Egy hete ért véget a 2013-as E3 kiállítás, mely a videojáték-világ legjelentősebb éves eseménye. Minden kiadó és fejlesztő Los Angelesre figyel ilyenkor, a játéksajtóban dolgozni e pár nap alatt pedig olyan, mint egy uránbányában, csak a sugárzást agypusztító hírözön helyettesíti. A nagy bejelentések tengerében úszva hamar láthatóvá válik az év végét jelző szárazföld, rajta a játékipar fontosabb trendjeivel, újdonságaival, melyek kijelölik a piac hátán hánykolódó gamerek paradicsomát, és persze elkerülendő zátonyait. Vettük hát a bátorságot, és összeszedtük az E3 során tapasztalható változások legfontosabbjait, hogy előrevetítsük, miként alakulnak a videojátékos trendek 2013 folyamán, és hogy bemutassuk, mi módon változik meg a játékipar arculata.
A mozgásérzékelés halott
Az egyik leglátványosabb E3-as tapasztalat a mozgásérzékelés látványos elhalálozása. A Wii 2006-os debütálása úgy robbantotta be a tévé előtti ugrabugrát a köztudatba, mint valami követendő példát, amire minden játékosnak szüksége van, csak ezt még ők sem tudják. Idővel persze kiderült, hogy erről szó nincs, és bár a Kinect és a PlayStation Move mutatott pár klassz dolgot, utóbbiról semmi hír a következő generációt illetően, előbbi pedig, bár most már kötelező lesz az Xbox One-hoz, tulajdonképpen kommunikációs eszközzé redukálódott. Természetesen várható rá egy sor játék, de az E3-on ezek nem játszottak fontos szerepet, mint ahogy általában az asztalai casual gaming sem. Helyette bekövetkezett, amit már évek óta jósolnak, azaz ki volt állítva egy rakás tabletes és mobilos játék, elég hullámzó minőségben. Ami egykor a WiiMote rángatása és hajigálása volt, az ma az ujjunk húzogatása egy érintőképernyőn. A casual játékosok szép lassan rájöttek, hogy teljesen felesleges venniük egy konzolt, mert arra az ötperces szórakozásra, amire vágynak, egy Angry Birds is alkalmas. Hogy az Xbox One őszi premierjekor (nálunk 2014 lesz a dologból) mennyire lesz kitaposott a mozgásérzékelés egyelőre gazosodó ösvénye, még kérdéses, de az biztos, hogy az egykori táncos-tornás zsongás ezt a konzolgenerációt el fogja kerülni.
Xbox One - győzött a használt játék
Az Xbox One E3-as bemutatója nem volt rossz, láttunk pár jó játékot, még ha nem is hoztak forradalmat a redmondiak. Ugyanakkor a cég Xbox One-nal mutatott hozzáállása vérlázító volt, a használt játékok E3 előtt bejelentett blokádja és a „mi mossuk kezeinket, a kiadók majd döntenek” politika sokaknak elvette a kedvét a géptől. Főleg, mikor meglátták, hogy 499 eurót kérnek el érte, százzal többet, mint a konkurens PlayStation 4-ért. S ha már szóba jött a Sony konzolja, a gyártó show-ja olyan gyomrost adott az MS-nek, hogy mi is elkezdtük tapogatni a pocakunkat: nincs DRM, van viszont használt játék, és még az ár is baráti, nahát. Az E3 után a Microsoft még próbálkozott csitítani a népet, először például cáfolták azon értesüléseket, melyek szerint nem lehet a bannolt Xbox One-on játszani. Ez azonban nem segített, így szerda éjjel jött a jó hír: az Xbox One DRM-et eltörölték, a játékainkat bármikor kölcsönadhatjuk, vagy akár vissza is vihetjük a boltba, senki sem szól bele, mihez kezdünk a saját programjainkkal. Bár jó lenne azt hinni, hogy ez a játékosok győzelme a Microsoft felett, sokkal valószínűbb, hogy a gyártó megijedt a Sony szabad politikája láttán, és nem szeretett volna hátrányból indulni az Egyesült Államok határain kívül sem. Annyi mindenesetre biztos, hogy a játékipar marad a használt játékok oldalán, akár tetszik a kiadóknak a dolog, akár nem.
Ossz meg mindent!
Már a jelenlegi konzolgeneráció idején is elindult a közösségi lobbi: Twitter, Facebook, chat, élő beszélgetés, sőt megjelent pár konzolos MMOG is. Ugyanakkor az efféle funkciók a technológiai hátrányok miatt elsősorban PC-n dívnak, játékosok milliói közvetítik kalandjaikat a Ustreamen és a Twitch.TV-n, miközben a YouTube izzik a gameplay-videóktól és az önjelölt vloggerektől. Nos, az Xbox One és a PlayStation 4 új lehetőségeket nyit meg azok számára is, akik nem személyi számítógépek előtt ülve szeretnek játszani. Bár a PS4 Share gombját nem részletezték az E3 során, a Sony bemutatója alkalmával a Destiny igen nagy hangsúlyt kapott, és az bizony egy MMOFPS, amihez elengedhetetlen a tökéletes internetes támogatás. Alig várjuk, hogy közvetíthessük PS4-es barátainknak, ahogy épp közös erővel szabadítjuk fel az emberiséget. Az Xbox One felhőrendszere is zseniálisnak tűnik, főleg, ha megtanulják ügyesen használni -- jelenleg a Forza Motorsport 5 viszi a prímet a közösségalapú mesterséges intelligencia fejlesztésével. S ha mindez még nem lenne elég, sok játékba már akár a villamoson ülve is bekapcsolódhatunk. A Battlefield 4 Commander módja például táblagépen is működik, a The Division felderítője pedig szintén tableten matatva terelgetheti a konzolok előtt gubbasztó csapattársait. A játék tehát kilép a nappaliból, belép a hétköznapi életbe, csakúgy, ahogy tette a Facebook és a Twitter az okostelefonok elterjedésével.
