Sylvester Stallone meghatározó alakja a filmvilágnak, ugyanis akcióhősként az egyik legnépszerűbb színésznek számít szerte a világban. Sly akkoriban szintén a karakteres külsejével és karizmatikus személyiségével elég gyorsan meghódította rajongók millióinak a szívét. Pályája neki se indult túlságosan fényesen, és számos akadályt kellett leküzdenie, mint leghíresebb vetélytársának, Arnold Schwarzeneggernek. Sylvester Stallone, az olasz származású színész New Yorkban született (1946. július 6-án) és azon belül is Manhattanben, Hell’S Kitchen városnegyedében. Már a születése se volt problémamentes, ugyanis megsérült egy idege, ami rányomta a bélyegét a jövőjére. Ennek eredményeképpen arcának bal oldala részlegesen lebénult, és a mai napig észrevehető ajkának jellegzetes állása. További problémákat jelentett a mindennapjaiban, hogy diszlexiától is szenvedett, illetve a beszédét is nehezen lehetett érteni, de ezek a problémák sem akadályozták meg abban, hogy harcoljon az álmaiért.

kwsjnq5jsbwks1imzhcbsylvesterstallone.jpg

Stallone a színészkedés előtt különböző munkákat vállalt New Yorkban, hogy fenntartsa magát és támogassa szüleit. Kezdetben például takarítóként dolgozott, de volt cipőboltos és ételfutár is. A hétköznapi dolgok mellett a testedzésre mindig nagy hangsúlyt fektetett, amit egészen kamaszkora óta űzött, mivel a szülei válása nagyon mélyen megrázta, és a felgyülemlett agressziót csak így tudta levezetni. A szabadidejének nagy részét a boksszal és a súlyemeléssel töltötte (bár a vívást és a diszkoszvetést se vetette meg), a pihenőnapokon pedig különböző színpadi műveket is írt.

Bombajó bokszoló

A fiatal színészpalánta kezdetben számos meghallgatáson részt vett, de rengeteg elutasítást kapott. Olykor azért 1-2 kisebb statisztaszerep az ölébe hullott, de ezek teljesen lényegtelenek voltak. Annyira nem akart megjönni neki a nagy áttörés, hogy kénytelen volt egy 1970-es, pornófilmes (Kitty and Studs) szerepet elvállalnia. Ezután viszont kezdtek jönni a lehetőségek és a felkérések a számára. A Keresztapa című film szereplőválogatására is behívták, bár szerepet nem kapott a produkcióban. Az első komolyabb filmfőszerepét 1974-ben játszotta, A Lordok Bandája című amerikai vígjáték produkcióban. 1976-ban végül bekövetkezett a fordulópont az életében, ugyanis Irwin Winkler és Robert Chartoff producerek láttak fantáziát Stallone, általa írt forgatókönyvében, ami egy philadelphiai bokszoló életéről szólt. Sokáig ment a huzavona a jogdíjak körül, egyre nagyobb és nagyobb összegeket ajánlottak fel a forgatókönyvért, de Sly hajthatatlan volt, ugyanis egy kikötése volt az alkotással kapcsolatban: ő maga akarta eljátszani a film főszerepét.

mh-rocky-ii-1563982867.jpg

Érdekesség, hogy a fiatal színész és író a scriptet 3 nap alatt írta meg. Állítólag annyira megszállta az ihlet, hogy azokban a napokban csak pár órát aludt, míg el nem készült az alkotással. Végezetül sikerült meggyőznie a producereket, hogy csak ő tudja a leghitelesebben eljátszani a bokszoló, Rocky Balboa karakterét. 1976-ban végül bemutatták a Rocky című filmet, ami az egész világon hatalmas siker lett, bevételi rekordokat döntött, 10 Oscar jelölést is kapott, amiből 3-at el is hozott. Ezzel a filmmel pedig Stallone egyből a nagymenő hollywoodi hírességek között találta magát. A nagy sikerre való tekintettél nem volt kérdés a folytatás sem. A rajongók kaptak 6 Rocky filmet (Rocky 1-5, Rocky Balboa) és 3 spin-off részt is, Creed címmel. Igaz az utolsó Creed-ben (Creed III) Stallone már nem tűnik fel, de ugyanakkor nevére többször kerül utalás. 

