LOL! Az szép lehetett XD. Leszállították a buszról, mert szatyorba hányt LOOOOOOOOOL.

Részegen mászkálni amúgy nagyon szar, tényleg XD. Főleg, ha csak foszlányok ugranak be az agyába az embernek, mint valami flashback XD. Májusban egyik haverral felmentünk a Gellért-hegyre - hozott nekem kóstolót a borukból és a pálinkájukból XD. Nos, betermeltük azt a nem kevés bort és pálinkát XD. Ráadásul susulyka erős is volt mindkét italuk... Úgyhogy lefelé nem tudom, hogy jöttünk XD. Arra emlékszem, hogy Buda falait végigtapogattuk XD (nekem másnapra bedagadt a bokám - valószínűleg el is estem XD). Seggrészegek voltunk, na...
Utána meg gondoljatok bele: Budáról, a Móricz Zsigmond körtérről és 4 emelet magasról haza kellett jutnom a 60 Km-re levő Turára XD. (Persze mai napig csak sejtem, hogy mentem haza...:L )

Mi fizikábol irunk TÉMa zárót. De lehet hogy emllé csapunk egy matekot is.

Nekem csak mesélte a haver.
Én ugyanakkor biciklivel akartam hazamenni. Mivelhogy gyalogolni már nem birtam. Végül aztán a főnökünk hazavitt engem is, meg két másik havert is, akiket meg majdnem megevett a kutyám. Ugyanis hárman legalább négy felé dülöngéltünk, a vausz meg azt hitte, hogy verekszünk.

Mellesleg ez az NDK turmixgép honnan jöt?

Hú, hát kellemes lehet enyhén részegen mászkálni.

Az igazán kellemes élmény az volt ahavernak, hogy Dorozsma egyik szélén leszállitották a buszról, ő meg a falu másik szélén lakott.
Kb. akkora távolság, mintha a kiszombori körforgalomtól a Temetőig kellene elballagnod!

Haha. Az kellemes érzés lehet. Szerintem a mai zacskók rókaállóak, tehát megukban tartják azt a bizonyos élőlényt.

Nem-nem.
Én nem a láncot teszteltem, hanem a nadrágom szakitószilárdságát. Nem birt túl nagy terhelést szegény.
De a bból a csapatból, akikkel együtt ittam, én jártam a legjobban. Az egyik havert udvariassági okokból lezavarták a buszról. Érezte, hogy jön a rókabőr, erre előkapta a szatyrát, hogy ne ronditsa össze a buszt. Sajnos horgolt tápai szatyor volt nála.

Aha. Tehát te lánctesztelő vagy a Csillagban. Az jó munka nem mondom.

Ha ez megnyugtat téged, érteni ők sem értik, csak csinálják.
Általában egy kiadós boxmeccs után, mikor kiütéssel győz a szesz, az emberek csinálnak néhány igen értelmetlen dolgot.
Én például 18 éves fejjel szétszaggattam magamon egy vadonatúj nadrágot, mert a rózsabokrok sehogyan sem akartak kitérni az utamból. Odább menni meg nem tudtam, mert a bal oldalamon egy lánc volt, a láncol túl meg a Csillagbörtön bútorgyárának az elkeritett területe.
Józan fejjel persze mehettem volna az utca túloldalán is, ahol nem voltak rózsabokrok és lánc sem.

Imádom a sörözőket. A lakótelepen is van egy, és minden szombaton éjszaka ordítoznak. Bár én ilyen apróságokra nem ébredek fel, de nem értem mire jó ez.

Ma már egyenlőség jelet lehet tenni közéjük. Na de valamikor!
A kocsmában lehetett ebédet-vacsorát is kapni. Na meg az őszintébb volt (legalább is a nevében!)
Különben is miért söröző, mikor nem csak sört lehet kapni?
Egyébként is a belvárosban már van Sörpatika. Akinek antibiotikumra van szüksége, ott orvosi rendelvényre megkaphatja

Hoho, ne értsd félre, én nem gúnyolódom. Csak megjegyeztem, hogy tuti siker lenne egy ilyen könyv. Kocsma=söröző? Vagy nem? Én nem járok ilyen helyekre.

