Játékadatbázis

A játék az azonos című, külföldön nagy sikerrel vetített TV show alapján készül, melyben Gordon Ramsay, a híres szakács teremti le válogatott gorombaságokat használva azokat a szerencsétleneket, akik beteszik a konyhájába a lábukat. A virtuális változatban mi is megkaphatjuk a magunkét tőle...

Az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején járunk, Európában. Az öreg kontinensen a játékban hatalmas háborúk zajlanak: öt nagyhatalom gyilkolja egymást a totális uralomért (Franciaország, a Habsburgok, Poroszország, Nagy-Britannia és Oroszország) - mi pedig az egyik bőrébe bújva, egy gigantikus stratégiai játékban csatlakozhatunk a vidám népi mészárláshoz.

A "Pro Libertate!" fejlesztői, a Várhegyi Bulcsú irányításával működő Huszár Games programozó-csoport a következőképpen foglalja össze a játék kereteit: "A "Pro Libertate!" megpróbálja életre kelteni a Rákóczi-szabadságharcot. Mi is áll a történelemkönyvekben a korszakról? Néhány név: a fejedelem II. Rákóczi Ferenc, a hűséges Bercsényi, az áruló Károlyi, a rettenthetetlen Vak Bottyán, a szerencsétlen Ocskay - mindannyian szerepelnek a játékban, amely 200 történelmi személyiséget vonultat fel. Országgyűlések Sárospatakon, Szécsényben, Ónodon - mind bekövetkeznek kódolt eseményként, és az itt hozott döntések kihatással lesznek a játékos helyzetére is. Francia segélypénz? Meg kell tanulni jól gazdálkodni vele. Libertás, infláció? Tönkre fogja tenni a kuruc sereg morálját, és megnehezíti az egyéb beszerzéseket. Jobbágykérdés? Rákóczi pátensei kódolt eseményként következnek be, a parasztseregek pedig elolvadnak, ha eljön amezei munkák ideje. Végül néhány gyászos csata: Nagyszombat, Zsibó, Trencsén, amelyet a XXI. századi felhasználó újravívhat, elkerülhet, és ami örökbecsűvé teszi az élményt: meg is nyerhet."

Nincs mit szépíteni, a Strategic Command 2 rusnya egy játék volt. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a játék a csontstratégáknak készült. Azoknak, akik minden csata előtt képesek végigszámolni egységeik támadó és védekező értékét, pontosan meghatározni, hogy melyik négyzetre lépjenek a térképen és tizedes pontossággal meghatározzák, hogy egy-egy erőforrást mire fordítsanak. Aki ilyen játékos, annak a grafika tényleg sokadlagos szempont. Ennélfogva a játék kiegészítőjében sem fogunk effektparádét látni, marad a régi, 2D-s izometrikus nézet, a rengeteg táblázat, valamint a körökre osztott játékmenet.

