Tesztek

Egy teljesen új Mario-epizód után itt egy régi is, de ráncfelvarrva, nem Perwoll-lal mosva, hogy a játékmenetet leszámítva minden mai minőségben pompázzon.

A legújabb Super Mario egyszerre megújulva és a hagyományokhoz ragaszkodva tér vissza a 2D-hez, csak éppen olyan köntösben, mintha egy drogos trip élményünk lenne.

Mario számos kalandja újraéledt már Switchen, ezúttal pedig eljött az ideje a Wii U-n már bizonyított 3D Worldnek is, amihez némi extra tartalmat is sikerült hozzácsapni.

A szeptember eleje az olasz vízvezeték-szerelő, Mario születésnapi ünneplésétől volt hangos, a bulit pedig még ki sem hevertük, máris itt egy igen korrekt gyűjtemény a karakter főszereplésével.

A Citizens of Space egy kreatív, szórakoztató és frappáns űrbéli kaland, mely a régi szerepjátékok esztétikáját és szellemiségét vegyíti a Super Mario RPG és a Paper Mario körökre osztott, minijátékos megközelítésével, és megszórja rengeteg agyzsibbasztó humorral, csak sajnos néhány bug alaposan bezavar az összképbe.

Peachet ezúttal ugyan nem rabolták el, de Mariónak most is hatalmas feladat zúdul a nyakába: újraépítheti a hercegnő kastélyát, vagy épp létrehozhat saját mikrouniverzumokat. Hatalmas újításokkal tért vissza a Super Mario-készítő!

Forradalmi technikai ötletekkel, de a már szó szerint unalomig ismert játékmenettel tért vissza a Mario Party, ami igazából csak a címében szuper: nem ez lesz az az epizód, amely megreformálja a sorozatot, vagy amiért milliók fognak Switchért rohanni a boltokba.

A Galaxis felfedezése után most csak egy bolygónál marad a legújabb Mario-epizód, de a kisebb távlatok ellenére az Odyssey a széria történetének egyik legváltozatosabb és legjobb élményét kínálja, méghozzá egy olyan platformon, amely már az első évben klasszikus játékokat ont magából.

Ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt a Nintendo még úgy kezelte a mobiljátékos platformot, mint valami újmódi pestist, ami majd korrumpálja és megeszi a cég minden szellemi termékét, elég nagy fordulatot vett velük a világ. Mario mobilra is megérkezett!

A Nintendo belsős játékgyára annak ellenére sem áll le, hogy a Wii U igazi áttörése elmaradt. Harminc évvel az eredeti Super Mario Bros. megjelenése után a kiotói óriások ezúttal egy szerkesztőfelülettel és végtelen lehetőségek tárházával lepik meg a rajongókat.

Mario megszámlálhatatlanul sokszor mentette már ki Peachet a bajból, ám hősünkre újabb megpróbáltatás vár: felül kell kerekednie a Nintendo egyik legsikeresebb sorozatának eddigi felvonásain. Vajon sikerrel járhat, vagy jobb, ha marad a vécépumpánál?

Nincs új Nintendo konzol Mario nélkül, és a japán cég legnépszerűbb játékhőse természetesen nem hagyhatta ki a Wii U megjelenését sem. Megérkezett a New Super Mario Bros. U, ami inkább szép, mintsem forradalmi.

Vannak játékok, amik soha nem avulnak el. Igen, ritka jelenség ez, ám nem példa nélküli: gondoljunk csak a Doomra, ami 1993 óta ugyanolyan élvezetes, vagy a Super Mario Bros. 3-ra, melynek utolsó világa még most is megizzaszt, de valahogy képtelenek vagyunk félbehagyni. Azt lehetetlen előre megjósolni, hogy mely játékok lesznek örök darabok, főleg mostanában, mikor szinte csak folytatások uralják a AAA-piacot. A GTA-kkal viszont a Rockstar eddig egyszer sem lőtt mellé, és bár a GTA III kissé megkopott 2012-re, a Vice City bűntől ragacsos cukormáz-városa most is legalább annyira vonzó, mint tíz évvel korábban -- pláne, hogy ma már az egész elfér a zsebünkben, így a hideg téli buszozások során is kijut a karibi hangulatból.

Kezdetben nem volt számítógép. A világ kietlen és üres vala. Aztán magyar közreműködésnek hála létrejött a komputer. Vele együtt megszülettek a platformjátékok. Játékgépekkel születtek, és velük is halnak meg. Super Mario, Donkey Kong. Klasszikusok. Felnőni melléjük embert próbáló feladat: vagy hihetetlen profizmus szükségeltetik, vagy valamelyik remekmű készítésénél asszisztáló alkotó áldásos tevékenysége. A Super Meat Boyt „elkövető” indie-fejlesztőcsapat még az első ikszét is csak távolról szemléli, mégis a játékukkal eltöltött idő alatt nem csupán a Mario szót felejtettem el majdhogynem, de olyan alapvető dolgokról is megfeledkeztem, mint a begörcsölt ujjaim, vagy a pixeldús grafika hiánya.