Illik mások városának baklövésein gúnyolódni?
Nem elég, hogy pár éve mgszűnt Szegeden az utolsó igazi kocsma is? Volt egy kissé lepukkant műintézmény, Rózsafa Kocsma néven. Felújitották és ma már sörözőnek hivják.
Kérdem én, hová jut egy ekkora város, ha egyetlen igazi kocsmája sincsen?

Már látom a következő bestseller könyvcímet: "A szegedi büfék evolúciós folyamata". Tuti kasszasiker.

Nálunk megtörtént. Csak időközben megszűnt az a Falemez Gyár, ahová a tűzoltó ment oktatást tartani.
A benzinkút meg egy időben nagy hirnévre tett szert, mert a mellette levő melegő büfét a leggyakrabban betérő hölgy-vendégekről Kurtizán Büfének keresztelték, amit soka kritizáltak, igy egy időre Pratizán Büfé lett belőle.
Szegeden igy nyomon lehet követni, hogyan lesz egy kurtizánból vitéz! Az első lépést a büfé mutatja be, de a belvárosban volt egy Partizán utca, amit '90 után Vitéz utcára kereszteltek át.

Ez egy amolyan városi legende vagy tényleg megtörtént. Én olyanról hallottam, hogy itt Makón egyszer egy rendőr megbüntette a saját feleségét. Hát, riszpekt.

Még a régi időben volt egy jó vicc (bár megtörtént eset) Szegeden. Egy tűzoltó kicsit gyorsabban ment tűzvédelmi oktatást tartani az egyik gyárba és egy rendőr megbüntette. Az oktatás végén a tűzoltó beállt a benzinkútra tankolni és pont előtte állt az őt megbüntető rendőr is, aki kiszállt a kocsiból, eldpbta és eltaposta a csikket.
Naná, hogy akkor meg a tűzoltó büntette meg a rendőrt!

A városi száguldást tudom díjazni. Biciklizek, elhúz mellettem egy kocsi baromi gyorsan. Na milyen kocsi? Rendőr! Hát, jó példa a vizet prédikál bort iszik "tanra".

Na hallod! Én egy igazi eszement száguldozó vagyok! Városban is tépek vagy ötvennel! Főleg, ha a feleségem ül mellettem, aki legszivesebben leállitaná a kocsit és az utat húzná alatta, nehogy balesetünk legyen!
Komolyra forditva. Hat éve van jogsim, de még egy koccanásom sem volt. Pedig előfordult, hogy a házunk mögött ugy rám álltak, hogy ifelé menet a szomszédos kocsi elhajtotta a tükrömet. De csak az ért hozzá! Óvatos duhaj vagyok.
Napi egy-két gyalogosnál több nem fér bele a kvótámba

HA!! Szóvel te voltál az!!! Azt hittem a Combine akar levadászni valami Ladás bérgyilkossal, de mostmár tudom hogy te voltál az!

Kétszer is jártam Makón a nap folyamán, NDK-turmixgép.
Reggel Nagyér felé menet, aztán délben a temetőben, meg a "Csipkés ház"-nál. Ha el kellett ugranod egy fehér Lada elől, az lehet, hogy én voltam.

MI?!?!?!?! JÁRTÁL MAKÓN???? ÉS NEM TALÁLKOZTUNK??? Ez felfoghatatlan!

Jó estét, gyerekek!
Remélem nem vagytok még ágyban!
Most értem haza az egész napos atuós túrából. Reggel pazar időnk volt. Köd. Félőrült kamionosokkal vegyitve. Makó felé menet láttam egy eszementet, aki egyszerre tört össze vagy hat autót. A kamionját, meg a rajta szállitott személykocsikat is.
Egészen Nagyérig vergődtünk a ködben, aztán hazafelé mér kisütött a napocska.
De mire hazavittem az anyóst Röszkére, a feleségem unokatesóját gyálarét mellé, már le isment a kedvesen melengető napocska és este értünk haza.
De azért csak sikerült!

Az még elmegy, olyan "átmeneti" név, de az enyém örökkévaló!!!