A Radioactive Software 2001-ben alakult, ez a cucc az első kereskedelmi játékuk. A többes szám tulajdonképpen nem is indokolt, ugyanis az egész biznisz mögött egyetlen fiatal, 23 éves srác áll, Danny Green, aki egy személyben az elnök, webmester, játéktervező, 2D/3D művész és programozó. Elmondása szerint az Urban Empires afféle vizsgamunka: ha bejön, cége igazi stúdióvá nőhet, ha nem, elszegődik egy csapathoz, melyhez eme játék azért jó ajánlólevél lesz. A termék egyébként az első időben Gang Wars néven futott, júliusban nyerte el mostani címét. De miről is van szó? A játék egy online gangszimulátor, fele részben stratégia, fele részben akció. Alapvetésben hasonlít a Ganglandhoz, illetve annak most elkészült kvázi-folytatásához, az Escape from Paradise Cityhez. Egy főgengsztert terelgetünk, a cél természetesen egy város feletti uralom megszerzése, a többi, rivális bűnszervezet lenyomásával. Ehhez minden eszköz megengedett: drogkereskedés, kínzások, rablások, autólopások, hamiskártyázás, megvesztegetés, zsarolás, gyilkolás. Az összekapart pénzt új autókra, fegyverekre drogra, legális, a pénzmosására kiváló üzletek megvásárlására, no és persze új bandatagok megvételére költhetjük. Utóbbiak különféle képességekkel bírnak, így stratégiai döntés lesz, melyik fajta rosszfiút választjuk. Külön izgalmas elem, hogy ha megunjuk a főnökösködést, bármikor bármelyik emberünk bőrébe bebújhatunk egy kis közvetlen akciózásra, hogy testközelből éljük át az eseményeket. A játék teljes szabadságot kínál, a kezünk nem lesz semmilyen módon megkötve. Lássuk pontokba szedve a főbb elemeket: Szerverenként 18 játékos csaphat össze. Perzisztens online lobby statisztikakövetéssel, és saját gangkészítő lehetőséggel. Kilenc különféle, eltérő tulajdonságú banda, többek között ír, orosz, japán, latin és olasz. Tizenkét különböző parancsot adhatunk ki embereinknek. Harminc egyedi, részletesen kidolgozott fegyver (baseballütő, kések, pisztolyok, gépfegyverek, stb.). Beépített AGEIA PhysX rendszer (nem kell a játékhoz, de akinek van, kihasználhatja). Húszféle jármű, eltérő karakterisztikával, sebzésmodellel. Internetes zenelejátszó húsz csatornával. Egy komplett City Editor, melyben a kreatívok elkészíthetik saját városukat, azaz harcterüket. Azt hiszem, meglehetősen vonzó csomag... A képek persze azt is elárulják, nem szépségével fog hódítani a cucc, de hangsúlyozom, ez egyetlen lelkes srác kétkezi munkája, megsüvegelendő vállalkozás, no és persze ha megfelelően hangulatos és pörgős lesz, és a szintén Danny barátunk által írt netkóddal sem lesz semmi gond, kellemes színfoltja lehet a piacnak. A Startegy First kiadó mindenesetre felvállalta a játékot, és 2008 elején, ha minden jól megy, boltokba is kerülhet az Urban Empire. Még valamivel tartozom nektek, az örök kérdésre adott válasszal, íme:Minimum konfiguráció: Pentium4 2.4 GHz CPU 1 GB RAM 256 MB / PixelShader 2.0 GPU 4 GB HDD-hely DirectX 9.0c August update Széles sávú internet kapcsolat Javasolt konfiguráció: Intel Core 2 Duo CPU 2 GB RAM 512 MB GPU

A 9th Company: Root of Terror lényegesen kisebb spektrumát kínálja a hadviselésnek, mint a fejlesztők előző játéka, a Pacific Storm, mondhatni, afféle "kamaradarab". A srácok ugyanis a közelmúlt egyik legszomorúbb összecsapását elevenítik meg, mely a jövő történelemkönyveibe úgy vonul majd be, mint a modern idők thermopülai ütközete. Az afganisztáni háború során 1988. január 7-én a 345. deszantezredének 9. százada a csak sorszámáról ismert 3224-es hegyen tízszeres túlerőbe szaladt. 39 embernek két véres, átkozott napig kellett tartania pozícióját 400 mudzsahed és pakisztáni zsoldossal szemben. Az osztag 6 embert vesztett, 28-an megsebesültek. A hadvezetés később két bátor katonát poszthumusz Arany Csillag kitüntetésben és a Szovjetunió Hőse címben részesített.

A gyűjtemény a következő játékokat tartalmazza, részleteket lásd az adott programok adatlapján:

Ha másban nem, hát a videókban, és a kötelezően elvárható küldetéslemezben nagyon is hasonlított a Generals testvéreihez, a többi C&C játékhoz: a Zero Hour három újabb kampányt - öt-öt küldetéssel - számtalan többjátékos pályát, és főképp on-line optimalizálásokat tartalmazó expanzió azonban arra nem volt elég, hogy az univerzum rajongói szívükbe fogadják, kizárólag az alapjáték szerelmesei lelhettek benne felhőtlen örömöt.

A Command & Conquer: Generals mindig is örökös kakukktojás volt a sorozat darabjai között, ami nem is csoda: a SAGE motort felhasználó (az Emperor: Battle for Dune-ben debütált) stratégiai program egy teljesen új aspektusból közelítette meg a "világot", és a nevén kívül nem is hasonlított az elődeire: Amerika, Kína, és a Globális Szabadságért Mozgalom terroristaszervezete harcolt egymással a "modern világ" - gyakorlatilag napjaink - uralmáért.

