vagy épp idegesítő, mikor a hetedik másodpercben kilőnek), mint az eredeti platformon. Viszont a játékegyensúlyon nagyon látszik, hogy nem nyolcvanmillió regisztrált játékos van, hanem maximum néhány százezer, és ehhez arányul az épp online ellenfelek száma is. Míg PC-n csak nagyon ritkán sorsol össze technikai fejlettségben egymástól nagyon messze lévő tankokat a játék, az xboxos teszt alatt már az első meccsen láttam tier négyes ellenfeleket, akik ellen a csenevész kis harckocsi-kezdeményeimmel nem sok esélyem volt. Ez persze nem a játék hibája, csak azért mondom el, mert egy MMO-lövölde csak annyira jó, mint amennyire az ellenfelek és a játékostársak. Szerencsére a kommunikációt segítő, gombnyomogatós-körmenüs megoldás nagyon jól sikerült, és sokat segít akkor is, ha a csapattársaknak nincs mikrofonja (vagy mindenkit lenémítottunk, mert elegünk lett a sipítozó német tinikből).

Ez utóbbiakkal (mármint a játékosokkal, nem a német tinikkel) is lesz egy kis probléma. Egyszerűen a konzolos játékosok közül sokaknak furcsa lesz, hogy ez nem egy FPS, itt nem célravezető a szemtől-szembe leállás, akkor sem, ha a még gyorsítottan is lomha járművek ezt sugallják. Nagyon sokszor volt, hogy a nyílt terepen egymással szemben felsorakozott tankok egész sorát lehetett látni, természetesen a minimális taktikai érzékkel rendelkező többiek legnagyobb örömére. Azt gondolom, hogy az idők folyamán szépen lassan kikopnak (vagy felvilágosodnak) azok, akik szerint a WoT erről szól, csak az a nagy kérdés, hogy ez még időben lesz-e.

A jövő titka

Az xboxos multik sajátságos jellemzője ugyanis az, hogy előbb-utóbb minden játékból kivesznek a játékosok. Mindegy, hogy komoly, AAA címekről van szó, vagy pillanatnyi népszerűségi hullám tetejét meglovagoló kicsikről, ha valami biztos a halál meg az adó mellett az életben, az az, hogy a multira kihegyezett xboxos játékokba egy idő után csak körbenézni járnak be az érdeklődők. A WoT-nál ez még nem fenyeget, de vajon egy amúgy is halódó platformon miért futna fel azok száma, akik játszani akarnak egy olyan játékkal, ami elhivatottságot és rendszeres játékot igényel a fejlődéshez? A WoT konzolos átirata jól sikerült ugyan, de annyira azért nem, hogy hirtelen ezzel is milliók kezdjenek el játszani. Olvasni olyan véleményeket, hogy a Wargaming arra alapoz, hogy pont az ilyen Gold-tagsághoz kötött, de ingyenes játékok ideje jön majd el akkor, amikor a még mindig működőképes vashoz már nem jönnek az új címek. Kiderül.

Mindenesetre azt nagyon gondolja át mindenki, hogy mennyi igazi pénzt feccöl bele a konzolos változatba (főleg akkor, ha a PC-sbe egyszer már belerakott pár száz gombóc fagyinyit). Ha valakinek kialakult haveri köre van, akikkel amúgy is együtt multizik, mindenképpen érdemes kipróbálni ezt is, a WoT aztán van annyira addiktív, hogy néhány hónapra kiüsse az aktuális CoD-ot vagy Battlefieldet. Ráadásul a mikrotranzakciót sem erőlteti senki, nem lógatják ötpercenként a képünkbe az aranyvásárlás lehetőségét, minden tökéletesen elérhető akkor is, ha egy vasat sem akarunk költeni.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!