A The Fabled Woods első pillantásra egy valódi indie gyöngyszemnek tűnik, hiszen a CyberPunch Studios alkotásában megvan minden, amit egy független játéktól látatlanban elvárnánk. Akad itt erős hangulat, ütős grafika, és egy rejtélyes, lassan kibontakozó történet, egyedül annyi a baj, hogy a sztorinak már azelőtt vége, mielőtt kettőt pislognánk, így a The Fabled Woods által felvetett legkomolyabb kérdés az, hogy mégis mi a fészkes fene került ezen 17 euróba?

Amnéziás túrázók

Utólag visszatekintve a The Fabled Woods története nem mondható túlságosan bonyolultnak vagy összetettnek, azonban a fejlesztők nagyszerű munkát végeztek az információadagolással, így az első végigjátszás során bőven le tud kötni a sztori. A „kampány” legelején egy békés, napsütötte erdőben térünk magunkhoz, és fogalmunk sincs, hogy kik vagyunk, vagy mit keresünk a fák között. Aggodalomra azonban semmi ok, a fejünkben felcsendülő hangok készségesen végigvezetnek minket a rengetegen, míg vissza nem nyerjük minden emlékünket, és rá nem jövünk, mi dolgunk errefelé.

Nem árt azonban vigyázni! A kezdetben kifejezetten békésnek és idillikusnak tűnő erdő ugyanis elég sötét titkokat rejteget, és ahogy haladunk előre emlékeink megismerésében, hamar rá fogunk döbbenni, hogy valami elmondhatatlanul gonosz erő is lappang a határtalan nyugalmat árasztó fák között, amit talán jobb lenne nem piszkálni…

Könnyed séta a fák alatt

És bár a történet elég komornak mondható (illetve többször is elég erősen utalgatnak benne egy fák között bujkáló szörnyetegre), mindez egyáltalán nem érződik a The Fabled Woods játékmenetén. Avagy a CyberPunch Studios alkotása egy teljesen egyszerű sétaszimulátor, mindenféle horroros összetevő nélkül. Ennek megfelelően a játék java részében egy csőszerű pályán haladhatunk előre, ezt a tempót pedig csak néha töri meg egy-egy összegyűjthető újságkivágás/naplórészlet és pár visszaemlékezős szakasz.

Utóbbiaknál a space lenyomásával beléphetünk emlékeink közé, ennek hála pedig egyrészt az egész erdő vörösbe borul, másrészt pedig feltűnnek a környékünkön olyan tárgyak, melyeket normál módban nem láthatunk. Ezek segítségével találhatjuk ki, hogy mi történt az adott helyszínen. Jópofa megoldás ez, az egyetlen hibája, hogy karakterünk nagyjából tíz másodpercenként automatikusan kilép az emlékei közül, ez pedig nagyon meg tudja akasztani a játékmenetet, hiszen amikor egy hosszabb nyomot követünk, akkor újra és újra vissza kell lépni a „speciális üzemmódba”.

Igényes természet

Amit még mindenképp meg kell említeni a The Fabled Woods kapcsán, az a kivitelezés. Magát a játékot ugyanis egy meglehetősen kis csapat készítette, ez azonban csak nagyon ritkán érződik rajta. Az erdő például kifejezetten szép, csak a fénysugarak viselkednek néha érdekesen, ahogy a hanghatásokra és a zenékre sem lehet panasz.

A legnagyobb meglepetést azonban ezen a téren a szinkron jelenti, ami kimondottan profi, főleg egy ilyen kaliberű projekthez képest. Igaz, a sztorinak nincs olyan sok szereplője, de cserébe mindenki teljes szinkront kapott, a színészek pedig kivétel nélkül remek teljesítményt nyújtanak. Persze nem AAA kategóriás játékok minőségére kell gondolni, de a kisebb indie címek közül ezen a téren még így is kiemelkedik a CyberPunch Studios alkotása.

Villámtúra

Mindent összevetve a The Fabled Woods egy hangulatos és néha meglepően igényes sétaszimulátor, azonban akad egy hatalmas hibája: valami elképesztően rövid. A teljes sztori egy óra alatt kényelmesen végigjátszható, ami önmagában még nem lenne olyan nagy probléma, hiszen ez a zsáner sosem a hosszáról volt híres, azonban, ha ehhez hozzávesszük, hogy a The Fabled Woods jelenleg 17 eurós (6000 forintos) áron kapható a Steam kínálatában, akkor egyből érthető, miért panaszkodnak soka a játék hosszára.

Épp ezért a CyberPunch Studios alkotása jelenleg nehezen ajánlható nyugodt szívvel, egy komolyabb leárazás mellett azonban már érdemes lehet ránézni, maga a játék ugyanis nagyon kellemesre sikeredett, csak épp elképesztően rövid, és emiatt nem éri meg a 17 eurót.