A Windows és a számítógépes vírusok elmúlt 30 éve

Ki gondolná, de bizony kedvenc videojátékos platformunk működéséhez elengedhetetlenül szükséges operációs rendszer, a Windows bizony már 30 esztendős is elmúlt, egészen pontosan 1985. november 20-án mutatta be 1.0-ás változatát a Microsoft. Azóta persze óriási utat járt be maga a szoftver és a redmondi vállalat is, tekintsünk hát gyorsan végig ezen a dicső pillanatokat és vaskos melléfogásokat egyaránt bőven kínáló három évtizeden a Windows szemszögéből.

Az említett Windows 1.0-ás verzióval talán az emberiség technológiai történetnek legfontosabb vívmánya került fel két darab floppy lemezre, hiszen a Windows megjelenése katalizátorként hatott az informatika akkoriban induló robbanásszerű fejlődésére. Pedig abban az időben az Apple már valamivel előrébb járt a grafikus felhasználói kezelőfelülettel rendelkező, egérrel vezérelhető operációs rendszerének, a Macintoshnak a fejlesztésével, a fiatalok meg inkább a sokkal szebb és menőbb Spektrum, Atari, és Amiga készülékekkel múlatták idejüket. Mégis a Windows vált korunk megkerülhetetlen, piacvezető operációs rendszerévé, mely hiába ment át elképesztő fejlődésen, az 1985-ben megalkotott alapelemei közül több, így az Apple termékéről koppintott egérhasználat, a mozgatható ablakok és a különböző futtatható alkalmazások ma is a felhasználói élmény fontos részét képezik, így a tavaly nyáron debütált, és azóta már több mint 200 millió eszközre telepített Windows 10-ben is.

A Windows sikersztorija persze nem 1985-ben, hanem közvetve 1975-ben kezdődött, amikor két egykori iskolatárs, Bill Gates és Paul Allen megalapította a Micro-Soft nevű céget. Öt évvel később, 1980-ban a már akkor is tekintélyes hardvergyártónak számító IBM azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy készítsenek egy jól működő operációs rendszert a személyi számítógépeik számára. Mivel Gates-ék nem voltak jártasak ebben (programozási nyelvek gyártásával foglalkoztak), így egyszerű megoldást választottak: 50.000 dollárért felvásárolták a Seattle Computer Products QDOS (Quick and Dirty Operating System, azaz gyorsan összecsapott operációs rendszer) néven futó termékét, átnevezték MS-DOS-ra (Microsoft Disc Operating System, azaz Microsoft lemezkezelő rendszer), majd licenszdíjért cserébe átadták azt az IBM-nek, milliókat keresve az üzleten.

Az MS-DOS hatalmas siker lett, 8 fő változat készült belőle, és a Microsoft csak 2000-ben állt le végleg a fejlesztésével. Ehhez a legendás rendszerhez kapcsolódik egyébként a személyi számítógépeken széles körben elterjedő első vírus, az 1986. január 19-én megjelenő Brain, amit két pakisztáni fiatalember, Basit Farooq Alvi és Amjad Farooq Alvi hozott létre, hogy ezzel büntessék meg azokat, akik illegális másolatot készítenek floppy lemezeken árult orvosi szoftvereikről. Érdekes módon a boot rekordot fertőző kódba teljes nevüket, címüket és telefonszámukat is beleírták, arra az esetre, ha valaki el akarná érni őket. A halhatatlanság mindenestre rájuk talált, hiszen a Brainnel örökre beírták nevüket az informatika történelmébe.

No de a Microsoftnak nem a Brain vírus elterjedése miatt volt szüksége a Windows megalkotására, hiszen a kártékony kódok a többi operációs rendszeren is hasonlóan jelent voltak, elég csupán a 15 éves Richard Skrenta barátai bosszantására írt Elk Clonerre gondolni, mely az Apple II számítógépeken terjed el hajlékonylemezen tárolt játékok csereberélésével. Sokkal inkább azért, mert a riválisok komoly lépéseket tettek a felhasználóbarát, könnyebben kezelhető grafikus felhasználói felületek megalkotása felé, amik az MS-DOS puritán szöveges parancssorai mellett kifejezetten üdítő látványt nyújtottak. Megszületett hát a Windows 1.0 (ami igazából a 1.01 volt, az 1983-ban elkészült legelső változat felturbózott verziója), mely működéséhez 256 KB rendszermemóriára, valamint egy grafikus kártyára volt szükség, több program egyszerre történő futtatásához azonban már egy merevlemezes PC-t és 512 kilobyte memóriát igényelt a szoftver. Innen pedig nem volt megállás.