Dzsungelkaland

Az 1980-as évek után a híressé vált színészt rengeteg ajánlattal keresték meg és kapta a jobbnál jobb lehetőségeket. Következő nagy állomás az életében pedig az 1982-ben bemutatott Rambo – Első vér (Rambo – First Blood) lett, amiben egy vietnámi veterán katona megformálója. A kritikusok szerették, a jegyeladások az egekben voltak, John J. Rambo pedig Rocky Balboához hasonlóan összefonódott Stallone nevével, és közismert filmes ikonná vált. A 80-as években még két rész következett Rambo életében, ahol tovább mesélték a katona sorsát, amik szintén nagyon jól teljesítettek a pénztáraknál, ám a kritikusok már nem fogadták olyan nagy lelkesedéssel, mint a filmsorozat első részét.

rambo-first-blood-1982-sylvester-stallone.jpg

Az örök rivális

Stallone és Schwarzenegger közötti állandó kakaskodás leginkább a 80-as, 90-es években volt érzékelhető, ugyanis mind a ketten az akciófilmek terén próbálták megmutatni egymásnak, és persze a nagyvilágnak, hogy ki is az igazi "keményfiú”. A sajtó és a rajongók gyakran vitáztak akkoriban, hogy melyikük a jobb színész és ki az erősebb (erre az állandó versengésre létezik egy tökéletes magyar hasonlat, de sajnos az nyomdafestéket nem tűrő kijelentés lenne). Az évek során azonban a rivalizálás fokozatosan átment inkább egy baráti viszonyba, és mind Stallone, mind Schwarzenegger elismeréssel kezdett beszélni egymásról. Nemrégiben pedig Rambo, a Terminátor házában vendégeskedett, amiről részletesen be is számolt közösségi oldalán. A baráti viszonyrapedig a legjobb példa a Feláldozhatók című filmsorozat ikonikus mondatai, ami szintén egyfajta paródia egymás életére vonatkozóan. Továbbá a netflixes Arnold sorozatban, Sly is elismerően beszél akkori riválisáról. A közösségi média platformokon keresztül pedig láthattuk a vicces és barátságos hangvételű üzenetváltásokat is kettőjük között, amelyek arra utaltak, hogy a régi viaskodásnak már csak egy nosztalgikus emléke maradt.

16864499176228.jpg

Egyszer fenn, egyszer lenn

Sly nem szerette volna, hogy felfele ívelő pályáján beskatulyázzák, és ő is, mint Arnold, elkezdett nyitni a vígjátékok és az akcióvígjátékok felé, ami a karrierjének nem tett túlságosan jót. 1991-ben bemutatták az Oscar című, amerikai feldolgozást (eredeti változat: 1967-es francia változat, főszerepben Louis de Funès), amit a kritikusok nagyon lehúztak, sőt még a közönség is gyűlölte. Magyarországon viszont sikerként könyvelhető el, a kiváló szinkronmunkának köszönhetően, ugyanis olyan nevek adták a hangjukat, mint Gáti Oszkár, Farkas Zsuzsa, Radó Denise, Pusztaszeri Kornél, Balogh Erika… és még sokan mások. A csúfos bukta után 1 évvel később, tehát 1992-ben pedig vászonra küldték az Állj, vagy lő a mamám című alkotást. Erről a filmről még maga Stallone is azt nyilatkozta, hogy az „univerzum legrosszabb filmje”. Itt azonban Arnold egy kis csínyt követett el, ugyanis a forgatókönyvvel először őt keresték meg, de egyből visszautasította, mivel annyira rossznak találta. Elhintette Sly-nak, hogy nagyon érdeklődik a film iránt, nagy valószínűséggel el fogja vállalni a főszerepet. Mindenki Rambója pedig le akarta csapni Schwarzi kezéről ezt a lehetőséget. Sikerült is neki, de ami ezután következett, azt már mindenki tudja… bődületes nagy leégés. A Terminátor később bevallotta, hogy ezzel az volt a szándéka, hogy Sly-t negatívan értékelje a közönség és a kritikusok is.

1140-sylvester-stallone.jpg

Bírni kell a pofonokat!

Minden világsztár életében vannak olyan időszakok, amik nem annyira fényesek, de a többségüknek mégis sikerül visszakerülniük a csúcsra. Nincs ez másképpen Sly esetében sem. A 2000-es évek után újra visszafordult a jól bevált recepthez és ismételten az akciófilmeket részesítette előnyben. Ennek köszönhetően született meg a Feláldozhatók (The Expendables) és a Szupercella filmsorozat. Na meg természetesen kaptunk újabb Rambo és Rocky történetet is, amiknek a minősége sajnos már nem mérhető össze a régi klasszikusokkal. Ezekről a részekről a kritikusok is eltérő véleménnyel voltak, de a Stallone rajongók fogyasztották rendesen ezeket a produkciókat. Kereslet még mindig van az ilyen „régi vágású” akciófilmekre, ugyanis ebben az évben, 2023-ban jön a Feláldozhatók 4. része is, ahol ismételten a régi, keménykötésű akciósztárok dominálnak, Sylvester Stallonéval a fedélzeten. Ő és Arnold Schwarzenegger a jó példa arra, hogy a kor csak egy szám, és hogy teljesen mindegy, hogy az ember hány éves, mindig előre kell menni és mindig mindenből a maximumot kell kihozni. Boldog 77. születésnapot kívánunk Sly, és reméljük, hogy ezek után is kapunk még több akciófilmet tőled!

Képek forrása: The Hollywood Reporter, The Variety, IMDB