Irány a nyílt világ!
A legtöbb E3-as nagy játék valamilyen dinamikus, nyitott világgal operált, ami nem csoda, hisz eddig a fejlesztőket gyakran visszafogták a technikai korlátok. Nos, ez mostantól nincs így, és nagyon úgy tűnik, hogy a játékipar a nagyobb, hosszabb, vágatlan recept felé fordul. Így kerül szabadon bejárható terület a Metal Gear Solid 5-be, ezért lesz lemodellezve az USA főbb úthálózata a The Crew-ban, így lehet egy nagyvárosnyi zombi a Dead Rising 3 egyetlen képkockáján, és ezért jön egyre több MMO-shooter. A PC technológiai előnye eddig is lehetővé tette a folyamatosan változó virtuális világok megteremtését, és bár konzolokon is láttunk példákat ilyesmire, a felhőrendszerekkel megtámogatott PlayStation 4 és Xbox One már egy teljesen új digitális kor hajnalát hozhatja el számunkra. És bár ez úgy tűnik, hogy a számítógépes játékosok számára nem olyan nagy lépés, elhihetitek, hogy egy olyan játékiparban, ahol a konzolok diktálnak, igenis komoly jelentősége van az efféle átalakulásoknak.
Nem hal ki a konzol
Egy ideje gyakran hangoztatják a videojáték-sajtó képviselői, hogy a konzol, mint olyan, halott, és ez végső soron igaz. A kifejezetten játékokra fejlesztett gépek ideje még valamikor a ’90-es években lejárt, hisz egy PlayStation 2 már sokak számára inkább volt DVD-lejátszó, amint játszani is lehet, mintsem igazi, klasszikus értelemben vett konzol. És itt van a kutya elásva: az olyan vélekedések, melyek szerint a konzolpiacnak vége, a jövőt a streamelés és a cross-platform élmény hajtja uralma alá, tévesnek bizonyulnak, legalábbis azon a ponton mindenképp, hogy a játszásra is alkalmas gépek gyártása hosszú ideig biztosítottnak tűnik. Természetesen mindig lesznek trendek, melyek befolyásolják a konzolok fejlődési irányát, de az Xbox és a PlayStation köszöni szépen, remekül érzi magát, és egyik gyártónak sem érdeke elfordulni a klasszikus üzletmodelltől, mely szerint az ember pár évente vesz egy új gépet, amire játékokat és filmeket szerez be, nem is beszélve egy sor klassz szolgáltatásról. A konzol tehát kihalt, de mégis él, csak egy olyan formában, amilyet még 3-4 éve is nehezen képzeltünk el. Jó példa erre az Xbox Live TV, melyen saját gyártású műsorok is láthatók lesznek. Vagy épp a már említett Share és társai.
Még több folytatás
Úgy tűnik, a több konzolgenerációt átívelő franchise-ok bebetonozódni látszanak. Lesz Call of Duty: Ghosts, Battlefield 4, FIFA 14, Need for Speed: Rivals, sőt, az Assassin’s Creed 5 és 6 is fejlesztés alatt áll a még meg sem jelent Black Flag mellett. Úgy tűnik tehát, hogy a játékipar egyik minőséget romboló faktoraként számon tartott évenkénti folytatáskiadás lankadatlanul népszerű marad a jövőben is -- és ez bizony nem véletlen. A nagy kiadóknak el kell tartaniuk magukat, és ha az Activisionnek bejött a dolog, akkor a többiek is igyekeznek felzárkózni. Ugyanakkor az E3 idején sok új szellemi tulajdon is bemutatkozott. Noha ez jó dolog, nem szabad elfelejteni, hogy az új konzolok bejelentésekor mindig megnő a friss sorozatok száma, melyek általában további két-három generációt húznak ki. Ennek eredménye az lehet, hogy egyre több és több párhuzamosan futó szériát látunk majd, jobb vagy rosszabb epizódokkal, melyek hosszú távon akár ki is ábrándíthatják a játékosokat. De ez még egy nagyon hosszú folyamat, bőven van időnk addig.
Egy dolog biztos: az idei E3 roppant erős volt, és bár a játékipar változásai inkább közelebb esnek az előző generáció előtti idők divatjához, azért nem szabad túl forrón enni a kását, és el kell fogadni, hogy a fent leírtak mindössze 1-2 évvel előre látható dolgok. Hogy mi lesz a 2016-os E3-on, képtelenség megjósolni, addig még a Microsoft és a Sony is bevezethet vagy tízféle DRM-et.