1987. december 9-én érkezett a 16 színben pompázó, VGA felbontással bíró Windows 2.0, két évre rá pedig bemutatkoztak benne a gyorsan népszerűvé váló szövegszerkesztő Word for Windows és a táblázatkezelő Excel első verziói, majd 1990. május 22-én az operációs rendszer 3.0-ás változata készült el. Utóbbi és az Aknakeresővel, a Pasziánsszal, és a Fekete Macska játékkal felvértezett 3.1-es verzió már tízmilliós darabszámban fogyott, főként az egyre szélesebb körben elterjedő 386-os PC-knek köszönhetően. A sikerben azonban nem csak a szoftver minősége, hanem a Microsoft szemfüles üzleti döntései is fontos szerepet játszottak: a vállalat egyszerűvé tette a szoftvercégeknek, hogy programokat írjanak az operációs rendszer felületére, ami hamar széles platformot teremtett, az IBM-mel együttműködve pedig sikerült a piacon olcsónak számító számítógépeket kínálniuk, így lényegében toronymagasan vetélytársai felé nőhetett a Windows. Az 1993-as, alapjaitól újjáépített, fejlett fájlmegosztó szolgáltatással, valamint a korábbinál magasabb szintű biztonsággal bíró Windows NT 3.5-tel, illetőleg az 1996-os munkaállomásokat (Workstation) és a szervereket (Server) megcélzó Windows NT 4.0-val ráadásul az üzleti ügyfeleket is sikerült magához édesgetnie a rendszernek, olyannyira, hogy utóbbi még a Plug and Play hardverkezelést bevezető Windows 2000 megjelenését követően is évekig használatban maradt.

A személyi számítógépek és a Windows széles körben való elterjedésével természetesen egyre több fertőző számítógépes vírus is felütötte a fejét, az 1990-es évek közepétől a legtöbb kártékony programot pedig már a Microsoft operációs rendszerére írták, éppen ezért a forrhatott egybe ezek története szinte elválaszthatatlanul. Az egyik legfertőzőbb vírusnak az 1992-es Michelangelót tartják, mely több mint tízezer számítógépet tett tönkre, ám leghatékonyabbak kétségtelenül a Word és az Excel hibáit kihasználó makrovírusok voltak, a fülöp-szigeteki diák által írt ILOVEYOU például órák alatt fertőzött meg több millió gépet, általa egész hálózatok váltak instabillá, nem csoda, hogy ezt tekintik minden idők egyik legpusztítóbb vírusának. Ugyanakkor a legnagyobb galibát egyértelműen az SQL slammer okozta, mely 2003. január 25-én ütötte fel a fejét, és a Microsoft SQL elnevezésű adatbázis-kezelő szoftverének egy sebezhetőségét kihasználva tíz perc alatt 75 ezer internet- és e-mail-szervert fertőzött meg lelassította az adatforgalmat az egész világon, és közel egy milliárd dolláros kárt okozott.

