Nemrég, a PGO letöltés szekcióját böngészve, a szemem megakadt eme gyöngyszemen. Bevallom, hogy már rég nem játszottam ilyen jó RTS-sel. Nos, ennek okát, most egy kicsit bővebben is kifejteném.
Eme próbaverzióban, csupán a betanító küldetések (tutorial), és két nagyobb lélegzetű pálya foglalt helyet, és mindet a németek oldalán játszhatjuk le. Egy tanács: ha nem játszottatok még hasonló játékkal, akkor nehogy elindítsátok a tutorialt!
Miután megkapjuk csapataink felett az irányítást, akkor gyakorlatilag bekerülünk a játék sűrűjébe, vagyis egyből a frontvonalon kötünk ki, ahol a szinte tökéletes MI-nek köszönhetően az ellenfél sokszor a földig alázhat minket, ha nem vigyázunk. Az ellenség, egyszerűen annyira okos...taktikázik, fedezékbe bújik, erősítést hív, fölrobbant minket ...vagyis erre nem lehet panasz. Hogy magáról a játékról is beszéljek, megemlíteném, hogy alapjában véve a COHOF semmiben nem különbözik az átlag stratégiáktól, hiszen itt is kisebb seregeket kell "toboroznunk", házakat építenünk, és végül földig rombolni az ellen bázisát, viszont, sok igazán újító dolog is van benne. példának okáért, bevezetésre került a fedezék harc (nem olyan Gears of War-os), így ennek köszönhetően, akár egy maroknyi katonával is legyőzhetünk egy jólfölszerelt, sok emberből álló osztagot. Egy másik ilyen újítás az is, hogy a katonáink fejlődnek, tehát ha egy katonát sokat viszünk magunkkal, akkor előbb utóbb, erősíthetjük a védelmét, vagy az erejét három szinten keresztül. Ezek a fejlesztések semmit ne változtatnak "harcosunk" külső megjelenésén, de ettől még igazán hasznosnak bizonyulhatnak akkor, ha az a célunk, hogy egy-egy emberünket a játék végéig megtartsunk. Ezeken kívül még temérdek kisebb újítással van tele a játék, pl. fölvehető fegyverek (mondjuk a nem akanvetős katonáink is bármikor magukhoz vehetnek egy aknavetőt és hasonlók), különböző segítségek hívása (kérhetünk légi támogatást, vagy ejtőernyősöket stb.).

Kitérnék még arra, hogy a játékban, nem kell nyersanyagokat gyűjtögetnünk, mert a kellő holmikhoz a pályákon elszórt "nyersanyag pontok" elfoglalásával juthatunk hozzá. Tehát néhány emberünkkel meg kell közelítenünk az ilyen pontokat, és miután kiiktattuk a védelmüket, megvárhatjuk ahogy az ellenfél színeiben ponpázó zászlót leváltja a milyénk.
A COHOF-ban, rengeteg féle egységgel garázdálkodhatunk. Vannak puskás, rakétavetős, gépfegyveres illetve gyakorlatilag csak építkezésre alkalmas gyalogos egységeink, és persze kérhetünk különféle tankokat, kocsikat is. Az emberi "csoportjainkban", mindig csupán 3 tag lehet, viszont ennek a csekély létszámnak az ellensúlyozásaként a katonák, nagyon strapabíróak is. Úgy ahogy a tankok, különböző autók is. Itt minden egység fölfogható egy kisebb hadseregként, mindennek, és mindenkinek értéke van, hiszen nem gyárthatunk több tízezres hadakat. Egy csata végkimenetelét könnyen megfordíthatja egy tank érkezése, és hasonlók.
Ennek a sok-sok pozitív dolognak a megjelenítésével sincs semmi különösebb gond. A különböző robbanások, a karakter/épület modellek igazán szépek. Szóval a grafikusmotor nagyon szépen muzsikál a játék korához képest. A fizika is tökéletes, hiszen a Havok motor gondoskodik róla. Hangok terén sem lehet találni kivetni valót: mind a fegyverropogás, mind a zenei aláfestés nagyon jó, és ezért, még tetézik az egyébként is csodás hangulatot.
Nos, úgyhiszem, hogy értékelésem végéhez értem, szóval le is pontoznám a játékot.
Semmikétség, hogy a COHOF mindenidők egyik legjobb RTS-e. Minden az utolsó porcikájáig a helyén van. Tehát jöjjenek a pontok.
Grafika:10/8.5 (tényleg szép, bár a korából adódóan, néhol kicsit koppotas)
Játékélmény:10/10 (tökéletes)
Hangok:10/9 (csodás)
Hangulat:10/9 (minden II. VH-s játék közül övé az első hely ezen a téren is)
Szerintem már a pontozásomból is látszik, hogy egy jó játékkal van dolgunk, tehát mindenkinek érdemes kipróbálni, aki kedveli a műfajt.