Azt senki nem tagadhatja, hogy a kidolgozott város talán még soha nem volt ennyire élő. A járókelők beszélgetnek, a kocsiból kidobják a szemetet, esőben ernyőt használnak, a csövesek kéregetnek, stb, stb. Egyértelműen nagyon odafigyeltek erre, és egy élő, kidolgozott várost kaptunk. Ezt a történetvezetés is csak még jobban alátámasztja: moralizálás, mit választasz - lelököd a piti gengsztert, aki semmit nem ártott neked, vagy szabadon engeded, nem leszel sima bérgyilkos?

Pont ezért furcsa, hogy ebben a városban, ebben a környezetben mi viszont szinte bármit megtehetünk: korlátlanul áthajthatunk a lámpán, ha nem látja a rendőr, elsodorhatjuk a gyalogosokat, belekoccanhatunk másokba, tömegkatasztrófát okozhatunk, nem lesz semmi következménye azon kívül, hogy fel-alá rohangálnak a gyalogosok. Ha valakivel együtt autózunk, akkor ők se tesznek megjegyzést.

Ez a két tényező, a komolyan kialakított város, és az efféle komolytalan játékmenet valahogy... ellentétes egymással, furcsán ellentmondásos.

A másik dolog Niko jelleme. Nekem idáig (kb 10-15%-nál járok) úgy tűnt, hogy ő tulajdonképpen egy szimpatikus főhős, akinek van ugyan valami sötét múltja, de most tiszta lappal akar kezdeni. És megtehetné, de mégis, máris gonoszkodásba, bűnözésbe kezdünk. Valahogy ellentmondásosnak érzem például a beszólásait, miután elütött egy gyalogost, vagy belekoccant egy másik kocsiba azzal a jellemmel, amilyennek tűnt az első pár küldetésben. Nem olyan "badass" ő, mint a GTA III névtelen bérence, vagy a minigengszter Tommy a Vice Cityből, vagy a "családért akár bandaharcot is" CJ a San Andreasból. Lehet, hogy én értelmeztem félre, és számomra rosszul sugallták eddig, hogy ő tulajdonképpen egy hidegvérű, pszichopata gyilkos akár. Nem tudom...

Persze a GTA-játékmenet eddig is ilyen volt. Amiért ez most mégis feltűnőbb, az a komolyabbra, élőbbre vett város, és a talán sötétebb, moralitásra is támaszkodó történet. Így kicsit olyan érzésem van, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy komolytalanra vegyék a figurát, mint az előző részekben, vagy kicsit felnőttesebbre. Míg pl a Mercenaries 2-nél egyértelmű volt, hogy az egész játék egy vicc, vagy a Maffiánál meg egyértelmű volt, hogy sokkal komolyabb, és mindkét címnél ennek megfelelően alakult a játékmenet is (Mercenaries: brutális pusztítások, mészárlások, Maffia: ha áthajtasz a piroson, már elkezdenek körözni, ha jól emlékszem), ezzel szemben itt a kettő között érzek egy széthúzást (értsd: a játékmenet és a játék komolysága, netán mondanivalója, a "személyisége" között).

Nem tudom, sikerült-e nagyjából átadni, mire gondolok. Nehezítette a dolgot, hogy én magam se tudom teljesen kézzelfoghatóan megfogalmazni, amit érzek. De talán érthető valamennyire.

Lehet, hogy ez a fajta "moralizálás" szükségtelen egy ilyen játéknál, de én úgy érzem, ha már ők komolyabbra vették a hangnemet, akkor talán el lehet gondolkozni pár ilyen kérdésen is.