Hűűű, emberek, jó rég jelentkeztem, akkor is egy szimpla kopit nyomtam az arcotokba (de én azt én írtam, szóval nem jár a fekete pont). Miért nincs frissítés? Hm, jó kérdés, de a választ meg is adom.
Nem leszek álszent, én marha lusta vagyok ahhoz, hogy írjak. Nem fogok itt nyafogásba átmenni, de se nincs jó ötlet, se kéztetés nincs, de hát van ez így, kérem. Ráadásul most jön a jó öreg érettségi is. Na jó, az csak májusban, de basszus, készülni is kéne rá, nem?! Remek, már imádom ezt a 12. osztályt. Azért kicsit fura belegondolni, hogy nemrég azt se tudta, mi a fene folyik itt, most meg hoppá, végzős vagyok. Örüljek neki? Nem is tudom.
És ha 12. osztály, akkor jön mindenki rémálma, vagyis elhelyezkedés a felsőoktatásban. Én ez ellen hevesen tiltakoztam egy ideig, de mivel soha a jó életbe nem lesz belőlem szakmunkás (ez más téma), viszont ugye egy gimnáziumban olyan gyakran adnak neked szakmát, vagy valami életben használható dolgot, mint templomban metálzenét. Tehát nincs más választásom, zúzni egyetemre, és találni valami értelmes kart...
Én enélkül marha jól megvoltam három évig, csak tegnap tudatosodott bennem, hogy "uhh ba, azért valamit kezdeni kellene ez után is". Így hát megszületett az epikus döntés: Én újságírónak fogok menni (lehet röhögni...). Szegedi Tudományegyetem, tök jó dolgokat láttam a honlapján....igazából csak azt nem, hogy mi a búst kell teljesítenem ahhoz, hogy engem oda fel is vegyenek. Állítólag a neten mindent meg lehet találni, de én már megint fennakadtam a szögesdróton, amit a sok hülyeség alkot a (számomra) hasznos információ körül. Azt hiszenm, küldső beavatkozásra lesz szükségem (ejtsd tanár, lépéseket már tettem ez ügyben). Tehát most várom a fejleményeket.
A nyárról röviden annyit, hogy végre eljutottam két kedvenc bandám, a Tankcsapda és a Depresszió koncertjére a SZIN-en. Sosem voltam még előtte ilyenen (vagy mégis, de az szintén más), és valami eszméletlen élmény volt. Ahogy ott üvöltünk és ugrálunk két órán át, és végre nem zenegépre..... persze megint bevágtak stage divingra (ez már alap), de ez hihetetlen durva volt. Nem is lehet leírni.

Na, egyelőre ennyi, még jelentkezek, ha eszembe jut valami okosság.