Persze mindez cseppet sem befolyásolta a Windows világhódító útját, melynek egyik fő letéteményese az 1994. augusztus 24. bemutatkozó, máig az egyik legjelentősebb Windows-verziónak számító Windows 95 volt, ami nem csak a DOS-os alappal szakított 32 bites verzióra váltva, hanem számos forradalmi funkcióval is belopta magát a felhasználók szívébe. Ebben a kiadásban jelentek meg ugyanis először az olyan sajátosan Windowsos elemek, mint a Start menü, a Tálca, az ablakok jobb felső sarkában látható kicsinyítés, nagy méret, és bezárás ikonok, vagy éppen a „kék halál”. Emellett a rendszer már támogatta a betárcsázós internetet, így egy a megjelenést követő frissítéssel megszületett az Internet Explorer webböngésző is. És persze ne feledjük a számos világsztárral dolgozó angol zenész, Brian Eno által komponált felejthetetlen 3 másodperces bejelentkező zenét sem, melynek dallama még most is sok rendszergazda fülében visszhangzik kitörölhetetlenül. Ugyanakkor muszáj megemlíteni, hogy a Windows 95 megjelenése a vírusok terjedése szempontjából is mérföldkőnek számított, hiszen már az operációs rendszert tartalmazó demólemez, amit a tesztelőknek küldtek szét, a Form vírussal volt fertőzött, amely nyolc éven át vezette a legelterjedtebb kártevők listáját. A Formmal fertőzött gépeken minden hónap 18-án a billentyűk lenyomásakor kattogó hang hallatszott, de a Windows NT operációs rendszer esetén problémákat okozott a betöltésnél, és számos esetben adatvesztést okozott.

Az 1998-as Windows 98 már fejlett hardvertámogatással felvértezve jelent meg, olyan az internethasználatra is jelentősen építő alkalmazásokkal, mint az Outlook Express, a Microsoft Chat, a NetMeeting, a Frontpage Express és az Active Desktop. Az internet elterjedésével persze megjelentek az e-mail férgek, a legelső ilyen pedig a Melissa volt, amely az Outlook hibáját kihasználva a számítógépen talált Word-dokumentumokat küldte tovább az Outlook címlistájában szereplőknek hatalmas anyagi károkat okozva ezzel.

Három évre rá azonban beköszöntött a Windows XP időszaka: a 64 bites kiadással is rendelkező OS kétségtelenül a szoftver leghosszabb életű változata, hiszen a mai napig jelentős tábor használja, holott a terméktámogatás megszűnése miatt már komoly veszélyt jelent az azt futtató számítógépre nézve. Persze fénykorában is kockázati tényezői a rendszernek, a 2004-ben villámgyorsan elterjedt MyDoom vírus egy ideig minden tízedik elektronikus levélben megtalálható volt. Ezt leszámítva az XP sikere teljesen megérdemelt volt, hiszen egy roppant stabil és remekül működő Windows-változatról, mely kiválóan ötvözte az otthoni (pl. MSN, Windows Media Player) és az üzleti felhasználókat célzó törekvéseket, és persze legfőképp: skinezhető volt.

Éppen ezért a 2006-os pocsék Windows Vista, és a 2009-es sokkal jobban sikerült Windows 7 is csak nehezen vette fel a versenyt az XP-vel, nem beszélve a modern csempés felület bevezetésével és a Start menü eltűntetésével közfelháborodást kiváltó Windows 8-ról, melyet a felhasználói nyomás hatására hamar új, használhatóbb operációs rendszer váltott, a Windows 8.1.

Az újabb áttörést a 2015. július 29-én bemutatott Windows 10 hozhatja meg a Microsoftnak, mely a gyökerekhez visszatérve funkcióiban és kezelési módjában a régi, jól bevált receptet követi, ugyanakkor annyi újdonságot hozott, hogy a vállalt szerint az magában elegendő indok volt a Windows 9 név kihagyására. Csak hogy pár ilyet említsünk: megjelenik benne a Cortana, a hangalapú parancsokkal is vezérelhető digitális személyi asszisztens, az Internet Explorert pedig leváltotta az új böngésző, a Microsoft Edge. A Microsoft reményei szerint 2018-ig 1 milliárd gépen kerülhet használatba a Windows 10, és ahogy már fentebb említettük, ebből több mint 200 millióra már fel is telepítették a szoftvert. Ugyanakkor a Microsoft bevallása szerint ez lesz a cég utolsó operációs rendszere, innentől kezdve szolgáltatásként tekintenek a Windowsra, így a jövőben nem új verziókat adnak ki, hanem ezt frissítgetik folyamatosan. Erre pedig nem csak az új funkciók bevezetése, hanem a rendszer e-mail és a hálózati férgek, kémprogramok, és zsarolóvírusok elleni védelme miatt is, melyekből körülbelül 350 millióra egyedi kártevő kód létezik, ez a szám pedig napról napra csak növekszik.