Valószínűleg elég sok
olvasónak megfájdul a dereka, ha azt mondom, hogy 2029. december 2-án már a 30.
születésnapját fogja ünnepelni a Quake 3 Arena, mert mintha csak tegnap lett
volna, hogy egymást kergettük a The Longest Yardon. Nos, nem tegnap volt, és
még csak nem is tegnapelőtt, de hát a harmadik X után már mindenki szeret
nosztalgiázni, meg különben is, régen minden jobb volt. Az id Software rögtön a
Quake 2 megjelenése után elkezdte kalapálni a széria következő felvonását, méghozzá
egy teljesen világos koncepció mentén: csak szex multi és más semmi. Na
jó, ez így nem teljesen igaz, hiszen botok ellen is fegyvert ragadhattunk, de
egyértelműen a többjátékos mókára koncentráltak a texasiak – immár John Romero
nélkül, mivel a stúdió legismertebb arca elhagyta a fedélzetet (értsd:
kipenderítették) a Quake debütálását követően. Többek között a távozás
körülményeiről is kérdezhetitek majd a dizájnert december 5-én és 6-án az MTK
Sportparkban, ő lesz ugyanis az idei PlayIT Show sztárvendége, akivel nemcsak
dedikáltatni és fotózkodni, de akár játszani is lehet. Bizony, az igazán bátrak
kihívhatják a mestert egy DOOM-párbajra, bár ember legyen a talpán, aki
bevállal egy ekkora megmérettetést. Na, de kanyarodjunk is vissza gyorsan a világ
(egyik) legkedveltebb arena shooteréhez, melynek fejlesztését a másik John, a
grafikus motorért felelős Carmack vezette, míg a pályatervezés Tim Willits, a
kreatív feladatok pedig Graeme Devine kezében összpontosultak. Mivel a
brigádnak nem kellett vesződnie az sztorimóddal – a Tournament a legnagyobb jóindulattal
sem nevezhető kampánynak –, a készítők az összes energiát és erőforrást a
multiplayerre fordíthatták, aminek végül meg is lett az eredménye, hiszen mind
a játék, mind az azt mozgató id Tech 3 motor elsöprő sikert aratott.
Skill mindenek felett
Míg a modern többjátékos címek zöme szinte tálcán kínálja a sikerélményt – elég csak a minden megmozdulásért a nyakunkba zúduló XP-re gondolni –, addig a Quake 3 Arena egyáltalán nem adta magát könnyen – hiába, na, az ezredforduló környékén még más szelek fújtak. Nem elég, hogy az embereknek tökéletesen el kellett sajátítaniuk a fegyverek használatát, magasabb szinteken nemcsak a kiváló reflexek, hanem a pályaismeret is elengedhetetlen volt a győzelemhez. Mindezt egyébként én magam is megtapasztaltam anno, mert bár relatíve jól tudtam lőni (akkor még), simán elkenték a számat azok az ismerőseim, akik memorizálták az ütősebb fegyverek és power-upok helyét. És akkor ott van ugyebár a gyors helyváltoztatást lehetővé tévő rocket jumping, valamint a valódi száguldást eredményező strafe jumping, melyek elsajátításával elég nagy előnyre tehettek szert az e-sport babérokra törő játékosok. Kevesen tudják, de az utóbbit egyébként egy programozási (pontosabban kerekítési) hiba okozta, ám annyira megkedvelték az emberek, hogy az id végül nem vesződött a javításával.
És ha már így szóba került az e-sport, a Q3A-nál többet talán egyik játék sem tett azért, hogy a kompetitív FPS-ek ma ekkora szeletet hasítanak ki a játékipar tortájából. A különböző versenyek, LAN-partik és online bajnokságok révén ugyanis olyan közösség szerveződött a program köré, amiről csupán álmodozhatott az addigra nagyon is létező konkurencia. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy cikkünk alanya nélkül ma nem rendeznének dollármilliós összdíjazású Call of Duty-versenyeket (bár ez végső soron akár igaz is lehet, csak épp nem a játék, hanem annak motorja miatt), de kétségtelen, hogy a Counter-Strike és az Unreal Tournament mellett a harmadik Quake tett a legtöbbet az online lövöldék halálos iramú térnyeréséért. Apropó Unreal Tournament: mivel az Epic Games klasszikusa néhány nappal cikkalanyunk előtt került fel a polcokra, természetesen óriási volt a rivalizálás a fejlesztőstúdiók között, ahogy a rajongótábor is szeretett egymás torkának esni – persze csak online, hiszen ki akarná kockáztatni a testi épségét egy videójáték miatt? Az id Software-nek tehát sokadszorra is sikerült egy olyan FPS-t leraknia az asztalra, amely nagyban hozzájárult a műfaj fejlődéséhez, az igazi aduászt azonban a John Carmack által hegesztett grafikus motor jelentette, melynek népszerűségét csak az Unreal Engine 3 tudta felülmúlni.
Egy motor mind fölött
Merthogy az id Tech 3 (amit akkoriban szerintem mindenki csak Quake 3 motornak hívott) pontosan olyan előremutató volt, mint a techmágus korábbi munkái, éppen ezért rengeteg csapat használta fel később a saját játékához. Az ívelt felületeknek köszönhetően a dizájnerek sokkalta változatosabb pályákat alkothattak, mint korábban bármikor, de fény- és árnyékkezelés és effektek terén is valódi szintlépést jelentett az engine, a csontvázalapú karakteranimációkról már nem is beszélve. Olyan remekművek látványáért felelt a motor, mint a lassan 25 esztendős Return to Castle Wolfenstein, a Star Wars Jedi Knight 2: Jedi Outcast (valamint annak folytatása, a Jedi Academy), a Soldier of Fortune 2, az American McGee’s Alice, a Medal of Honor: Allied Assault és Call of Duty – nem véletlenül írtam az imént, hogy az id nélkül talán meg sem születik a világ legismertebb FPS-sorozata. Persze ezek egy része egy erősen módosított verziót használt, de ez semmit sem változtat azon, hogy az alapot Carmack munkája adta, éppen ezért nem lehetünk eléggé hálásak a 2013-ban távozott programozónak.
Mivel az arena shooterek
jó ideje kikoptak a köztudatból (leginkább az imént említett Call of Dutynak
köszönhetően), a fiatalabb generációnak már nem mond olyan sokat a Quake 3
Arena neve, ám aki mégis szerencsét próbálna ebben a nem épp újoncbarát zsánerben,
az gond nélkül megteheti, hála a 2010-ben érkezett Quake Live-nak. Az online
funkciókra fókuszáló utód több mint 100 pályával, tucatnyi játékmóddal és egy
rakás statisztikával várja az érdeklődőket, ráadásul csak 10 eurót kóstál
Steamen – persze az eredetit is megvehetitek, csak az öt euróval drágább. Aki
pedig a kornak megfelelő látvány mellett szeretné megtapasztalni, hogy lenn az utcán
arénában nincsen kegyelem, az a szeptemberben fizetőssé vált, szintén 10 euróba
kerülő Quake Championsben találhatja meg a számításait. Persze azért a DOOM-ot
se felejtsétek el gyakorolni (lehetőleg egy emberméretű szalmabábún), ha ki
akarjátok hívni Romerót!
Itt tudtok jegyet váltani a rendezvényre: playit.hu