A 2001-ben megjelent első - és egyetlen - Red Alert 2 küldetéslemez a maga nevében szokatlan volt: szokatlan, mert ellentétben az összes, addig megjelent C&C folytatással, a közösség egy emberként fogadta el, és üdvözölte az új felvonást. Yuri megszökött a Szovjetek és a Szövetségesek elől, és létrehozta saját hadseregét, telepatikus képességekkel és génmanipulációval megkombinálva.

A visszafogott rajongói, de egyértelmű üzleti siker után a Tiberian Sun egy remekül összerakott küldetéslemezzel megpróbálta kikalapálni a csorbát a sorozat kissé megtépázott hírnevén. A történet szerint CABAL, a NOD által kifejlesztett mesterséges intelligencia elárulta gazdáit, és cyborgok seregével a világ ellen tört. A GDI-nek, és a NOD-nak összefogásra volt szüksége, hogy elpusztítsa a mind a kettejük életére törő hatalmat...

A stílusteremtőnek is tartott Command & Conquer valódi második részére rengeteget kellett várni - több, mint öt éves fejlesztési idő után aztán meglehetősen nagy csalódásként materializálódott a legtöbb rajongó szemében. A korához képest meglehetősen elmaradott grafikát, és játékmenetet tartalmazó szoftvert kizárólag a zseniális hangulata mentette meg: 2030-ban jártunk, 30 évvel az első rész történései után, Kane pedig visszatér, hogy elsöpörje a GDI ellenállását...

A Red Alert második küldetéslemeze már inkább kedvezett az egyjátékos örömök szerelmeseinek, mint az első: ebben jelent meg először a Field Mechanic, a Chrono Tank, a Missle Sub, és a Shock Trooper is - nem is beszélve a Tesla Tank-ról. A küldetéslemez elnyerte a rajongók tetszését - számtalan újításának szinte mindegyike helyet kapott a folytatásban is.

A világsikerű Red Alert széria első kiegészítőlemeze, a Counterstrike inkább a többjátékos összecsapásokért rajongók számára jelentett kihívást: számtalan hálózati meccsekre tervezett térképével mai napig mosolyt csalhat a rajongók arcára.

A Command & Conquer első része minden bizonnyal mérföldkőnek számít a valós idejű stratégiai játékok között. A remek, élő szereplőkkel forgatott videók által elmesélt történet szerint Albert Einstein visszautazik az időben, hogy megfékezze Hitlert, még az előtt, hogy kitörne a második világháború. Ám hazatérése után el rá kell döbbennie, hogy a történelmet nem lehet megváltoztatni: miután a náci birodalom soha meg sem született, a Szovjetek törtek világhatalomra... Sodró lendületű, mai napig letaglózó hangulatú valós idejű stratégiai játék, a műfaj valaha élt egyik legnagyobb fejlesztőitől, a Westwood-tól.

A körökre osztott, történelmi-hadi stratégiák egyik utolsó élharcosa a svéd Paradox Interactive, amelynek igényes játékai, mint a Hearts of Iron vagy az Europa Universalis sorozat méltán kerülhetett fel a műfaj rajongóinak polcára.

Az 1848-at is fejlesztő Hussar Games új "hatszögalapú", körökre osztott stratégiai játékában ezúttal Napóleont és az ő észak-itáliai hódítását játszhatjuk le. A műfaj tehát ugyanaz, a kijárt ösvényen haladnak tovább a srácok - teljes mértékben logikusan. Szerencsére semmi olyat nem ígérnek, ami megvalósíthatatlan lenne, így számíthatunk egy picit szebb külsőre, okosabb ellenfelekre és némileg összetettebb játékmenetre. A lényeg persze változatlan marad, így a cél az egyes nagyvárosok elfoglalása, valamint az ellenfelek hadierejének leigázása lesz. A játékos szabad kezet kap a hadsereg és a gazdaság irányításában, s ezen kívül nyolc kampányon keresztül kell irányítanunk a francia, az osztrák vagy a piemonti egységeket.

