Jó marketinggel bármit el lehet adni. Pontosan tudja ezt az EA is, mert ezen a téren ugyan volt már a cégnek néhány fiaskója (emlékezzünk csak a Battlefront 2 körüli balhéra), ám az utóbbi időben mintha kicserélték volna a vezetést. Ennek első jelei már a Star Wars Jedi: Fallen Order idején kezdtek mutatkozni, ami egy olyan Star Wars-játék lett, amibe érdekes módon nem került mikrotranzakció. Ugyanebben az évben a soron következő Need For Speedről (ez volt a Heat, ugye) is elmondható volt, hogy az előzőekhez képest fényévekkel minőségibb munka lett, majd jött a Star Wars: Squadrons és az It Takes Two – utóbbi már most jó eséllyel ott lesz az év végi kedvenceink között.

Megjött a trónbitorló

Ebből a megközelítésből elmondható, hogy az EA megannyi elbaltázott döntés után végre megemberelte magát. A Knockout City-vel azonban sikerült szintet lépni. A fejlesztő Velan Studios közreműködésével a teljes játékot 10 napon át szabadon kipróbálhatóvá tették, és aki ebben az időszakban csatlakozott, az jópár extrát zsebelhetett be magának, amiket – és ez tényleg igen gáláns megoldás – platformtól függetlenül ingyen tovább is vihetett a nyomott áron (mindössze 20 eurót kóstál a cucc) kínált verzióba. Itt szerencsére nem a Pay2Win mentalitás érvényesül, vagyis a digitális boltban tényleg csupán kozmetikai cuccokat zsebelhetünk be valós pénzért, előrehaladásunk pedig abszolút az egyéni, illetve csapatos ügyességünkön múlik.

De mi is maga a Knockout City? A játék alapvetően egy 3v3 online multiplayer kidobós, futurisztikus, rajzfilmszerű környezetben, változatos, színes pályákon. Az alapok sokban hasonlítanak a Rocket League-re – amit jelen sorok írója addiktív módon, napi szinten fogyaszt –, azonban a labdát nem az ellenfél kapujába kell lőnünk, hiszen a feladat ezúttal az, hogy eltaláljuk vele a másikat. Minden – egyenként ötperces – meccs úgy indul, hogy a gép kisorsol egy adott fajta labdát (ezeknek is speciális képességeik vannak), majd ledob minket a pályára, és mehet a darálás. A kínálatban lehet akár időzített bomba, antigravitációs-labda (ami, ha eltalál, feldobhat a levegőbe), egy ketrec-labda, ami a találatkor pár másodperc erejéig fogságba ejt, vagy akár egy rögbi labda is, ami mesterlövész puskaként funkcionál és eldobásakor villámgyorsan az ellenség felé repül. Iszonyú adrenalindús tempóban pörög minden meccs, köszönhetően a nagyon precíz irányításnak, amivel akár futás, akár a levegőbe ugrás közben vagyunk, egyaránt élmény a lasztikat szórni. Ha kétszer eltalálnak, kiestél, és jön a respawn, viszont, ha az adott csapat tízszer sikeresen kiejti az ellenfél játékosait, akkor a kört megnyerték. Jelenleg a matchmaking még kicsit zavaros, ugyanis kezdőket és haladókat is random összedobál, és sajnos nagyjából minden ötödik-hatodik meccsre jut legalább egy leecher is.

Felpörgetve

Ha mindez nem volna még elég, vagy esetleg épp nem találunk a környezetünkben egy labdát sem, akkor csapattársainkat segíthetjük azzal, hogy összekuporodunk, és mi dobjuk oda magunkat társunk kezébe. Ha ez történik, akkor képesek lehetünk egy ultimate-lövésre is, amihez szintén játékostársunk kell, hiszen, ha a kezében vagyunk, neki kell „feltöltenie” minket, amivel a levegőbe repít és a pálya legmagasabb pontjából vihetjük be a látványos szervát.

Karakterünk tud ugrani, duplán ugrani, sprintelni, de van dash, dodge, illetve glide is, amiket aztán szabadon kombinálhatunk. Kiszökkenhetünk a labda elől, amivel akár társunkat vagy az ellenfelet is meglökhetjük. Pöröghetünk, vagy a levegőben is bukfencezhetünk, amit, ha a lövés gombbal kombinálunk, még a labda haladási irányát is megváltoztathatjuk. A megfelelő gomb nyomvatartásával lövésünk erejét is feltölthetjük, de nem csupán a jó célzásra lesz szükségünk, hanem gyors reflexekre is, hiszen ha ügyesek vagyunk, akkor akár el is kaphatjuk az ellenfél felénk dobott labdáját, hogy aztán azzal a lendülettel jól arcon is csavarjuk vele. Ebben a játékban tényleg nem unatkozunk!

Szemüveges hipsterre Elvis-frizura

A Knockout City másik szimpatikus pontja a karakter részletes személyre szabása. A fejlesztők akkora szabadságot adnak számunkra, hogy még karakterünk neme sem szabhat határt annak, hogy miként szeretnénk lemosni ellenfeleinket a pályáról: bármelyik nemre feladhatjuk akármelyik általunk megszerzett ruhát, frizurát, szemüveget, kesztyűt és sok más egyéb kiegészítőt – a kozmetikai cuccok tárháza kiapadhatatlan. Mint említettem, a mikrotranzakció itt is jelen van ugyan, de egyáltalán nem tolakodó szinten, és nagyjából ugyanazt a funkciót tölti be, mint társa, a Rocket League esetében. Azaz holobuxért vásárolhatunk magunknak mindent, de zseton akkor is jön, ha csak szimplán játszunk a játékkal, ugyanis a fejlődéssel és kihívások teljesítésével nem csupán látványbeli cuccok és boosterek potyognak, hanem értékes zöldhasú is. Szóval a mikrotranzakció opcionális, és igazából nélküle is élvezetes és szórakoztató a Knockout City. Kérdés, hogy mivel a program nem free-to-play, vajon a jövőben mennyire gyakran fogják ellátni tartalommal?

Fényes jövő

Meglepő az EA-től, de egy igencsak korrekt és vérfrissítő PvP-aréna játékot kaptunk, aminek hangulata és dinamikus játékmenete már most nagyon sok játékost megfogott, rajongótábora pedig tényleg percről percre növekszik (a tesztidőszak alatt kétmillió érdeklődőt húzott be) – ebben persze a platformokon átívelő crossplaynek is nagy szerepe van. Tényleg nem lennénk meglepődve, ha fél éven belül ez a játék egy ligában játszana mondjuk a Rocket League-gel. Aki egy pár perces kikapcsolódásra vágyik munka vagy suli után, esetleg csak új terepen szeretné kipróbálni ügyességét, az mindenképp adjon egy esélyt a Knockout City-nek, hiszen roppant hamar bele lehet rázódni ebbe a futurisztikus kidobósba, ám ahhoz, hogy profi legyél benne, bizony ki kell tanulnod minden csínját-bínját. A beleölt idő megtérül, hiszen minden egyes meccsel egyre jobb lehetsz, és persze a haverokkal multizni is remek élmény benne. Kedves EA, csak így tovább!