„Nagy kaland kicsiben!” – ígéri a Merge Games csapata, és nem is mond nagyot, hiszen a Smalland: Survive The Wilds azon játékok közé tartozik, melyek középpontjában apró dolgok apró történései állnak. Ez persze nem egyedi elképzelés, hiszen láttunk már háborúsdit játék katonákkal a Toy Soldiers-szériában és a Hypercharge Unboxedban, vagy éppen az Army Menben, míg a Re-Volt óta pedig számos indie stúdió próbálta feltámasztani a távirányítós autós versenyzést, meglovagolva az ezredfordulós klasszikus sikerét. Cikkünk alanya ugyan egyik fenti kategóriába sem tartozik, hiszen egy ízig-vérig túlélőjátékról van szó, de azért nem is olyan régen kaptunk már valami hasonlót, méghozzá a Grounded képében.
Királynő dráma
Nyilván nem nehéz észrevenni a hasonlóságot a két játék koncepciójában, ugyanakkor a Grounded azért kicsit más körítést kapott – és ez alatt nem csupán azt értem, hogy a tálalásból egyből leszűrhető: az bizony jóval nagyobb büdzséből készült. Az Obsidian alkotása egy egyértelműen Drágám, a kölyök összementek!-re hajazó, tudományos kísérleteket boncolgató light sci-fi sztorival állt elő, a Smalland: Survive The Wilds viszont inkább a fantasy irányvonal felé húz, és egy kitalált, apró népséget helyez a középpontba, akiknél egy nem is annyira kicsi dráma zajlik éppen. Királynőjük súlyosan beteg és vélhetően haldoklik. Röviden ennyi a lényeg, de eleve úgy vezetik fel a történetet, hogy sejtetik velünk, itt azért ennél többről van szó, és akár egészen csavaros ármánykodások is állhatnak a háttérben. Tehát van egy felettébb érdekes, rejtélyes sztori, ami azért indie túlélőjátékok esetében nem mindig szokott lenni. Persze ebben a műfajban nem is kötelező, de én azért szeretem, ha akad valami kontextus, ami együtt tud működni a kötetlenebb, felfedezősebb játékmenettel is – ez ugye a zsáner egyik legnagyobb sajátossága.
Kaland kicsiben
Természetesen a Smalland: Survive The Wilds is erre a sajátosságra épül, hiszen a fókusz a felfedezésen, a craftolgatáson és az építgetésen van, a játék pedig ezen a téren nem nagyon fogja a kezünket: kimegyünk a hatalmas, nyílt világba, keresgélünk (leginkább új nyersanyagokat, hogy feloldjuk a recepteket) és próbálgatunk ezt-azt – leginkább amúgy azt, hogy hogyan tudunk túlélni. Mert, ahogy mondtam, a program egy klasszikus, keményvonalas túlélőjáték, ahol a térkép valóban csak egy térkép, a vadon pedig veszélyes, és tele van fekete meg vörös hangyákkal, méhekkel és mindenféle vérszomjas bogarakkal. Ez így leírva persze nem hangzik vészesnek, de ha negyedakkora vagy, mint ők, és maximum csak egy körömhegynyi fakardba kapaszkodhatsz, esélyes, hogy annyira már nem fogod keménynek érezni magad. Talán túlzásnak tűnhet, de Pandora kutyafüle ehhez a nyílt világhoz képest, és higgyétek el, ebben a szituációban még Bear Grylls is tutira berosálna már az első éjjel… legalábbis, ha bekapcsolva hagyjuk azt a bizonyos opciót. Én első körben bepipáltam, hogy az agresszív lények maguktól támadhatnak, ezzel pedig csináltam is magamnak nem kevés kihívást, valamint annyi harcot, ami egy túlélőjátékban nekem már picit sok volt.
Csúnyácska, csiszolatlan gyémánt
Ahogy említettem, az erdő tele van mindenféle kreatúrával, melyek nagy része ráadásul az agresszív fajtából való. Ez elsőre izgalmassá és akciódússá tette a játékot, de azért egy idő után már inkább frusztrálóvá vált, hogy szinte minden megtett lépés után verekednem kellett valamelyik dühös ízeltlábúval. Ezt viszont nem fogom hibaként felróni a Smallandnek, mert az opció igazából kikapcsolható, szóval, ha valaki kicsit nyugisabb felfedezgetésre vágyik, akkor arra is van lehetősége. Na meg persze ott van a kooperatív mód, melynek keretében elvileg akár tízfős csapatot is össze tudunk szedni, ami amellett, hogy haverokkal biztos elég szórakoztató, még sokkal gyorsabbá és könnyebbé is teszi a harcot, a haladást, meg úgy alapjáraton a kalandozgatást.
Ettől függetlenül messze nem tökéletes a Merge Games alkotása, mivel vannak egészen furcsa, nem túlzottan intuitív és logikus mechanikái is. Példának okáért a legtöbb eszköz és tárgy elkészítése csak a munkapadnál lehetséges, ami a bonyolultabb tárgyak esetében még érthető, hiszen azokat nem tudjuk csak úgy, túrázás közben összedobni, na, de a kötszert miért nem csinálhatunk bárhol és bármikor? Nem túl életszerű, hogy ha felfedezés közben kifogyok a kötszerből, akkor le kell raknom egy asztalt a semmi közepére, hogy azon készíthessek újakat. Nagyon fura és kényelmetlen ez a megoldás, ahogy őszintén szólva a játék grafikája sem kápráztatott el. Főleg a karaktermodelleken lenne mit csiszolni, de összességében nézve a környezet sem túl nagy szám – a legnagyobb gond ezen a téren, hogy a játéknak nincs egy igazán egyedi művészi stílusa. A látványt egyedül az dobja fel, hogy a helyszínek érdekesek, mert manóperspektívából nyilván az erdő, a kerti grill meg egy egyszerű homokozó is frissnek, izgalmasnak hat.
A lehetséges jövő
A Smalland: Survive The Wilds a fenti hibák ellenére már jelen állapotában is egy egészen korrekt túlélőjáték, de a fejlesztők még bőven tartogatnak számunkra új tartalmakat és mechanikákat. A steames adatlapon található tervezet egy egészen bőséges tartalomdömpingről árulkodik, hiszen a jövőben a felhúzható épületek és a legyártható szerszámok listája is bővül. Némelyikhez pedig nagy eséllyel új nyersanyagokra is szükségünk lesz, hiszen ezek hozzáadása is tervben van, de a legizgalmasabb elemnek talán a térképbővítéseket és az új NPC-ket mondanám. A játék ugyanis világépítés és történet terén már most nagyon erős, ami az új karakterekkel még árnyaltabbá válhat a kis mellékszálakon, extra küldetéseken keresztül. További jó hír, hogy a hivatalos szervertámogatottság is megvalósulhat, mert jelenleg csak játékosok által hostolt lobbikat lehet létrehozni, egy ilyen játéknál pedig a dedikált szerverek jelenléte még jobbá teheti a többjátékos élményt. Van tehát mire várni, hiszen nem kevés frissítést kap még a játék, melyek nagyrésze abszolút izgalmasnak és ígéretesnek hangzik. Én személy szerint szívesen látnék egy grafikai frissítést, plusz a már meglévő mechanikákat is finomhangolhatnák picit, mert akad néhány, amire ráférne, lásd a kötszer esetét.