A Warhammer 40000: Dawn of War, és két kiegészítője etalonná vált mind az RTS-rajongók, mind az univerzum szerelmesei körében, nem véletlenül. Egy- és többjátékos módban is igen élvezetes, szemnek és fülnek is kellemes, akciódús, látványos címről van szó. A legutóbbi expanziónál csak a szólista játékmenet hosszát vethettük a szemére, és azt gondoltuk, a Relic lezárva az alapot egy új főszálat fog elindítani. Nos, úgy tűnik, tévedtünk, legalábbis a szeptember 30-án utcára kerülő Games for Windows magazin cikke szerint egy harmadik kiegészítő lemez fog érkezni, mégpedig Soulstorm címmel. Sajnos sokkal többet nem tudunk; nyilvánvalóan a szokásos cuccokat kapjuk: új pályák, egységek, szólista kampánysor, és a többi ilyenkor kötelező plusz.

A Star Wars: Empire at War Gold Pack tartalmaz egy kis tippgyűjteményt, a Special Edition összes extráját - háttérképek, képernyőkímélők, koncepciórajzok, 5 skirmish pálya - valamint a sorozat két darabját, melyeknek adatlapjait a nevükre klikkelve érhettek el:

A brit Kelet-indiai Társaságról a történelmet ismerők bizonyára sokat hallottak. A részvénytársasági cégforma egyik első sikeres mintája, ám kereskedőcégből katonai és kormányzati előjogainak hála hamar valódi hatalommá, India urává vált, és rányomta bélyegét nemcsak az ország és a térség, hanem az egész világ történelmére. Persze nem csak ők voltak jelen, a hollandok és más országok is képviseltették magukat saját cégeikkel; és ha egy játék e társaság nevét vállalja fel, nagyjából már képben vagyunk a hellyel, idővel és alapokkal. Ám a finn Nitro Games csapata jóval többet ígér...

A Blood Bowl egy játék, amelyben a klasszikus amerikai focit művelik - csak éppenséggel a szokásos izomkolosszusok helyett a Warhammer fantasy univerzumából kilépett gigantikus szörnyetegek. A Games Workshop asztali játékán alapuló szoftverben megalakíthatod saját csapatodat - összesen hét fajból, név szerint orkokból, goblinokból, tündékből, törpökből, emberekből, gyíkemberekből és a káosz képviselőiből - hogy aztán legyőzz mindenkit, aki az utadban áll, akár körökre osztott, akár valós idejű formában.

A Fantasy Wars (a fejlesztés első fázisában még Mythic Wars néven futott) egy körökre osztott taktikai-stratégiai játék, szerepjáték és klasszikus, hexagonális terepen zajló harci játék elemekkel, szolid 3D-s megjelenítéssel.

Amikor a 14 éves Demis Hassabis besétált a Theme Park játékötletével a példakép Peter Molyneux irodájába, és ketten 3 milliós világsikert alkottak az ideából, a fiatalember sorsa megpecsételődött. Jó pár évet kellett várni, hogy saját csapatával, az Elixir stúdióval elkészítse első játékát, a 2003-ban megjelent Republicot, és akkor az öt éves hype, mint oly sokszor és azóta is, ismét visszaütött. A 2004-ben elkészült Evil Genius körül nem volt ekkora cirkusz, és viszonylag hamar piacra is került, ám sajnos mégis párhuzamba állítható az előző címmel: zseniális ötlet, látványos kivitelezés, jó kódolás, ám bosszantó játéktervezési hibák és átgondolatlanságok, amelyek a játékost vagy tétlenségre, vagy fejetlen kapkodásra késztetik, melynek vége az idő előtti búcsú - pedig kár abbahagyni. Sőt...

A Warcraft III: The Frozen Throne megjelenését követően érkezett egy ingyenes modifikáció, melyet egy tehetséges pályatervező, bizonyos Eul hozott létre, és a mai napig rengetegen játszák világszerte. A mod lényege: a pálya két szegletében lévő csapatok főhadiszállását le kell rombolnia a másiknak. Persze mindez korántsem ennyire egyszerű, hisz mindkét csapat tagjai hús-vér gondolkodó emberek a világ(háló) különböző pontjain, akik egy-egy hőskaraktert irányítanak. Ezek a hősök mindenféle speciális képességgel rendelkeznek, melyeket ügyesen - illetve taktikusan, csapatban - használva tudnak érvényre juttatni. A játék elég nehéz, lévén ismerni kell a rengeteg hős különböző képességeit ahhoz, hogy ki tudjuk használni a másik gyengeségét, vagy a saját hősünk előnyeit - nem beszélve a különböző extra tárgyakról, melyeket megszerezvén még táposabb lesz a karakterünk, és képességei is erősebbek lehetnek!